A KÖZJEGYZŐ JOGÁLLÁSA - JOG VITA NÉLKÜL


A törvény közhitelességgel ruházza fel a közjegyzőt, hogy a jogviták megelőzése érdekében pártatlan jogi szolgáltatást nyújtson ügyfeleinek. A közjegyzői kar célja az, hogy minden, hatáskörébe tartozó ügyben a jog vita nélküli érvényesülését segítse elő.

A közjegyző a jogszabály által meghatározott hatáskörében az állam igazságszolgáltató tevékenysége részeként jogszolgáltató hatósági tevékenységet végez. A közjegyző a hatáskörébe utalt eljárásokkal kapcsolatban - az esélyegyenlőség biztosításával - kioktatással segíti az ügyfeleket a jogaik gyakorlásában és kötelezettségeik teljesítésében.

A közjegyző tehát olyan felkészült jogász szakember, aki a jogszabályoknak megfelelően, az ügyfelek jogainak vitán felül álló érvényesítése érdekében fejti ki tevékenységét. Az ország egész területén működő közjegyzői kar munkája során a függetlenség, pártatlanság, szakszerűség érvényesülése mellett a jogviták peren kívül történő elintézéséért tevékenykedik, mindezt a közjegyzői kar jelmondata is tükrözi: Jog vita nélkül.

A közjegyzői szolgálat

A közjegyzőt az igazságügyi miniszter nevezi ki határozatlan időre. A közjegyzői kinevezés előfeltétele az állam- és jogtudományi egyetemi végzettség, a jogi szakvizsga és a megfelelő szakmai gyakorlat. Minden közjegyző kötelezően rendelkezik tehát a hivatásához szükséges jogi ismeretekkel, eljárása során csak a törvénynek van alávetve, és nem utasítható. Több érdekelt fél esetén a közjegyző egyik felet sem képviseli, hanem valamennyi fél pártatlan tanácsadójaként jár el, ugyanakkor még erre irányuló felkérés esetén sem nyújthat segítséget jogszabályba ütköző vagy tisztességtelen ügyletekben.

A közjegyző tehát olyan független és pártatlan hatósági személy, aki a jogszabályoknak megfelelően, az ügyfelek jogainak vitán felül álló érvényesítése érdekében fejti ki tevékenységét.

A közjegyzők működésének felügyelete

A közjegyzők tevékenységét az igazságügyi szervek, illetve igazgatási jogkörben eljárva a területi közjegyzői kamarák ellenőrzik. Ennek megfelelően, a közjegyző eljárásának törvényességét a közjegyző székhelye szerint illetékes törvényszék elnöke felügyeli, melynek keretében elrendelheti a közjegyző tevékenységének kamarai vizsgálatát. A közjegyzők ügyvitelének, hivatali működésének és magatartásának rendszeres ellenőrzése a területi közjegyzői kamara elnökségének feladata.

Közhitelesség

Az állam főhatalmának egy részét a közjegyzőségre ruházta, amely a közjegyzői tevékenység vonatkozásában a valódiság fennállásának vélelmét jelenti, vagyis azt, hogy a közjegyzői tevékenység eredményét – például a közokirat vagy közhiteles nyilvántartás tartalmát – nem kell vizsgálni, meg lehet bízni a benne foglaltakban, valódinak kell elfogadni.

Teljes körű jogi szolgáltatás

A közjegyzői okiratba foglalt jognyilatkozatokkal vagy jogügyletekkel összefüggésben az esetek nagy részében a közjegyzőnek még további teendői is vannak, amennyiben az előtte kötött jogügyletek létrejöttéhez más szervek (földhivatal, cégbíróság, gyámhatóság és más közigazgatási hatóságok) eljárása is szükséges.

A közjegyzői szolgáltatás teljes körűsége tehát azt jelenti, hogy a közjegyző a hatósági eljárásokban is képviseli az ügyfelet, így elkerülhető a hosszas utánajárás, a fáradságos ügyintézés.

Közjegyzői díjak

A közjegyzői díjszabásról szóló 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet a közjegyzők részére a díjtételek kötelező alkalmazását írja elő, ami garantálja az ügyfelek védelmét.

A közjegyzői díjak általában az ügyértéktől (például vételár, bérleti díj, kölcsönösszeg stb.) függenek. Minél magasabb az ügyérték, annál alacsonyabb a díj százalékban megjelölt értéke. Ha az ügyérték nem állapítható meg, úgy a munkadíjat a közjegyzői tevékenységre fordított idő alapulvételével kell megállapítani. A díjakról részletesebben az egyes eljárások kapcsán A közjegyzői díjszabás (A közjegyzőről > A közjegyzői tevékenység > A közjegyzői díjszabás) menüpontban olvashat.

Titoktartás

Ami személyes, az egyúttal bizalmas is. A közjegyző az eljárásai során teljes körű titoktartás mellett gondoskodik arról, hogy ami személyes, az bizalmas maradjon.

A közjegyzőt és munkatársait az eljárás során tudomásukra jutott minden adat és tény tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. Ez a kötelezettség a közjegyzői működés megszűnése után is fennáll. A közjegyző az eljárása során tudomására jutott titkot – még a hatóságoknak is – alapvetően csak az ügyfelek hozzájárulásával szolgáltathatja ki.

Közreműködés megtagadása

A közjegyző köteles megtagadni a közreműködését, ha az kötelességeivel nem egyeztethető össze, így különösen, ha közreműködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul, illetőleg amelynek célja tiltott vagy tisztességtelen.

Ha a közjegyző az eljárása során aggályos körülményt észlel, de a közreműködés megtagadására nincs ok, köteles e körülményre a fél figyelmét felhívni és ezt az iratban feltüntetni. Ha a fél ez ellen tiltakozik, a közjegyző a közreműködést megtagadja.

A törvény így garantálja azt, hogy a közjegyző kizárólag olyan jogügyletek esetén működjön közre, amelyek mindenben megfelelnek a hatályos jogszabályoknak.

A közjegyző által készített irat: közokirat

A közjegyzők legfontosabb feladatai közé tartozik a különböző szerződések (például kölcsön-, öröklési-, tartási-, házassági vagyonjogi-, ajándékozási-, adásvételi-, vagy éppen bérleti szerződések, stb.), továbbá a jognyilatkozatok (például végrendeletek, tartozáselismerő- és egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatok, meghatalmazások stb.) közjegyzői okiratba foglalása (Közjegyzői eljárások > Okirat-szerkesztési eljárás és a végrehajtás elrendelése > Okirat-szerkesztési eljárás > Tájékoztató a közjegyző okirat-szerkesztési eljárásáról). A közjegyzői okirat nem selejtezhető, így az nem is veszhet el.

A közjegyzői okiratba foglalt szerződés alapján közvetlen bírósági végrehajtásnak van helye, ha a kötelezett nem teljesít. Amennyiben a szerződéses partner nem teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségét, úgy a hosszadalmas bírósági eljárás helyett közvetlenül bírósági végrehajtás kezdeményezhető az okiratot készítő közjegyzőnél. A közjegyzői okirat így alkalmas arra, hogy a feleket szerződésszerű magatartásra kényszerítse a megállapodásukban foglalt rendelkezések közvetlen végrehajtásával. A közokirattal tehát egy későbbi per kockázatát is kizárhatják a felek, ezzel pedig időt és pénzt takaríthatnak meg.

A közjegyzői okirat egyúttal különleges bizonyító erővel is bír, azaz a benne foglalt tényeket és eseményeket közhitelesen tanúsítja. A közjegyzői okirat, mint közokirat teljes körűen bizonyítja a benne foglalt rendelkezéseket, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozatok megtételét, idejét és módját.

A közjegyzői okiratnak tehát különleges bizonyító ereje van arra nézve is, hogy a szerződéses nyilatkozatot az okiratban szereplő személy megtette, mégpedig akkor, ott és olyan módon, ahogyan az a közokiratban szerepel.

Végintézkedések

A közjegyző különösen jártas a végintézkedések (Közjegyzői eljárások > Öröklési ügyek > Végrendeleti öröklés – Öröklés végintézkedés alapján) (végrendelet, öröklési-, lemondási szerződés, halál esetére szóló ajándékozás) elkészítésében.

A közjegyzőnél őrzött végintézkedés garancia a végrendelet biztos előkerülésére és a végrendelkező akaratának feltétlen érvényesülésére.

A közjegyző által készített és letétbe vett végintézkedés ténye bekerül a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába (Közjegyzői eljárások > Közjegyzői nyilvántartások > Végrendeletek Országos Nyilvántartása (VONY), amely elektronikus rendszert a Magyar Országos Közjegyzői Kamara működteti. A hagyatéki ügyben eljáró közjegyző a rendszer lekérdezésével tudomást szerez az örökhagyói végintézkedés létéről és intézkedik annak beszerzése iránt. A közjegyzői okiratba foglalt végintézkedés biztosan érvényesül.

Hitelesítés, tanúsítványok

A közjegyző aláírást és másolatot is hitelesít, aláírási címpéldányt készít, közhiteles nyilvántartások tartalmát tanúsítja, vagyis cégkivonatot és egyéb társasági iratokat, tulajdoni lapot, zálogjogi- vagy élettársi kapcsolatra vonatkozó tanúsítványt állít ki.

A közjegyző a hitelesítések mellett a jogi jelentőségű tényeket is közhitelesen tanúsítja, így a közjegyző által készített tanúsítványok segítségével a közjegyző jelenlétében történt tények és események is közokirati bizonyító erővel igazolhatóak. Legyen szó testületi ülésen történt események, például gazdasági társaság közgyűlésének tanúsításáról, árverésről, versenytárgyalásról, sorsolásról, váltóóvásról, vagy éppen egy adott személy életben létének tanúsításáról: a közjegyzői tanúsítványok segítségével felidézhetőek és rögzíthetőek a gyorsan múló tények.

Hagyatéki eljárás, öröklési bizonyítvány

A hagyatéki eljárás (Közjegyzői eljárások > Öröklési ügyek > Hagyatéki eljárás) lefolytatása szintén közjegyzői hatáskörbe tartozik. A hagyatéki eljárásban a közjegyző eljárása a bíróság eljárásával azonos hatályú, melynek során az ember halálával bekövetkező hagyatéki vagyon átszállását – az örökösként érdekelt személyeknek és a hagyaték egyes vagyontárgyaira való öröklési jogcímüknek a megállapításával – a közjegyző által hozott végzések biztosítják.

A hagyatéki eljárás célja tehát az, hogy az örökléssel kapcsolatos valamennyi kérdés jogvita nélkül rendeződjék, és ehhez az érdekeltek a kellő jogi tájékoztatást is megkapják.

A törvényben előírt feltételek fennállása esetén a közjegyző öröklési bizonyítványt is kiállíthat, ha csak az ügyfelek örökösi minőségét kell igazolni.

Okirat, pénz és értékpapír megőrzése

A közjegyzőt a törvény okirat (Közjegyzői eljárások > Megőrzési ügyek > Okirat bizalmi őrzése), pénz és értékek megőrzésére (Közjegyzői eljárások > Megőrzési ügyek > Pénz, értéktárgy és értékpapír bizalmi őrzése) hatalmazza fel. Pénz és érték bizalmi őrzésére a közjegyző akkor jogosult, ha erre az ügyfelek a közjegyzői okirat készítése során, azzal összefüggésben megbízást adtak a részére.

A bizalmi őrzés intézménye a szerződési feltételek teljesítésének biztosítéka. A közjegyző az őrizetében lévő értékek kezeléséről szigorú nyilvántartást vezet, az értékek kezelését pedig a területi közjegyzői kamara folyamatosan ellenőrzi.

Nemperes eljárások

Az okiratszerkesztési és a hagyatéki eljárás mellett a közjegyző számos további nemperes eljárás lefolytatására is jogosult:

Magyar és európai fizetési meghagyásos eljárás (Közjegyzői eljárások > Fizetési meghagyásos eljárások > Európai fizetési meghagyásos eljárás (EUFMH)),

végrehajtás közjegyző általi elrendelése (Közjegyzői eljárások > Okirat-szerkesztési eljárás és a végrehajtás elrendelése > Végrehajtás elrendelése közjegyző által > Tájékoztató a közjegyző által elrendelt végrehajtásról),

a közjegyző előtti előzetes bizonyítás (Közjegyzői eljárások > Egyéb közjegyzői nemperes eljárások > Előzetes bizonyítás), igazságügyi szakértő kirendelése (Közjegyzői eljárások > Egyéb közjegyzői nemperes eljárások > Igazságügyi szakértő kirendelése),

értékpapír és okirat semmissé nyilvánítása (Közjegyzői eljárások > Egyéb közjegyzői nemperes eljárások > Értékpapír és okirat semmissé nyilvánítása),

a közgyűjteményben elhelyezett dologra vonatkozó valószínű öröklési jogcím igazolására irányuló eljárás (Közjegyzői eljárások > Egyéb közjegyzői nemperes eljárások > Közgyűjteményben elhelyezett dologra vonatkozó valószínű öröklési jogcím igazolása),

a bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyző általi megszüntetése (Közjegyzői eljárások > Egyéb közjegyzői nemperes eljárások > Bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetése),

Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásának vezetése (Közjegyzői eljárások > Közjegyzői nyilvántartások > Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása (ÉNYNY)),

Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Elektronikus Nyilvántartásának vezetése (Közjegyzői eljárások > Közjegyzői nyilvántartások > Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Nyilvántartása (HÉVSZENY)),

a közjegyző letéti eljárása (Közjegyzői eljárások > Megőrzési ügyek > Közjegyzői letét (Teljesítési letét) > Tájékoztató a közjegyző letéti eljárásáról),

a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyzett jogosult vagy kötelezett jogutódjának megállapítása iránti eljárás (Közjegyzői eljárások > Közjegyzői nyilvántartások > Hitelbiztosítéki Nyilvántartás (HBNY) > A Nyilvántartásról),

Végrendeletek Országos Nyilvántartásának vezetése (Közjegyzői eljárások > Közjegyzői nyilvántartások > Végrendeletek Országos Nyilvántartása (VONY)),

Zálogjogi Nyilvántartás vezetése (Közjegyzői eljárások > Közjegyzői nyilvántartások > Zálogjogi Nyilvántartás (ZONY)), valamint az

egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dolgok zálogjogi nyilvántartás vezetése (Közjegyzői eljárások > Közjegyzői nyilvántartások > gkZONY – Egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dolgok zálogjogi nyilvántartása),.