HÁZASSÁGI ÉS ÉLETTÁRSI VAGYONJOGI SZERZŐDÉSEK NYILVÁNTARTÁSA (HÉVSZENY)


A házassági és élettársi vagyonjogi szerződések célja


A Polgári Törvénykönyv szerint a házassági, illetve élettársi vagyonjogi szerződéssel a házastársak, illetve az élettársak saját akaratuknak megfelelően rendezhetik egymás közötti vagyonjogi viszonyaikat, azaz a törvény által felállított rendszertől eltérhetnek. A törvényes vagyonjogi rendszer helyett a házasulók és házastársak a közszerzeményi, a vagyonelkülönítő, vagy bármilyen olyan rendszert választhatnak, amit szeretnének. Ha nincs erre vonatkozó vagyonjogi szerződés, abban az esetben a törvény előírásai fognak érvényesülni.


E szerződések országos nyilvántartásba való bejegyzésének a célja, hogy megkönnyítse a vagyonjogi szerződések fennállásának a bizonyítását, a nyilvántartás ugyanis – az ellenkező bizonyításáig – közhitelesen tanúsítja a szerződés fennállását. A nyilvántartásra szolgáló informatikai alkalmazást a Magyar Országos Közjegyzői Kamara működteti.


A szerződések érvényességéhez és hatályosságához szükséges feltételek


A házassági, illetve élettársi vagyonjogi szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták, valamint harmadik személyekkel szemben akkor hatályos, ha a szerződést a Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Nyilvántartásába bejegyezték, vagy ha a házastársak (bejegyzett élettársak, élettársak) bizonyítják, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról tudott vagy tudnia kellett. Utóbbi feltétel érvényesülése esetén akkor is érvényesnek tekintendő a vagyonjogi szerződés, amennyiben az nem került bejegyzésre a nyilvántartásba, a bejegyzésnek a hatályosulás szempontjából van jelentősége.


A vagyonjogi szerződések bejegyzése a Nyilvántartásba


A vagyonjogi szerződésnek a nyilvántartásba történő bejegyzése iránti, továbbá a szerződés módosítása, törlése, megszüntetése vagy megszűnése tényének bejegyzése iránti kérelmet a vagyonjogi szerződést megkötő felek személyesen, közösen terjeszthetik elő. A kérelemhez csatolni kell a vagyonjogi szerződést, illetve annak módosításáról, törléséről, megszüntetéséről vagy megszűnéséről szóló okiratot. A közjegyző illetékességét a házastársak, illetve az élettársak bármelyikének a lakóhelye vagy tartózkodási helye megalapítja. A Budapesten működő közjegyzők illetékessége a főváros egész területére kiterjed.


A bejegyzési eljárás, valamint a nyilvántartásból való lekérdezés díjköteles, amelyről bővebben A közjegyzői díjszabás (A közjegyzőről > A közjegyzői tevékenység > A közjegyzői díjszabás) menüpont alatt olvashat.


A vagyonjogi szerződések nyilvánossága


A vagyonjogi szerződések esetén kérhető felvilágosítás a szerződés tényéről, valamint a szerződés tartalmáról is.


Felvilágosítás kérése a vagyonjogi szerződés tényéről


Aki valószínűsíti a betekintéshez fűződő jogi érdekét, az bármely közjegyzőnél – díj megfizetése ellenében – betekinthet a nyilvántartásba annak érdekében, hogy tudomást szerezzen egy vagyonjogi szerződés fennállásának a tényéről és saját célra feljegyzést készíthet. A betekintéshez szükséges megjelölni a szerződő felek valamelyikének családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési helyét és idejét, anyjának születési családi és utónevét. A jogi érdek valószínűsítése során meg kell jelölni a jogügyletet, vagy egyéb okot, amire alapozza a betekintő személy a betekintés jogszerűségét.


Felvilágosítás kérése a vagyonjogi szerződés tartalmáról


A szerződés tartalmáról felvilágosítás csak valamelyik szerződő fél írásbeli felhatalmazása alapján adható, és az kizárólag a bejegyzés során eljárt közjegyzőtől kérhető. A vagyonjogi szerződés tartalmáról szóló felvilágosítás adása során a közjegyző a vagyonjogi szerződésről – ha a vagyonjogi szerződést ő maga készítette – hiteles kiadmányt, illetve – ha a vagyonjogi szerződést ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták vagy azt másik közjegyző készítette – hitelesített másolatot ad a kérelmezőnek.


Kérelemre a közjegyző tanúsítványt állít ki a nyilvántartásban szereplő személy számára a nyilvántartásban szereplő adatainak igazolása céljából, illetve a nyilvántartásban nem szereplő személy számára annak igazolására, hogy a nyilvántartásban nem szerepel.


Az informatikai rendszer a vagyonjogi szerződések adatait 100 év elteltéig őrzi.