A közjegyzői díjszabás


Az itt található információk csupán tájékoztató jellegűek!

Az Ön eljárásáért fizetendő díj konkrét összegét minden esetben az eljáró közjegyző tudja – adott esetben az eljárás végén – meghatározni. A fizetendő összeg kapcsán keresse az eljáró közjegyzőt, mivel az itt feltüntetettekhez képest az alacsonyabb vagy magasabb is lehet!

A közjegyző részére fizetendő díj nem minősül illetéknek, így az illetékekre vonatkozó szabályok, kedvezmények a közjegyzői díjak esetén nem érvényesülnek!

Válassza ki az adott közjegyzői eljárást!

1. Bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetése
A közjegyzői díjak közös szabályai

A közjegyzői díjakat elsősorban a közjegyzői díjszabásról szóló 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet (a továbbiakban: díjrendelet) határozza meg, de vannak más jogszabályok is, amelyek egyes eljárások díjairól rendelkeznek. A közjegyzői díjazás tehát nem alku kérdése, hanem jogszabályban meghatározott tételekből tevődik össze, és annak megfizetése kötelezettség, amelytől a közjegyző sem térhet el.

Továbbá a közjegyző díja nem illeték, így e vonatkozásban sem alkalmazható az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény. Előfordul, hogy egy közjegyző előtti eljárás során illetéklerovásra hívják fel a felet, ám ez mindig akkor történik, ha bíróság elé kerül az ügy, például fellebbezés folytán.

Általában a közjegyzői díj a következő tételek összegéből áll:

- a közjegyzői munkadíj (ügyérték vagy a tevékenységre fordított idő alapján) és

- a költségtérítés (költségátalány valamint a készkiadások) összegéből.

A közjegyzői díj a közjegyzői tevékenység befejezésekor esedékes, de a közjegyző esetenként előlegre tarthat igényt, amelytől a kérelemre induló eljárás megkezdését függővé teheti. Az előleg összege természetesen beleszámít a közjegyzői díjba.

A közjegyzőt a törvény alapján végzett közjegyzői tevékenységéért munkadíj és költségtérítés illeti meg, amit az eljárás kezdeményező, hivatalból indult eljárás esetén az abban érdekelt fél köteles megfizetni (több fél esetén a fizetési kötelezettség egyetemleges). A közjegyzői díj várható összegéről a tevékenység megkezdésekor a felet a közjegyző tájékoztatja.

Amennyiben a közjegyző eljárása – rajta kívül álló okból – befejezetlen marad, úgy a díjára a ténylegesen elvégzett munka arányában tarthat igényt.

A következő összefoglaló csak tájékoztató jellegű, nem terjed ki minden részletkérdésre!

A közjegyzői munkadíj bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetésére irányuló eljárás esetén

A bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetésére irányuló eljárásért a közjegyző részére közjegyzői munkadíjként 12 000 Ft összegű munkadíj számítható fel.

Költségtérítés

A közjegyzői költségtérítés a közjegyzői díj része (a közjegyzői munkadíj mellett), amely készkiadásokból és költségátalányból áll.

Készkiadások a közjegyzői tevékenység ellátásával kapcsolatban merülnek fel az adott ügyben, pl. utazási, szállás-, postaköltség stb. Ezek különösen az irodán kívüli munkavégzés, illetve a felmerült és igazolt postaköltségek kapcsán jelentkezhetnek. Ilyennek minősül az ún. archiválási díj is, amely 1500 Ft.

Az eddig említett költségeken felül a közjegyzőt a munkadíj 40%-a költségátalányként megilleti.

Ha a fél a közjegyző által a díjjegyzékben feltüntetett munkadíj és költségtérítés összegét kifogásolja, egyeztetés végett a közjegyző székhelye szerinti területi közjegyzői kamara elnökségéhez fordulhat. Ha az egyeztetés eredményeként a fél és a közjegyző között egyezség jött létre, az elnöksége ezt jegyzőkönyvbe foglalja.

2. Európai Öröklési Bizonyítvány
A közjegyzői díjak közös szabályai

Az Európai Öröklési Bizonyítvány kiállításáért a lentebb kifejtett módon kell eljárási díjat fizetni. Ha tehát a hagyaték értéke megállapítható, akkor az ügyértékhez igazodó munkadíj összegének fele illeti meg a közjegyzőt, ha nem állapítható meg, akkor a munkadíj összege 2000 Ft.

Ennek a díja is a közjegyzői díj általános képlete szerint áll össze: közjegyzői munkadíj ügyérték vagy ráfordított idő alapján + a 40%-os költségátalány + a készkiadások.

A közjegyzői díjakat elsősorban a közjegyzői díjszabásról szóló 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet (a továbbiakban: díjrendelet) határozza meg, de vannak más jogszabályok is, amelyek egyes eljárások díjairól rendelkeznek. A közjegyzői díjazás tehát nem alku kérdése, hanem jogszabályban meghatározott tételekből tevődik össze, és annak megfizetése kötelezettség, amelytől a közjegyző sem térhet el.

Továbbá a közjegyző díja nem illeték, így e vonatkozásban sem alkalmazható az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény. Előfordul, hogy egy közjegyző előtti eljárás során illetéklerovásra hívják fel a felet, ám ez mindig akkor történik, ha bíróság elé kerül az ügy, például fellebbezés folytán.

Általában a közjegyzői díj a következő tételek összegéből áll:

- a közjegyzői munkadíj (ügyérték vagy a tevékenységre fordított idő alapján) és

- a költségtérítés (költségátalány valamint a készkiadások) összegéből.

A közjegyzői díj a közjegyzői tevékenység befejezésekor esedékes, de a közjegyző esetenként előlegre tarthat igényt, amelytől a kérelemre induló eljárás megkezdését függővé teheti. Az előleg összege természetesen beleszámít a közjegyzői díjba.

A közjegyzőt a törvény alapján végzett közjegyzői tevékenységéért munkadíj és költségtérítés illeti meg, amit az eljárás kezdeményező, hivatalból indult eljárás esetén az abban érdekelt fél köteles megfizetni (több fél esetén a fizetési kötelezettség egyetemleges). A közjegyzői díj várható összegéről a tevékenység megkezdésekor a felet a közjegyző tájékoztatja.

Amennyiben a közjegyző eljárása – rajta kívül álló okból – befejezetlen marad, úgy a díjára a ténylegesen elvégzett munka arányában tarthat igényt.

A következő összefoglaló csak tájékoztató jellegű, nem terjed ki minden részletkérdésre!

Közjegyzői munkadíj és költségtérítés

Munkadíj az ügyérték alapján

Amennyiben a közjegyzői tevékenység tárgyának értéke (azaz az ügyérték) megállapítható, a közjegyző munkadíját ennek alapján kell kiszámítani. A munkadíj alapja a tevékenység tárgyának a munkadíj esedékességekor fennálló, terhek figyelembevétele nélkül számított értéke.

Az ügyértékhez igazodó munkadíj összege:

a) 20 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 1000 Ft;

b) 20 000 Ft feletti, de 50 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 1000 Ft, valamint a 20 000 Ft feletti rész 4%-a;

c) 50 000 Ft feletti, de 100 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 2200 Ft, valamint az 50 000 Ft feletti rész 3%-a;

d) 100 000 Ft feletti, de 500 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 3700 Ft, valamint a 100 000 Ft feletti rész 2%-a;

e) 500 000 Ft feletti, de 5 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 11 700 Ft és az 500 000 Ft feletti rész 1%-a;

f) 5 000 000 Ft feletti, de 10 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 56 700 Ft, valamint az 5 000 000 Ft feletti rész 0,5%-a;

g) 10 000 000 Ft feletti ügyérték esetén 81 700 Ft, valamint a 10 000 000 Ft feletti rész 0,25%-a.

Munkadíj a tevékenységre fordított idő alapján

Amennyiben az ügyérték nem állapítható meg, úgy a tevékenységre fordított idő alapján kell a munkadíjat megállapítani. Ebbe beleszámít az előkészítéshez, lebonyolításhoz, valamint az esetleges utazáshoz szükséges idő is.

A munkadíj összege minden megkezdett óra után 1500 Ft. Ennek a munkadíjnak (2-től 5-szöröséig terjedően) a többszöröse is felszámítható az ügy jellegéből következően, amelyet a díjrendelet határoz meg.

Költségtérítés

A közjegyzői költségtérítés a közjegyzői díj része (a közjegyzői munkadíj mellett), amely készkiadásokból és költségátalányból áll.

Készkiadások a közjegyzői tevékenység ellátásával kapcsolatban merülnek fel az adott ügyben, pl. utazási, szállás-, postaköltség stb. Ezek különösen az irodán kívüli munkavégzés, illetve a felmerült és igazolt postaköltségek kapcsán jelentkezhetnek. Ilyennek minősül az ún. archiválási díj, amely 1500 Ft.



Ha a fél a közjegyző által a díjjegyzékben feltüntetett munkadíj és költségtérítés összegét kifogásolja, egyeztetés végett a közjegyző székhelye szerinti területi közjegyzői kamara elnökségéhez fordulhat. Ha az egyeztetés eredményeként a fél és a közjegyző között egyezség jött létre, az elnöksége ezt jegyzőkönyvbe foglalja.


3. Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása (ÉNYNY)
A közjegyzői díjak közös szabályai

A közjegyzői díjakat elsősorban a közjegyzői díjszabásról szóló 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet (a továbbiakban: díjrendelet) határozza meg, de vannak más jogszabályok is, amelyek egyes eljárások díjairól rendelkeznek. A közjegyzői díjazás tehát nem alku kérdése, hanem jogszabályban meghatározott tételekből tevődik össze, és annak megfizetése kötelezettség, amelytől a közjegyző sem térhet el.

Továbbá a közjegyző díja nem illeték, így e vonatkozásban sem alkalmazható az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény. Előfordul, hogy egy közjegyző előtti eljárás során illetéklerovásra hívják fel a felet, ám ez mindig akkor történik, ha bíróság elé kerül az ügy, például fellebbezés folytán.

Általában a közjegyzői díj a következő tételek összegéből áll:

- a közjegyzői munkadíj (ügyérték vagy a tevékenységre fordított idő alapján) és

- a költségtérítés (költségátalány valamint a készkiadások) összegéből.

A közjegyzői díj a közjegyzői tevékenység befejezésekor esedékes, de a közjegyző esetenként előlegre tarthat igényt, amelytől a kérelemre induló eljárás megkezdését függővé teheti. Az előleg összege természetesen beleszámít a közjegyzői díjba.

A közjegyzőt a törvény alapján végzett közjegyzői tevékenységéért munkadíj és költségtérítés illeti meg, amit az eljárás kezdeményező, hivatalból indult eljárás esetén az abban érdekelt fél köteles megfizetni (több fél esetén a fizetési kötelezettség egyetemleges). A közjegyzői díj várható összegéről a tevékenység megkezdésekor a felet a közjegyző tájékoztatja.

Amennyiben a közjegyző eljárása – rajta kívül álló okból – befejezetlen marad, úgy a díjára a ténylegesen elvégzett munka arányában tarthat igényt.

A következő összefoglaló csak tájékoztató jellegű, nem terjed ki minden részletkérdésre!



A közjegyzői munkadíj az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásának vezetése esetén



A közjegyzőt az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásának vezetése körében, az élettársi nyilatkozat fennállásáról vagy fenn nem állásáról szóló nyilatkozat rögzítéséért a tevékenységre fordított idő alapján és bejegyzésenként az egy órára megállapított munkadíjnak (1500 Ft) megfelelő összegű munkadíj illeti meg.

Költségtérítés

A készkiadásként archiválási díj (1500 Ft), a Magyar Országos Közjegyzői Kamarának járó költségtérítés (5000 Ft), és leírási díj is felmerül.

Élettársi kapcsolat fennállásáról szóló nyilatkozat esetén a költségátalány a munkadíj 100%-ának megfelelő összegű, míg a fenn nem állásról szóló nyilatkozat esetén az általános, 40%-os mértékű.

Ha a tevékenységet a közjegyző hivatali helyiségén kívül, a fél által kért helyen kell elvégezni, a közjegyzőt az ügyérték alapján járó munkadíjon felül az utazásra fordított idő alapján felszámítható munkadíj is megilleti.

Gyermek nevének a Nyilvántartásban történő rögzítése esetén a közjegyzői munkadíj 2000 Ft, a költségátalány 40%-os mértékű, valamint a készkiadások között az archiválási díj (1500 Ft), a Magyar Országos Közjegyzői Kamarának járó költségtérítés (5000 Ft), és leírási díj is felmerül.

Az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában lévő adatokról készített tanúsítvány esetén közjegyzői munkadíjként az okirat-szerkesztési eljárásra vonatkozó szabályok szerint, a tevékenységre fordított idő alapján megállapított díj és költségtérítés jár. Készkiadásként leírási díj is felmerül.

Ha a fél a közjegyző által a díjjegyzékben feltüntetett munkadíj és költségtérítés összegét kifogásolja, egyeztetés végett a közjegyző székhelye szerinti területi közjegyzői kamara elnökségéhez fordulhat. Ha az egyeztetés eredményeként a fél és a közjegyző között egyezség jött létre, az elnöksége ezt jegyzőkönyvbe foglalja.



4. Előzetes bizonyítás
A közjegyzői díjak közös szabályai

A közjegyzői díjakat elsősorban a közjegyzői díjszabásról szóló 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet (a továbbiakban: díjrendelet) határozza meg, de vannak más jogszabályok is, amelyek egyes eljárások díjairól rendelkeznek. A közjegyzői díjazás tehát nem alku kérdése, hanem jogszabályban meghatározott tételekből tevődik össze, és annak megfizetése kötelezettség, amelytől a közjegyző sem térhet el.

Továbbá a közjegyző díja nem illeték, így e vonatkozásban sem alkalmazható az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény. Előfordul, hogy egy közjegyző előtti eljárás során illetéklerovásra hívják fel a felet, ám ez mindig akkor történik, ha bíróság elé kerül az ügy, például fellebbezés folytán.

Általában a közjegyzői díj a következő tételek összegéből áll:

- a közjegyzői munkadíj (ügyérték vagy a tevékenységre fordított idő alapján) és

- a költségtérítés (költségátalány valamint a készkiadások) összegéből.

A közjegyzői díj a közjegyzői tevékenység befejezésekor esedékes, de a közjegyző esetenként előlegre tarthat igényt, amelytől a kérelemre induló eljárás megkezdését függővé teheti. Az előleg összege természetesen beleszámít a közjegyzői díjba.

A közjegyzőt a törvény alapján végzett közjegyzői tevékenységéért munkadíj és költségtérítés illeti meg, amit az eljárás kezdeményező, hivatalból indult eljárás esetén az abban érdekelt fél köteles megfizetni (több fél esetén a fizetési kötelezettség egyetemleges). A közjegyzői díj várható összegéről a tevékenység megkezdésekor a felet a közjegyző tájékoztatja.

Amennyiben a közjegyző eljárása – rajta kívül álló okból – befejezetlen marad, úgy a díjára a ténylegesen elvégzett munka arányában tarthat igényt.

A következő összefoglaló csak tájékoztató jellegű, nem terjed ki minden részletkérdésre!

A közjegyzői munkadíj előzetes bizonyítás esetén

Az előzetes bizonyítás iránti kérelem előterjesztéséért a közjegyző részére közjegyzői munkadíjként a tevékenységre fordított idő alapján egy órára megállapítható összeg (1500 Ft) háromszorosa számítható fel.

Költségtérítés

A közjegyzői költségtérítés a közjegyzői díj része (a közjegyzői munkadíj mellett), amely készkiadásokból és költségátalányból áll.

Készkiadások a közjegyzői tevékenység ellátásával kapcsolatban merülnek fel az adott ügyben, pl. utazási, szállás-, postaköltség stb. Ezek különösen az irodán kívüli munkavégzés, illetve a felmerült és igazolt postaköltségek kapcsán jelentkezhetnek. Ilyennek minősül az ún. archiválási díj is, amely 1500 Ft.

Az eddig említett költségeken felül a közjegyzőt a munkadíj 40%-a költségátalányként megilleti.

Ha a fél a közjegyző által a díjjegyzékben feltüntetett munkadíj és költségtérítés összegét kifogásolja, egyeztetés végett a közjegyző székhelye szerinti területi közjegyzői kamara elnökségéhez fordulhat. Ha az egyeztetés eredményeként a fél és a közjegyző között egyezség jött létre, az elnöksége ezt jegyzőkönyvbe foglalja.

5. Értékpapír, okirat semmissé nyilvánítása
A közjegyzői díjak közös szabályai

A közjegyzői díjakat elsősorban a közjegyzői díjszabásról szóló 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet (a továbbiakban: díjrendelet) határozza meg, de vannak más jogszabályok is, amelyek egyes eljárások díjairól rendelkeznek. A közjegyzői díjazás tehát nem alku kérdése, hanem jogszabályban meghatározott tételekből tevődik össze, és annak megfizetése kötelezettség, amelytől a közjegyző sem térhet el.

Továbbá a közjegyző díja nem illeték, így e vonatkozásban sem alkalmazható az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény. Előfordul, hogy egy közjegyző előtti eljárás során illetéklerovásra hívják fel a felet, ám ez mindig akkor történik, ha bíróság elé kerül az ügy, például fellebbezés folytán.

Általában a közjegyzői díj a következő tételek összegéből áll:

- a közjegyzői munkadíj (ügyérték vagy a tevékenységre fordított idő alapján) és

- a költségtérítés (költségátalány valamint a készkiadások) összegéből.

A közjegyzői díj a közjegyzői tevékenység befejezésekor esedékes, de a közjegyző esetenként előlegre tarthat igényt, amelytől a kérelemre induló eljárás megkezdését függővé teheti. Az előleg összege természetesen beleszámít a közjegyzői díjba.

A közjegyzőt a törvény alapján végzett közjegyzői tevékenységéért munkadíj és költségtérítés illeti meg, amit az eljárás kezdeményező, hivatalból indult eljárás esetén az abban érdekelt fél köteles megfizetni (több fél esetén a fizetési kötelezettség egyetemleges). A közjegyzői díj várható összegéről a tevékenység megkezdésekor a felet a közjegyző tájékoztatja.

Amennyiben a közjegyző eljárása – rajta kívül álló okból – befejezetlen marad, úgy a díjára a ténylegesen elvégzett munka arányában tarthat igényt.

A következő összefoglaló csak tájékoztató jellegű, nem terjed ki minden részletkérdésre!

A közjegyzői munkadíj értékpapír, okirat semmissé nyilvánítása esetén

Az értékpapír vagy más okirat semmissé nyilvánítása iránti kérelem előterjesztéséért a közjegyző részére közjegyzői munkadíjként – ha az ügyérték megállapítható, úgy – az okirat-szerkesztési eljárásban érvényesülő szabályok szerint megállapítható közjegyzői munkadíj fele illeti meg. Ha az ügyérték nem állapítható meg, a közjegyzői munkadíj 2000 Ft.

Költségtérítés

A közjegyzői költségtérítés a közjegyzői díj része (a közjegyzői munkadíj mellett), amely készkiadásokból és költségátalányból áll.

Készkiadások a közjegyzői tevékenység ellátásával kapcsolatban merülnek fel az adott ügyben, pl. utazási, szállás-, postaköltség stb. Ezek különösen az irodán kívüli munkavégzés, illetve a felmerült és igazolt postaköltségek kapcsán jelentkezhetnek. Ilyennek minősül az ún. archiválási díj is, amely 1500 Ft.

Az eddig említett költségeken felül a közjegyzőt a munkadíj 40%-a költségátalányként megilleti.

Ha a fél a közjegyző által a díjjegyzékben feltüntetett munkadíj és költségtérítés összegét kifogásolja, egyeztetés végett a közjegyző székhelye szerinti területi közjegyzői kamara elnökségéhez fordulhat. Ha az egyeztetés eredményeként a fél és a közjegyző között egyezség jött létre, az elnöksége ezt jegyzőkönyvbe foglalja.



6. Európai fizetési meghagyásos eljárás (EUFMH)

Az európai fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztésének díja a díjalap 3%-a, de legalább 5000 forint, legfeljebb pedig 300 000 forint. Továbbá a díj legalább annyiszor 1000 forint, ahány fél van. Ha a jogosult a kérelmétől a fizetési meghagyás kibocsátása előtt eláll, úgy a fizetendő eljárási díj az eljárásért egyébként fizetendő díj 10%-a, de minimum 2000 Ft.

Az európai fizetési meghagyásos eljárás során kezdeményezett részletekben való teljesítés, fizetésre halasztás iránt kezdeményezett eljárás díja a főkövetelés 1%-a, de legalább 5000, legfeljebb pedig 15 000 forint.

Iratmásolatok igénylése esetén a közjegyző részére az irat nem hiteles másolatáért megfizetendő másolati díj összege oldalanként 100 Ft, az adatok törlésével készült másolat esetén oldalanként 400 Ft.

7. Fizetési meghagyásos eljárás (FMH) és annak végrehajtása FMHVH)

A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztésének díja a díjalap 3%-a, de legalább 5000 forint, legfeljebb pedig 300 000 forint. Továbbá a díj legalább annyiszor 1000 forint, ahány fél van. Ha a jogosult a kérelmétől a fizetési meghagyás kibocsátása előtt eláll, úgy a fizetendő eljárási díj az eljárásért egyébként fizetendő díj 10%-a, de minimum 2000 Ft.

Fizetési meghagyásos eljárás során kezdeményezett részletekben való teljesítés, fizetésre halasztás iránt kezdeményezett eljárás díja a főkövetelés 1%-a, de legalább 5000, legfeljebb pedig 15 000 forint.

Iratmásolatok igénylése esetén a közjegyző részére az irat nem hiteles másolatáért megfizetendő másolati díj összege oldalanként 100 Ft, az adatok törlésével készült másolat esetén oldalanként 400 Ft.

A fizetési meghagyás végrehajtása elrendelésének a díja a végrehajtandó követelés 1%-a, de legalább 5000 forint, legfeljebb pedig 150 000 forint. Ha a végrehajtást kérő a végrehajtási kérelmét a végrehajtás elrendelése előtt, vagy az ügy áttétele tárgyában hozott határozat meghozatala előtt visszavonja, a végrehajtási díj az egyébként fizetendő díj 10%-a, de legalább 5000 Ft, illetve ha az az ügyben már történt valamilyen közjegyzői intézkedés (pl. hiánypótlási felhívás), úgy az egyébként fizetendő díj 50%-a, de legalább 5000 Ft.

A biztosítási intézkedés elrendelésének a díja a díjalap 1%-a, de legalább 5000 forint, legfeljebb pedig 30 000 forint. Ha a végrehajtást kérő a biztosítási intézkedés elrendelése iránti kérelmét annak elrendelése előtt, vagy az ügy áttétele tárgyában hozott határozat meghozatala előtt visszavonja, a végrehajtási díj az egyébként fizetendő díj 10%-a, de legalább 5000 Ft, illetve ha az az ügyben már történt valamilyen közjegyzői intézkedés (pl. hiánypótlási felhívás), úgy az egyébként fizetendő díj 50%-a, de legalább 5000 Ft.

8. gkZONY – Egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dolgok zálogjogi nyilvántartása

Változásbejegyzés

A közjegyzőt a gépjármű értékének alapulvételével meghatározott munkadíj és költségtérítés illeti meg.

I. A bejegyzési és változásbejegyzési eljárás kérelmezőt (kivéve a II. pont alatti) terhelő költségei:

ügyérték (Ft-ban)

eljárási költség (Ft-ban)

minimum

maximum

közjegyzői díj

költségtérítés

1

500 000

2 500

2 500

500 001

1 000 000

3 500

2 500

1 000 001

1 500 000

4 500

2 500

1 500 001

2 000 000

6 500

2 500

2 000 001

2 500 000

9 500

3 500

2 500 001

3 000 000

10 500

3 500

3 000 001

3 500 000

12 500

3 500

3 500 001

4 000 000

14 500

3 500

4 000 001

4 500 000

16 500

4 500

4 500 001

5 000 000

18 500

4 500

5 000 001

6 000 000

20 000

5 500

6 000 001

7 500 000

24 500

5 500

7 500 001

10 000 000

28 000

6 500

10 000 001

-

32 500

6 500

II. Bejegyzési és változásbejegyzési eljárás kérelmezőt terhelő költségei, ha a zálogkötelezett főtevékenységként gépjármű forgalmazással foglalkozó és e minőségét a külön jogszabály rendelkezései szerint bejelentő gazdasági társaság regisztrált felhasználó:

ügyérték (Ft-ban)

eljárási költség (Ft-ban)

minimum

maximum

közjegyzői díj

költségtérítés

0

500 000

2 500

2 500

500 001

1 000 000

3 000

2 500

1 000 001

1 500 000

3 500

2 500

1 500 001

2 000 000

4 250

2 750

2 000 001

2 500 000

5 250

2 750

2 500 001

3 000 000

6 000

3 000

3 000 001

3 500 000

7 000

3 000

3 500 001

4 000 000

8 000

3 000

4 000 001

4 500 000

9 000

3 000

4 500 001

5 000 000

12 000

3 500

5 000 001

6 000 000

12 500

4 000

6 000 001

7 500 000

14 500

4 500

7 500 001

10 000 000

17 000

5 500

10 000 001

-

22 500

5 500

Törlés

A törlési eljárás költségei megegyeznek az I., illetve a II. pontban foglalt eljárási költségekkel azzal az eltéréssel, hogy a költségtérítés összege az ügyérték összegétől függetlenül egységesen 2500 Ft.

A zálogjogosult vagy az ellenérdekű felek által együttesen előterjesztett törlési kérelem esetén a II. pontban meghatározott közjegyzői díj összegéből egységesen 1000 Ft további kedvezmény illeti meg a kérelmezőt, ha

a) a zálogkötelezett gépjármű-forgalmazással főtevékenységként foglalkozó és e minőségét a külön jogszabály rendelkezései szerint bejelentő gazdasági társaság regisztrált felhasználó, és

b) a törlési nyilatkozaton akként nyilatkozik, hogy a törlendő ranghelyen új zálogjog bejegyzését nem kéri, továbbá a ranghelyfenntartás jogáról lemond.

Tanúsítvány készítése

Az egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dolgok zálogjogi nyilvántartásának adattartalmát a közjegyző tanúsíthatja. Ilyen tanúsítvány készítése esetén a közjegyzői munkadíj a tevékenységre fordított idő alapján kerül meghatározásra, a költségtérítés keretében pedig a 40%-os költségátalány és leírási díj is felmerül.

9. Hagyatéki eljárás
A közjegyzői díjak közös szabályai

A hagyatéki eljárásért a lentebb kifejtett módon kell eljárási díjat fizetni. Ha tehát az eljárás tárgyának értéke megállapítható, akkor az ügyértékhez igazodó munkadíj összegének fele illeti meg a közjegyzőt, ha nem állapítható meg, akkor a munkadíj összege 2000 Ft.

A hagyatéki eljárás díja is a közjegyzői díj általános képlete szerint áll össze: közjegyzői munkadíj ügyérték vagy ráfordított idő alapján + a 40%-os költségátalány + a készkiadások. A hagyatéki eljárás díja magában foglalja az eljárás során történő letétkezelés díját és költségét; a letétbevétellel kapcsolatos készkiadások az általános szabályok szerint felszámíthatóak. A közjegyző viszont a letét után kamatot nem fizet.

A közjegyzői díjakat elsősorban a közjegyzői díjszabásról szóló 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet (a továbbiakban: díjrendelet) határozza meg, de vannak más jogszabályok is, amelyek egyes eljárások díjairól rendelkeznek. A közjegyzői díjazás tehát nem alku kérdése, hanem jogszabályban meghatározott tételekből tevődik össze, és annak megfizetése kötelezettség, amelytől a közjegyző sem térhet el.

Továbbá a közjegyző díja nem illeték, így e vonatkozásban sem alkalmazható az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény. Előfordul, hogy egy közjegyző előtti eljárás során illetéklerovásra hívják fel a felet, ám ez mindig akkor történik, ha bíróság elé kerül az ügy, például fellebbezés folytán.

Általában a közjegyzői díj a következő tételek összegéből áll:

- a közjegyzői munkadíj (ügyérték vagy a tevékenységre fordított idő alapján) és

- a költségtérítés (költségátalány valamint a készkiadások) összegéből.

A közjegyzői díj a közjegyzői tevékenység befejezésekor esedékes, de a közjegyző esetenként előlegre tarthat igényt, amelytől a kérelemre induló eljárás megkezdését függővé teheti. Az előleg összege természetesen beleszámít a közjegyzői díjba.

A közjegyzőt a törvény alapján végzett közjegyzői tevékenységéért munkadíj és költségtérítés illeti meg, amit az eljárás kezdeményező, hivatalból indult eljárás esetén az abban érdekelt fél köteles megfizetni (több fél esetén a fizetési kötelezettség egyetemleges). A közjegyzői díj várható összegéről a tevékenység megkezdésekor a felet a közjegyző tájékoztatja.

Amennyiben a közjegyző eljárása – rajta kívül álló okból – befejezetlen marad, úgy a díjára a ténylegesen elvégzett munka arányában tarthat igényt.

A következő összefoglaló csak tájékoztató jellegű, nem terjed ki minden részletkérdésre!

Közjegyzői munkadíj és költségtérítés

Munkadíj az ügyérték alapján

Amennyiben a közjegyzői tevékenység tárgyának értéke (azaz az ügyérték) megállapítható, a közjegyző munkadíját ennek alapján kell kiszámítani. A munkadíj alapja a tevékenység tárgyának a munkadíj esedékességekor fennálló, terhek figyelembevétele nélkül számított értéke.

Az ügyértékhez igazodó munkadíj összege:

a) 20 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 1000 Ft;

b) 20 000 Ft feletti, de 50 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 1000 Ft, valamint a 20 000 Ft feletti rész 4%-a;

c) 50 000 Ft feletti, de 100 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 2200 Ft, valamint az 50 000 Ft feletti rész 3%-a;

d) 100 000 Ft feletti, de 500 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 3700 Ft, valamint a 100 000 Ft feletti rész 2%-a;

e) 500 000 Ft feletti, de 5 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 11 700 Ft és az 500 000 Ft feletti rész 1%-a;

f) 5 000 000 Ft feletti, de 10 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 56 700 Ft, valamint az 5 000 000 Ft feletti rész 0,5%-a;

g) 10 000 000 Ft feletti ügyérték esetén 81 700 Ft, valamint a 10 000 000 Ft feletti rész 0,25%-a.

Munkadíj a tevékenységre fordított idő alapján

Amennyiben az ügyérték nem állapítható meg, úgy a tevékenységre fordított idő alapján kell a munkadíjat megállapítani. Ebbe beleszámít az előkészítéshez, lebonyolításhoz, valamint az esetleges utazáshoz szükséges idő is.

A munkadíj összege minden megkezdett óra után 1500 Ft. Ennek a munkadíjnak (2-től 5-szöröséig terjedően) a többszöröse is felszámítható az ügy jellegéből következően, amelyet a díjrendelet határoz meg.

Költségtérítés

A közjegyzői költségtérítés a közjegyzői díj része (a közjegyzői munkadíj mellett), amely készkiadásokból és költségátalányból áll.

Készkiadások a közjegyzői tevékenység ellátásával kapcsolatban merülnek fel az adott ügyben, pl. utazási, szállás-, postaköltség stb. Ezek különösen az irodán kívüli munkavégzés, illetve a felmerült és igazolt postaköltségek kapcsán jelentkezhetnek. Ilyennek minősül az ún. archiválási díj, amely 1500 Ft.



Ha a fél a közjegyző által a díjjegyzékben feltüntetett munkadíj és költségtérítés összegét kifogásolja, egyeztetés végett a közjegyző székhelye szerinti területi közjegyzői kamara elnökségéhez fordulhat. Ha az egyeztetés eredményeként a fél és a közjegyző között egyezség jött létre, az elnöksége ezt jegyzőkönyvbe foglalja.

10. Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Nyilvántartása (HÉVSZENY)
A közjegyzői díjak közös szabályai

A közjegyzői díjakat elsősorban a közjegyzői díjszabásról szóló 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet (a továbbiakban: díjrendelet) határozza meg, de vannak más jogszabályok is, amelyek egyes eljárások díjairól rendelkeznek. A közjegyzői díjazás tehát nem alku kérdése, hanem jogszabályban meghatározott tételekből tevődik össze, és annak megfizetése kötelezettség, amelytől a közjegyző sem térhet el.

Továbbá a közjegyző díja nem illeték, így e vonatkozásban sem alkalmazható az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény. Előfordul, hogy egy közjegyző előtti eljárás során illetéklerovásra hívják fel a felet, ám ez mindig akkor történik, ha bíróság elé kerül az ügy, például fellebbezés folytán.

Általában a közjegyzői díj a következő tételek összegéből áll:

- a közjegyzői munkadíj (ügyérték vagy a tevékenységre fordított idő alapján) és

- a költségtérítés (költségátalány valamint a készkiadások) összegéből.

A közjegyzői díj a közjegyzői tevékenység befejezésekor esedékes, de a közjegyző esetenként előlegre tarthat igényt, amelytől a kérelemre induló eljárás megkezdését függővé teheti. Az előleg összege természetesen beleszámít a közjegyzői díjba.

A közjegyzőt a törvény alapján végzett közjegyzői tevékenységéért munkadíj és költségtérítés illeti meg, amit az eljárás kezdeményező, hivatalból indult eljárás esetén az abban érdekelt fél köteles megfizetni (több fél esetén a fizetési kötelezettség egyetemleges). A közjegyzői díj várható összegéről a tevékenység megkezdésekor a felet a közjegyző tájékoztatja.

Amennyiben a közjegyző eljárása – rajta kívül álló okból – befejezetlen marad, úgy a díjára a ténylegesen elvégzett munka arányában tarthat igényt.

A következő összefoglaló csak tájékoztató jellegű, nem terjed ki minden részletkérdésre!



A közjegyzői munkadíj a Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Nyilvántartásának vezetése körében



A közjegyzőt a házassági és az élettársi vagyonjogi szerződések elektronikus nyilvántartásába történő bejegyzésére és a bejegyzett vagyonjogi szerződés módosítása, törlése, megszüntetése vagy megszűnése tényének bejegyzésére irányuló nemperes eljárás iránti kérelem előterjesztéséért és a tanúsítvány kiállításáért, ha a vagyonjogi szerződést az eljáró közjegyző készítette, a tevékenységre fordított idő alapján az egy órára megállapítható munkadíj (1500 Ft) ötszöröse illeti meg.

A közjegyzőt, ha a vagyonjogi szerződést nem az eljáró közjegyző készítette vagy azt ügyvéd által ellenjegyzett teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalták, a tevékenységre fordított idő alapján az egy órára megállapítható munkadíj (1500 Ft) ötszöröse illeti meg, azzal, hogy az nem lehet kevesebb a két órára járó munkadíj összegénél (15 000 Ft).

Költségtérítés

A közjegyzőnek a Nyilvántartásba történő bármilyen tény bejegyzéséért 10 000 Ft bejegyzési költségtérítést kell fizetni, ami a Magyar Országos Közjegyzői Kamarát illeti. Betekintés esetén 1000 Ft lekérdezési költségtérítés jár a Magyar Országos Közjegyzői Kamarának.

A közjegyzőt a házassági és az élettársi vagyonjogi szerződések elektronikus nyilvántartásába történő betekintés biztosításáért (a jogosultság elbírálásáért) munkadíj és költségtérítés fejében 3000 forint illeti meg, amely összeg tovább nő, ha az ügyfél tanúsítványt is kér a Nyilvántartás tartalmáról.

A fentieken felül további költségtérítés, illetve készkiadás (pl. leírási díj) merülhet fel.

Ha a fél a közjegyző által a díjjegyzékben feltüntetett munkadíj és költségtérítés összegét kifogásolja, egyeztetés végett a közjegyző székhelye szerinti területi közjegyzői kamara elnökségéhez fordulhat. Ha az egyeztetés eredményeként a fél és a közjegyző között egyezség jött létre, az elnöksége ezt jegyzőkönyvbe foglalja.

11. Hitelbiztosítéki Nyilvántartás (HBNY)

Regisztráció

A közjegyzőt a hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvényben (a továbbiakban: Hbnytv.) meghatározott azonossági nyilatkozat előterjesztéséért, a regisztrált felhasználók adataiban bekövetkezett változás átvezetéséért, valamint a hitelbiztosítéki regisztráció törlésért munkadíj és költségtérítés fejében 5000 forint illeti meg. Ha a regisztrációját kérő egy meghatározott személy vagy szervezet nevében, annak állandó képviselőjeként kíván eljárni, az azonossági nyilatkozat előterjesztéséért és a képviselt adatainak Hbnytv. 5. § (2) bekezdésben meghatározott adatainak a hitelbiztosítéki rendszerben történő rögzítéséért a közjegyzőt munkadíj és költségtérítés fejében a tevékenységre fordított idő alapján egy órára megállapítható munkadíj (1500 Ft) négyszerese illeti meg, azzal hogy az legfeljebb a három órára megállapított munkadíjnak megfelelő összegig terjedhet.

Figyelem! Ha egyéb eljárási cselekményeket is elvégez a közjegyző (pl. cégkivonat lekérése), további munkadíj merülhet fel!

Hitelbiztosítéki nyilatkozat közjegyzői rögzítése

A közjegyzőt a Hbnytv. 8. § vagy 9. §-a szerinti esetben a hitelbiztosítéki nyilatkozat rögzítésért munkadíj és költségtérítés fejében a tevékenységre fordított idő alapján egy órára megállapítható munkadíj (1500 Ft) négyszerese illeti meg, azzal hogy az legfeljebb a három órára megállapított munkadíjnak megfelelő összegig terjedhet. Hitelbiztosítéki nyilatkozat tétele esetén a Magyar Országos Közjegyzői Kamarának 7 000 Ft költségtérítés fizetendő.

Jogutódlás megállapítása halál vagy megszűnés okán

A közjegyzőt a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyzett jogosult vagy kötelezett jogutódjának megállapítására irányuló nemperes eljárás lefolytatásáért a tevékenységre fordított idő alapján egy órára megállapítható munkadíj (1500 Ft) ötszöröse illeti meg.

Ha a fél a közjegyző által a díjjegyzékben feltüntetett munkadíj és költségtérítés összegét kifogásolja, egyeztetés végett a közjegyző székhelye szerinti területi közjegyzői kamara elnökségéhez fordulhat. Ha az egyeztetés eredményeként a fél és a közjegyző között egyezség jött létre, az elnöksége ezt jegyzőkönyvbe foglalja.

12. Igazságügyi szakértő kirendelése
A közjegyzői díjak közös szabályai

A közjegyzői díjakat elsősorban a közjegyzői díjszabásról szóló 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet (a továbbiakban: díjrendelet) határozza meg, de vannak más jogszabályok is, amelyek egyes eljárások díjairól rendelkeznek. A közjegyzői díjazás tehát nem alku kérdése, hanem jogszabályban meghatározott tételekből tevődik össze, és annak megfizetése kötelezettség, amelytől a közjegyző sem térhet el.

Továbbá a közjegyző díja nem illeték, így e vonatkozásban sem alkalmazható az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény. Előfordul, hogy egy közjegyző előtti eljárás során illetéklerovásra hívják fel a felet, ám ez mindig akkor történik, ha bíróság elé kerül az ügy, például fellebbezés folytán.

Általában a közjegyzői díj a következő tételek összegéből áll:

- a közjegyzői munkadíj (ügyérték vagy a tevékenységre fordított idő alapján) és

- a költségtérítés (költségátalány valamint a készkiadások) összegéből.

A közjegyzői díj a közjegyzői tevékenység befejezésekor esedékes, de a közjegyző esetenként előlegre tarthat igényt, amelytől a kérelemre induló eljárás megkezdését függővé teheti. Az előleg összege természetesen beleszámít a közjegyzői díjba.

A közjegyzőt a törvény alapján végzett közjegyzői tevékenységéért munkadíj és költségtérítés illeti meg, amit az eljárás kezdeményező, hivatalból indult eljárás esetén az abban érdekelt fél köteles megfizetni (több fél esetén a fizetési kötelezettség egyetemleges). A közjegyzői díj várható összegéről a tevékenység megkezdésekor a felet a közjegyző tájékoztatja.

Amennyiben a közjegyző eljárása – rajta kívül álló okból – befejezetlen marad, úgy a díjára a ténylegesen elvégzett munka arányában tarthat igényt.

A következő összefoglaló csak tájékoztató jellegű, nem terjed ki minden részletkérdésre!

A közjegyzői munkadíj igazságügyi szakértő kirendelése esetén

Az igazságügyi szakértő kirendelése iránti kérelem előterjesztéséért a közjegyző részére közjegyzői munkadíjként a tevékenységre fordított idő alapján egy órára megállapítható összeg (1500 Ft) háromszorosa számítható fel.

Költségtérítés

A közjegyzői költségtérítés a közjegyzői díj része (a közjegyzői munkadíj mellett), amely készkiadásokból és költségátalányból áll.

Készkiadások a közjegyzői tevékenység ellátásával kapcsolatban merülnek fel az adott ügyben, pl. utazási, szállás-, postaköltség stb. Ezek különösen az irodán kívüli munkavégzés, illetve a felmerült és igazolt postaköltségek kapcsán jelentkezhetnek. Ilyennek minősül az ún. archiválási díj is, amely 1500 Ft.

Az eddig említett költségeken felül a közjegyzőt a munkadíj 40%-a költségátalányként megilleti.

Ha a fél a közjegyző által a díjjegyzékben feltüntetett munkadíj és költségtérítés összegét kifogásolja, egyeztetés végett a közjegyző székhelye szerinti területi közjegyzői kamara elnökségéhez fordulhat. Ha az egyeztetés eredményeként a fél és a közjegyző között egyezség jött létre, az elnöksége ezt jegyzőkönyvbe foglalja.



13. Közgyűjteményben elhelyezett dologra vonatkozó valószínű öröklési jogcím igazolása
A közjegyzői díjak közös szabályai

A közjegyzői díjakat elsősorban a közjegyzői díjszabásról szóló 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet (a továbbiakban: díjrendelet) határozza meg, de vannak más jogszabályok is, amelyek egyes eljárások díjairól rendelkeznek. A közjegyzői díjazás tehát nem alku kérdése, hanem jogszabályban meghatározott tételekből tevődik össze, és annak megfizetése kötelezettség, amelytől a közjegyző sem térhet el.

Továbbá a közjegyző díja nem illeték, így e vonatkozásban sem alkalmazható az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény. Előfordul, hogy egy közjegyző előtti eljárás során illetéklerovásra hívják fel a felet, ám ez mindig akkor történik, ha bíróság elé kerül az ügy, például fellebbezés folytán.

Általában a közjegyzői díj a következő tételek összegéből áll:

- a közjegyzői munkadíj (ügyérték vagy a tevékenységre fordított idő alapján) és

- a költségtérítés (költségátalány valamint a készkiadások) összegéből.

A közjegyzői díj a közjegyzői tevékenység befejezésekor esedékes, de a közjegyző esetenként előlegre tarthat igényt, amelytől a kérelemre induló eljárás megkezdését függővé teheti. Az előleg összege természetesen beleszámít a közjegyzői díjba.

A közjegyzőt a törvény alapján végzett közjegyzői tevékenységéért munkadíj és költségtérítés illeti meg, amit az eljárás kezdeményező, hivatalból indult eljárás esetén az abban érdekelt fél köteles megfizetni (több fél esetén a fizetési kötelezettség egyetemleges). A közjegyzői díj várható összegéről a tevékenység megkezdésekor a felet a közjegyző tájékoztatja.

Amennyiben a közjegyző eljárása – rajta kívül álló okból – befejezetlen marad, úgy a díjára a ténylegesen elvégzett munka arányában tarthat igényt.

A következő összefoglaló csak tájékoztató jellegű, nem terjed ki minden részletkérdésre!

A közjegyzői munkadíj közgyűjteményben elhelyezett dologra vonatkozó valószínű öröklési jogcím igazolására irányuló eljárás esetén



A közjegyzői munkadíj a közgyűjteményben elhelyezett dologra vonatkozó valószínű öröklési jogcím igazolására irányuló eljárás során az okirat-szerkesztési eljárásra vonatkozó szabályok szerint, az ügyérték alapján kerül megállapításra.

Költségtérítés

A közjegyzői költségtérítés a közjegyzői díj része (a közjegyzői munkadíj mellett), amely készkiadásokból és költségátalányból áll.

Készkiadások a közjegyzői tevékenység ellátásával kapcsolatban merülnek fel az adott ügyben, pl. utazási, szállás-, postaköltség stb. Ezek különösen az irodán kívüli munkavégzés, illetve a felmerült és igazolt postaköltségek kapcsán jelentkezhetnek. Ilyen a Magyar Országos Közjegyzői Kamara részére fizetendő, 10 000 Ft mértékű költségtérítés is.

Az eddig említett költségeken felül a közjegyzőt a munkadíj 40%-a költségátalányként megilleti.

Ha a fél a közjegyző által a díjjegyzékben feltüntetett munkadíj és költségtérítés összegét kifogásolja, egyeztetés végett a közjegyző székhelye szerinti területi közjegyzői kamara elnökségéhez fordulhat. Ha az egyeztetés eredményeként a fél és a közjegyző között egyezség jött létre, az elnöksége ezt jegyzőkönyvbe foglalja.

14. Közjegyzői letét (Teljesítési letét)
A közjegyzői díjak közös szabályai

A közjegyzői díjakat elsősorban a közjegyzői díjszabásról szóló 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet (a továbbiakban: díjrendelet) határozza meg, de vannak más jogszabályok is, amelyek egyes eljárások díjairól rendelkeznek. A közjegyzői díjazás tehát nem alku kérdése, hanem jogszabályban meghatározott tételekből tevődik össze, és annak megfizetése kötelezettség, amelytől a közjegyző sem térhet el.

Továbbá a közjegyző díja nem illeték, így e vonatkozásban sem alkalmazható az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény. Előfordul, hogy egy közjegyző előtti eljárás során illetéklerovásra hívják fel a felet, ám ez mindig akkor történik, ha bíróság elé kerül az ügy, például fellebbezés folytán.

Általában a közjegyzői díj a következő tételek összegéből áll:

- a közjegyzői munkadíj (ügyérték vagy a tevékenységre fordított idő alapján) és

- a költségtérítés (költségátalány valamint a készkiadások) összegéből.

A közjegyzői díj a közjegyzői tevékenység befejezésekor esedékes, de a közjegyző esetenként előlegre tarthat igényt, amelytől a kérelemre induló eljárás megkezdését függővé teheti. Az előleg összege természetesen beleszámít a közjegyzői díjba.

A közjegyzőt a törvény alapján végzett közjegyzői tevékenységéért munkadíj és költségtérítés illeti meg, amit az eljárás kezdeményező, hivatalból indult eljárás esetén az abban érdekelt fél köteles megfizetni (több fél esetén a fizetési kötelezettség egyetemleges). A közjegyzői díj várható összegéről a tevékenység megkezdésekor a felet a közjegyző tájékoztatja.

Amennyiben a közjegyző eljárása – rajta kívül álló okból – befejezetlen marad, úgy a díjára a ténylegesen elvégzett munka arányában tarthat igényt.

A következő összefoglaló csak tájékoztató jellegű, nem terjed ki minden részletkérdésre!

A közjegyzői munkadíj közjegyzői letét esetén



A közjegyző a Polgári Törvénykönyv 6:56. §-a szerinti letéti eljárásért

a) az okirat-szerkesztési eljárásban érvényesülő szabályok szerint, az ügyérték alapján megállapítható közjegyzői munkadíj, ha pedig az ügyérték nem állapítható meg, a tevékenységre fordított idő alapján az egy óráért járó munkadíj (1500 Ft) háromszorosának megfelelő összeget,

b) készkiadást és

c) költségátalányt, ha pedig a letétet a MOKK őrzi, ezen felül 20 000 Ft költségátalányt számít fel.

Ha a fél a közjegyző által a díjjegyzékben feltüntetett munkadíj és költségtérítés összegét kifogásolja, egyeztetés végett a közjegyző székhelye szerinti területi közjegyzői kamara elnökségéhez fordulhat. Ha az egyeztetés eredményeként a fél és a közjegyző között egyezség jött létre, az elnöksége ezt jegyzőkönyvbe foglalja.

15. Okirat bizalmi őrzése
A közjegyzői díjak közös szabályai

A közjegyzői díjakat elsősorban a közjegyzői díjszabásról szóló 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet (a továbbiakban: díjrendelet) határozza meg, de vannak más jogszabályok is, amelyek egyes eljárások díjairól rendelkeznek. A közjegyzői díjazás tehát nem alku kérdése, hanem jogszabályban meghatározott tételekből tevődik össze, és annak megfizetése kötelezettség, amelytől a közjegyző sem térhet el.

Továbbá a közjegyző díja nem illeték, így e vonatkozásban sem alkalmazható az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény. Előfordul, hogy egy közjegyző előtti eljárás során illetéklerovásra hívják fel a felet, ám ez mindig akkor történik, ha bíróság elé kerül az ügy, például fellebbezés folytán.

Általában a közjegyzői díj a következő tételek összegéből áll:

- a közjegyzői munkadíj (ügyérték vagy a tevékenységre fordított idő alapján) és

- a költségtérítés (költségátalány valamint a készkiadások) összegéből.

A közjegyzői díj a közjegyzői tevékenység befejezésekor esedékes, de a közjegyző esetenként előlegre tarthat igényt, amelytől a kérelemre induló eljárás megkezdését függővé teheti. Az előleg összege természetesen beleszámít a közjegyzői díjba.

A közjegyzőt a törvény alapján végzett közjegyzői tevékenységéért munkadíj és költségtérítés illeti meg, amit az eljárás kezdeményező, hivatalból indult eljárás esetén az abban érdekelt fél köteles megfizetni (több fél esetén a fizetési kötelezettség egyetemleges). A közjegyzői díj várható összegéről a tevékenység megkezdésekor a felet a közjegyző tájékoztatja.

Amennyiben a közjegyző eljárása – rajta kívül álló okból – befejezetlen marad, úgy a díjára a ténylegesen elvégzett munka arányában tarthat igényt.

A következő összefoglaló csak tájékoztató jellegű, nem terjed ki minden részletkérdésre!

A közjegyzői munkadíj okirat bizalmi őrzése esetén

A közjegyzőt okirat bizalmi őrzéséért az okirat-szerkesztési eljárásban érvényesülő szabályok szerint, az ügyérték megállapítható közjegyzői munkadíj fele illeti meg. Ha a bizalmi őrzés időtartama egy évnél tovább tart, a közjegyzőt e munkadíj kétszerese illeti meg.

Költségtérítés

A közjegyzői költségtérítés a közjegyzői díj része (a közjegyzői munkadíj mellett), amely készkiadásokból és költségátalányból áll.

Készkiadások a közjegyzői tevékenység ellátásával kapcsolatban merülnek fel az adott ügyben, pl. utazási, szállás-, postaköltség stb. Ezek különösen az irodán kívüli munkavégzés, illetve a felmerült és igazolt postaköltségek kapcsán jelentkezhetnek.

Az eddig említett költségeken felül a közjegyzőt a munkadíj 40%-a költségátalányként megilleti.

Ha a fél a közjegyző által a díjjegyzékben feltüntetett munkadíj és költségtérítés összegét kifogásolja, egyeztetés végett a közjegyző székhelye szerinti területi közjegyzői kamara elnökségéhez fordulhat. Ha az egyeztetés eredményeként a fél és a közjegyző között egyezség jött létre, az elnöksége ezt jegyzőkönyvbe foglalja.

16. Okirat-szerkesztési eljárás
A közjegyzői díjak közös szabályai

A közjegyzői díjakat elsősorban a közjegyzői díjszabásról szóló 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet (a továbbiakban: díjrendelet) határozza meg, de vannak más jogszabályok is, amelyek egyes eljárások díjairól rendelkeznek. A közjegyzői díjazás tehát nem alku kérdése, hanem jogszabályban meghatározott tételekből tevődik össze, és annak megfizetése kötelezettség, amelytől a közjegyző sem térhet el.

Továbbá a közjegyző díja nem illeték, így e vonatkozásban sem alkalmazható az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény. Előfordul, hogy egy közjegyző előtti eljárás során illetéklerovásra hívják fel a felet, ám ez mindig akkor történik, ha bíróság elé kerül az ügy, például fellebbezés folytán.

Általában a közjegyzői díj a következő tételek összegéből áll:

- a közjegyzői munkadíj (ügyérték vagy a tevékenységre fordított idő alapján) és

- a költségtérítés (költségátalány valamint a készkiadások) összegéből.

A közjegyzői díj a közjegyzői tevékenység befejezésekor esedékes, de a közjegyző esetenként előlegre tarthat igényt, amelytől a kérelemre induló eljárás megkezdését függővé teheti. Az előleg összege természetesen beleszámít a közjegyzői díjba.

A közjegyzőt a törvény alapján végzett közjegyzői tevékenységéért munkadíj és költségtérítés illeti meg, amit az eljárás kezdeményező, hivatalból indult eljárás esetén az abban érdekelt fél köteles megfizetni (több fél esetén a fizetési kötelezettség egyetemleges). A közjegyzői díj várható összegéről a tevékenység megkezdésekor a felet a közjegyző tájékoztatja.

Amennyiben a közjegyző eljárása – rajta kívül álló okból – befejezetlen marad, úgy a díjára a ténylegesen elvégzett munka arányában tarthat igényt.

A következő összefoglaló csak tájékoztató jellegű, nem terjed ki minden részletkérdésre!

Közjegyzői munkadíj és költségtérítés

Munkadíj az ügyérték alapján

Amennyiben a közjegyzői tevékenység tárgyának értéke (azaz az ügyérték) megállapítható, a közjegyző munkadíját ennek alapján kell kiszámítani. A munkadíj alapja a tevékenység tárgyának a munkadíj esedékességekor fennálló, terhek figyelembevétele nélkül számított értéke.

Visszatérő szolgáltatások, vagyoni értékű jogok értékét azok egyévi értékének alapulvételével kell figyelembe venni, s amennyiben határozatlan időre kötik a szerződést az ilyen ügyben, úgy az egyévi érték háromszorosa irányadó.

Az ügyértékhez igazodó munkadíj összege:

a) 20 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 1000 Ft;

b) 20 000 Ft feletti, de 50 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 1000 Ft, valamint a 20 000 Ft feletti rész 4%-a;

c) 50 000 Ft feletti, de 100 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 2200 Ft, valamint az 50 000 Ft feletti rész 3%-a;

d) 100 000 Ft feletti, de 500 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 3700 Ft, valamint a 100 000 Ft feletti rész 2%-a;

e) 500 000 Ft feletti, de 5 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 11 700 Ft és az 500 000 Ft feletti rész 1%-a;

f) 5 000 000 Ft feletti, de 10 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 56 700 Ft, valamint az 5 000 000 Ft feletti rész 0,5%-a;

g) 10 000 000 Ft feletti ügyérték esetén 81 700 Ft, valamint a 10 000 000 Ft feletti rész 0,25%-a.

Egyoldalú jogügylet vagy jognyilatkozat okiratba foglalásáért a fenti munkadíj fele, míg két- vagy többoldalú jogügylet okiratba foglalásáért a teljes összeg jár, minden más közjegyzői tevékenységért pedig a fenti munkadíj negyedrésze, de legalább 2000 Ft jár. Helyszíni eljárás esetén az utazásra fordított idő alapján felszámítható munkadíj is megilleti a közjegyzőt.

Munkadíj a tevékenységre fordított idő alapján

Amennyiben az ügyérték nem állapítható meg, úgy a tevékenységre fordított idő alapján kell a munkadíjat megállapítani. Ebbe beleszámít az előkészítéshez, lebonyolításhoz, valamint az esetleges utazáshoz szükséges idő is.

Ugyanígy számítandó, ha a közjegyző arra jogosult (azaz rendelkezik nyelvi jogosítvánnyal), és fordítás készítésére kérik fel. Ha fordítás hitelesítésére kérik fel, akkor az oldalanként 900 Ft.

A munkadíj összege minden megkezdett óra után 1500 Ft. Ennek a munkadíjnak (2-től 5-szöröséig terjedően) a többszöröse is felszámítható az ügy jellegéből következően, amelyet a díjrendelet határoz meg.

Költségtérítés

A közjegyzői költségtérítés a közjegyzői díj része (a közjegyzői munkadíj mellett), amely készkiadásokból és költségátalányból áll.

Készkiadások a közjegyzői tevékenység ellátásával kapcsolatban merülnek fel az adott ügyben, pl. utazási, szállás-, postaköltség stb. Ezek különösen az irodán kívüli munkavégzés, illetve a felmerült és igazolt postaköltségek kapcsán jelentkezhetnek. Ilyennek minősül az ún. archiválási díj is, amely 3500 Ft.

Az eddig említett költségeken felül a közjegyzőt a munkadíj 40%-a költségátalányként megilleti. Az élettársi kapcsolat fennállásáról szóló nyilatkozatnak az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába történő bejegyzésére irányuló eljárás esetén azonban a munkadíjnak megfelelő összegű költségátalányt kell fizetni.

Ha a fél a közjegyző által a díjjegyzékben feltüntetett munkadíj és költségtérítés összegét kifogásolja, egyeztetés végett a közjegyző székhelye szerinti területi közjegyzői kamara elnökségéhez fordulhat. Ha az egyeztetés eredményeként a fél és a közjegyző között egyezség jött létre, az elnöksége ezt jegyzőkönyvbe foglalja.

Okiratokhoz kapcsolódó egyéb díjak

1. Az okiratról készült másolat, kiadmány és kivonat hitelesítésének díja oldalanként 300 Ft. Ha az okirat kizárólag vagy túlnyomórészt számokból áll, vagy idegen nyelven készült, a munkadíj kétszerese, fordításhitelesítésért a háromszorosa jár.

2. Névaláírás és cégjegyzés valódiságának tanúsításáért aláírásonként 1 000 Ft munkadíj jár.

3. Az eljárás során készült irat nem hiteles másolatáért a közjegyzőnek oldalanként 100 Ft másolati díj jár.

4. Váltó, csekk és más értékpapír óvása esetén az ügyérték szerinti munkadíj negyedrésze, de legalább 2000 Ft fizetendő. Ugyanabban az ügyben a váltó (csekk, más értékpapír) bemutatásáért vagy lakcím-tudakozódásért a tevékenységre fordított időhöz igazodó munkadíj jár a közjegyző részére.

5. Az okiratnak az elektronikus letéti tárban történő elhelyezése esetén az okiratról készült elektronikus másolat elkészítéséért oldalanként 300 Ft munkadíj, az elektronikus másolat első három évben történő megőrzéséért pedig az elektronikus másolat elkészítésére és a letéti tárba történő elhelyezésére fordított időhöz igazodó munkadíj háromszorosa számítható fel. Ha az elektronikus letéti tárban az őrzési idő meghosszabbításra kerül, az őrzésért felszámított munkadíj fele jár.

A lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabály szerinti szerződések díja

A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet szerinti kamattámogatással érintett kölcsönszerződés és az azt biztosító jelzálogszerződés (ideértve a megelőlegező kölcsönszerződéseket is) közokiratba foglalásáért a közjegyzőt - az eljárás lefolytatásának helye figyelembevételével – az alábbi díj és költségátalány illeti meg. A közjegyző irodájában lefolytatott eljárás esetében a közjegyző ezen felül összesen 15 000 Ft-ot, helyszíni eljárás esetén pedig 20 000 Ft-ot számít fel az okirat készítésével egyidejűleg az okiratról készített, az ingatlan-nyilvántartási eljáráshoz szükséges két darab, és felenként további egy darab kiadmány elkészítésének és hitelesítésének díjaként, valamint költségtérítés fejében.

A közjegyzői okirat elkészítésének díja és költségátalánya összesen

a) 3 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 10 000 Ft,

b) 3 000 000 Ft feletti, de 5 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 15 000 Ft,

c) 5 000 000 Ft feletti, de 10 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 22 000 Ft,

d) 10 000 000 Ft feletti, de 15 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 28 000 Ft.

Ha a közjegyző ilyen ügyben helyszíni eljárást folytat le, a díj és költségátalány együttes összege

a) 3 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 15 000 Ft,

b) 3 000 000 Ft feletti, de 5 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 20 000 Ft,

c) 5 000 000 Ft feletti, de 10 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 28 000 Ft,

d) 10 000 000 Ft feletti, de 15 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 35 000 Ft.

17. Pénz, értéktárgy és értékpapír bizalmi őrzése
A közjegyzői díjak közös szabályai

A közjegyzői díjakat elsősorban a közjegyzői díjszabásról szóló 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet (a továbbiakban: díjrendelet) határozza meg, de vannak más jogszabályok is, amelyek egyes eljárások díjairól rendelkeznek. A közjegyzői díjazás tehát nem alku kérdése, hanem jogszabályban meghatározott tételekből tevődik össze, és annak megfizetése kötelezettség, amelytől a közjegyző sem térhet el.

Továbbá a közjegyző díja nem illeték, így e vonatkozásban sem alkalmazható az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény. Előfordul, hogy egy közjegyző előtti eljárás során illetéklerovásra hívják fel a felet, ám ez mindig akkor történik, ha bíróság elé kerül az ügy, például fellebbezés folytán.

Általában a közjegyzői díj a következő tételek összegéből áll:

- a közjegyzői munkadíj (ügyérték vagy a tevékenységre fordított idő alapján) és

- a költségtérítés (költségátalány valamint a készkiadások) összegéből.

A közjegyzői díj a közjegyzői tevékenység befejezésekor esedékes, de a közjegyző esetenként előlegre tarthat igényt, amelytől a kérelemre induló eljárás megkezdését függővé teheti. Az előleg összege természetesen beleszámít a közjegyzői díjba.

A közjegyzőt a törvény alapján végzett közjegyzői tevékenységéért munkadíj és költségtérítés illeti meg, amit az eljárás kezdeményező, hivatalból indult eljárás esetén az abban érdekelt fél köteles megfizetni (több fél esetén a fizetési kötelezettség egyetemleges). A közjegyzői díj várható összegéről a tevékenység megkezdésekor a felet a közjegyző tájékoztatja.

Amennyiben a közjegyző eljárása – rajta kívül álló okból – befejezetlen marad, úgy a díjára a ténylegesen elvégzett munka arányában tarthat igényt.

A következő összefoglaló csak tájékoztató jellegű, nem terjed ki minden részletkérdésre!

A közjegyzői munkadíj pénz, értéktárgy és értékpapír bizalmi őrzése esetén

A közjegyzőt pénz, értéktárgy és értékpapír bizalmi őrzéséért – melyre a fél a közjegyzői okirat készítése során és azzal összefüggésben kérte fel a közjegyzőt a felsorolt értékeknek a másik fél vagy a feleken kívül álló (harmadik) személy részére történő átadásával, illetőleg bíróságnál vagy más hatóságnál való letétbe helyezésével – az okirat-szerkesztési eljárásban érvényesülő szabályok szerint, az ügyérték alapján megállapítható közjegyzői munkadíj fele illeti meg. Ha a bizalmi őrzés időtartama a tizenkét hónapot meghaladja, a közjegyzőt e munkadíj kétszerese illeti meg.

Költségtérítés

A közjegyzői költségtérítés a közjegyzői díj része (a közjegyzői munkadíj mellett), amely készkiadásokból és költségátalányból áll.

Készkiadások a közjegyzői tevékenység ellátásával kapcsolatban merülnek fel az adott ügyben, pl. utazási, szállás-, postaköltség stb. Ezek különösen az irodán kívüli munkavégzés, illetve a felmerült és igazolt postaköltségek kapcsán jelentkezhetnek.

Az eddig említett költségeken felül a közjegyzőt a munkadíj 40%-a költségátalányként megilleti.

Ha a fél a közjegyző által a díjjegyzékben feltüntetett munkadíj és költségtérítés összegét kifogásolja, egyeztetés végett a közjegyző székhelye szerinti területi közjegyzői kamara elnökségéhez fordulhat. Ha az egyeztetés eredményeként a fél és a közjegyző között egyezség jött létre, az elnöksége ezt jegyzőkönyvbe foglalja.

18. Tanúsítvány más EU tagállamban való végrehajtáshoz
A közjegyzői díjak közös szabályai

A közjegyzői díjakat elsősorban a közjegyzői díjszabásról szóló 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet (a továbbiakban: díjrendelet) határozza meg, de vannak más jogszabályok is, amelyek egyes eljárások díjairól rendelkeznek. A közjegyzői díjazás tehát nem alku kérdése, hanem jogszabályban meghatározott tételekből tevődik össze, és annak megfizetése kötelezettség, amelytől a közjegyző sem térhet el.

Továbbá a közjegyző díja nem illeték, így e vonatkozásban sem alkalmazható az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény. Előfordul, hogy egy közjegyző előtti eljárás során illetéklerovásra hívják fel a felet, ám ez mindig akkor történik, ha bíróság elé kerül az ügy, például fellebbezés folytán.

Általában a közjegyzői díj a következő tételek összegéből áll:

- a közjegyzői munkadíj (ügyérték vagy a tevékenységre fordított idő alapján) és

- a költségtérítés (költségátalány valamint a készkiadások) összegéből.

A közjegyzői díj a közjegyzői tevékenység befejezésekor esedékes, de a közjegyző esetenként előlegre tarthat igényt, amelytől a kérelemre induló eljárás megkezdését függővé teheti. Az előleg összege természetesen beleszámít a közjegyzői díjba.

A közjegyzőt a törvény alapján végzett közjegyzői tevékenységéért munkadíj és költségtérítés illeti meg, amit az eljárás kezdeményező, hivatalból indult eljárás esetén az abban érdekelt fél köteles megfizetni (több fél esetén a fizetési kötelezettség egyetemleges). A közjegyzői díj várható összegéről a tevékenység megkezdésekor a felet a közjegyző tájékoztatja.

Amennyiben a közjegyző eljárása – rajta kívül álló okból – befejezetlen marad, úgy a díjára a ténylegesen elvégzett munka arányában tarthat igényt.

A következő összefoglaló csak tájékoztató jellegű, nem terjed ki minden részletkérdésre!

Közjegyzői munkadíj és költségtérítés

Munkadíj az ügyérték alapján

Amennyiben a közjegyzői tevékenység tárgyának értéke (azaz az ügyérték) megállapítható, a közjegyző munkadíját ennek alapján kell kiszámítani. A munkadíj alapja a tevékenység tárgyának a munkadíj esedékességekor fennálló, terhek figyelembevétele nélkül számított értéke.

Visszatérő szolgáltatások, vagyoni értékű jogok értékét azok egyévi értékének alapulvételével kell figyelembe venni, s amennyiben határozatlan időre kötik a szerződést az ilyen ügyben, úgy az egyévi érték háromszorosa irányadó.

Az ügyértékhez igazodó munkadíj összege:

a) 20 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 1000 Ft;

b) 20 000 Ft feletti, de 50 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 1000 Ft, valamint a 20 000 Ft feletti rész 4%-a;

c) 50 000 Ft feletti, de 100 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 2200 Ft, valamint az 50 000 Ft feletti rész 3%-a;

d) 100 000 Ft feletti, de 500 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 3700 Ft, valamint a 100 000 Ft feletti rész 2%-a;

e) 500 000 Ft feletti, de 5 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 11 700 Ft és az 500 000 Ft feletti rész 1%-a;

f) 5 000 000 Ft feletti, de 10 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 56 700 Ft, valamint az 5 000 000 Ft feletti rész 0,5%-a;

g) 10 000 000 Ft feletti ügyérték esetén 81 700 Ft, valamint a 10 000 000 Ft feletti rész 0,25%-a.

Egyoldalú jogügylet vagy jognyilatkozat okiratba foglalásáért a fenti munkadíj fele, míg két- vagy többoldalú jogügylet okiratba foglalásáért a teljes összeg jár, de legalább 2000 Ft jár. Helyszíni eljárás esetén az utazásra fordított idő alapján felszámítható munkadíj is megilleti a közjegyzőt.

Munkadíj a tevékenységre fordított idő alapján

Amennyiben az ügyérték nem állapítható meg, úgy a tevékenységre fordított idő alapján kell a munkadíjat megállapítani. Ebbe beleszámít az előkészítéshez, lebonyolításhoz, valamint az esetleges utazáshoz szükséges idő is.

A munkadíj összege minden megkezdett óra után 1500 Ft. Ennek a munkadíjnak (2-től 5-szöröséig terjedően) a többszöröse is felszámítható az ügy jellegéből következően, amelyet a díjrendelet határoz meg.

Költségtérítés

A közjegyzői költségtérítés a közjegyzői díj része (a közjegyzői munkadíj mellett), amely készkiadásokból és költségátalányból áll.

Készkiadások a közjegyzői tevékenység ellátásával kapcsolatban merülnek fel az adott ügyben, pl. utazási, szállás-, postaköltség stb. Ezek különösen az irodán kívüli munkavégzés, illetve a felmerült és igazolt postaköltségek kapcsán jelentkezhetnek. Ilyennek minősül az ún. archiválási díj is, amely 3500 Ft.

Az eddig említett költségeken felül a közjegyzőt a munkadíj 40%-a költségátalányként megilleti.

Ha a fél a közjegyző által a díjjegyzékben feltüntetett munkadíj és költségtérítés összegét kifogásolja, egyeztetés végett a közjegyző székhelye szerinti területi közjegyzői kamara elnökségéhez fordulhat. Ha az egyeztetés eredményeként a fél és a közjegyző között egyezség jött létre, az elnöksége ezt jegyzőkönyvbe foglalja.

19. Végrehajtás elrendelése közjegyzői okirat alapján

A végrehajtási kérelem előterjesztéséért a közjegyzőnek díjat kell fizetni, melynek mértéke

a) végrehajtás elrendelése iránti kérelem esetén az ügyérték 1%-a, de legalább 5000 forint, legfeljebb 150 000 forint;

b) biztosítási intézkedés elrendelése iránti kérelem esetén az ügyérték 1%-a, de legalább 5000 forint, legfeljebb 30 000 forint;

c) ha az ügyérték nem állapítható meg, 5000 Ft.



Az ügyérték a végrehajtandó követelésnek az eljárás megindításakor fennálló, járulékok nélkül számított értéke.

Zálogjog érvényesítésére vonatkozó végrehajtási kérelem esetén ehhez a zálogjoggal biztosított követelés - eljárás megindulásakor fennálló, járulékok nélkül számított - értékét, ha pedig a zálogtárgy értéke ennél kisebb, a zálogtárgy értékét kell figyelembe venni. Az ügyérték megállapításánál a Pp. 24. §-át megfelelően alkalmazni kell.

A díjat a végrehajtást kérő előlegezi és a végrehajtás elrendelése esetén az adós, minden más esetben a végrehajtást kérő viseli; azt végrehajtási költségként kell behajtani. A fizetési meghagyás végrehajtásának elrendeléséért járó díjról külön törvény rendelkezik.

Ha a végrehajtást kérő ugyanazon közjegyzői okirat alapján, ugyanannak a követelésnek a végrehajtását több, egyetemlegesen kötelezett adóssal szemben egyidejűleg kéri, csak az egyik adóssal szemben előterjesztett végrehajtási kérelemre kell megfizetni a fenti díjat, a további adóssal szemben előterjesztett végrehajtható okirat kiállítási kérelemre 5000 Ft díjat kell adósonként megfizetni. A megfizetett összes díjat az adósokon egyenlő arányban kell behajtani.

A végrehajtás (biztosítási intézkedés) elrendeléséért további munkadíj, költségtérítés és illeték - ide nem értve a jogorvoslati eljárás illetékét - nem számítható fel.



20. Végrendelet készítése
A közjegyzői díjak közös szabályai

A közjegyzői díjakat elsősorban a közjegyzői díjszabásról szóló 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet (a továbbiakban: díjrendelet) határozza meg, de vannak más jogszabályok is, amelyek egyes eljárások díjairól rendelkeznek. A közjegyzői díjazás tehát nem alku kérdése, hanem jogszabályban meghatározott tételekből tevődik össze, és annak megfizetése kötelezettség, amelytől a közjegyző sem térhet el.

Továbbá a közjegyző díja nem illeték, így e vonatkozásban sem alkalmazható az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény. Előfordul, hogy egy közjegyző előtti eljárás során illetéklerovásra hívják fel a felet, ám ez mindig akkor történik, ha bíróság elé kerül az ügy, például fellebbezés folytán.

Általában a közjegyzői díj a következő tételek összegéből áll:

- a közjegyzői munkadíj (ügyérték vagy a tevékenységre fordított idő alapján) és

- a költségtérítés (költségátalány valamint a készkiadások) összegéből.

A közjegyzői díj a közjegyzői tevékenység befejezésekor esedékes, de a közjegyző esetenként előlegre tarthat igényt, amelytől a kérelemre induló eljárás megkezdését függővé teheti. Az előleg összege természetesen beleszámít a közjegyzői díjba.

A közjegyzőt a törvény alapján végzett közjegyzői tevékenységéért munkadíj és költségtérítés illeti meg, amit az eljárás kezdeményező, hivatalból indult eljárás esetén az abban érdekelt fél köteles megfizetni (több fél esetén a fizetési kötelezettség egyetemleges). A közjegyzői díj várható összegéről a tevékenység megkezdésekor a felet a közjegyző tájékoztatja.

Amennyiben a közjegyző eljárása – rajta kívül álló okból – befejezetlen marad, úgy a díjára a ténylegesen elvégzett munka arányában tarthat igényt.

A következő összefoglaló csak tájékoztató jellegű, nem terjed ki minden részletkérdésre!

Közjegyzői munkadíj és költségtérítés

Munkadíj az ügyérték alapján

Amennyiben a közjegyzői tevékenység tárgyának értéke (azaz az ügyérték) megállapítható, a közjegyző munkadíját ennek alapján kell kiszámítani. A munkadíj alapja a tevékenység tárgyának a munkadíj esedékességekor fennálló, terhek figyelembevétele nélkül számított értéke.

Visszatérő szolgáltatások, vagyoni értékű jogok értékét azok egyévi értékének alapulvételével kell figyelembe venni, s amennyiben határozatlan időre kötik a szerződést az ilyen ügyben, úgy az egyévi érték háromszorosa irányadó.

Az ügyértékhez igazodó munkadíj összege:

a) 20 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 1000 Ft;

b) 20 000 Ft feletti, de 50 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 1000 Ft, valamint a 20 000 Ft feletti rész 4%-a;

c) 50 000 Ft feletti, de 100 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 2200 Ft, valamint az 50 000 Ft feletti rész 3%-a;

d) 100 000 Ft feletti, de 500 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 3700 Ft, valamint a 100 000 Ft feletti rész 2%-a;

e) 500 000 Ft feletti, de 5 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 11 700 Ft és az 500 000 Ft feletti rész 1%-a;

f) 5 000 000 Ft feletti, de 10 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 56 700 Ft, valamint az 5 000 000 Ft feletti rész 0,5%-a;

g) 10 000 000 Ft feletti ügyérték esetén 81 700 Ft, valamint a 10 000 000 Ft feletti rész 0,25%-a.

Egyoldalú jogügylet vagy jognyilatkozat okiratba foglalásáért a fenti munkadíj fele, míg két- vagy többoldalú jogügylet okiratba foglalásáért a teljes összeg jár, de legalább 2000 Ft jár. Helyszíni eljárás esetén az utazásra fordított idő alapján felszámítható munkadíj is megilleti a közjegyzőt.

Munkadíj a tevékenységre fordított idő alapján

Amennyiben az ügyérték nem állapítható meg, úgy a tevékenységre fordított idő alapján kell a munkadíjat megállapítani. Ebbe beleszámít az előkészítéshez, lebonyolításhoz, valamint az esetleges utazáshoz szükséges idő is.

A munkadíj összege minden megkezdett óra után 1500 Ft. Ennek a munkadíjnak (2-től 5-szöröséig terjedően) a többszöröse is felszámítható az ügy jellegéből következően, amelyet a díjrendelet határoz meg.

Költségtérítés

A közjegyzői költségtérítés a közjegyzői díj része (a közjegyzői munkadíj mellett), amely készkiadásokból és költségátalányból áll.

Készkiadások a közjegyzői tevékenység ellátásával kapcsolatban merülnek fel az adott ügyben, pl. utazási, szállás-, postaköltség stb. Ezek különösen az irodán kívüli munkavégzés, illetve a felmerült és igazolt postaköltségek kapcsán jelentkezhetnek. Ilyennek minősül az ún. archiválási díj is, amely 3500 Ft.

Az eddig említett költségeken felül a közjegyzőt a munkadíj 40%-a költségátalányként megilleti.

Okiratokhoz kapcsolódó egyéb díjak

1. Az okiratról készült másolat, kiadmány és kivonat hitelesítésének díja oldalanként 300 Ft. Ha az okirat kizárólag vagy túlnyomórészt számokból áll, vagy idegen nyelven készült, a díj kétszerese, fordításhitelesítésért a háromszorosa jár.

2. Névaláírás és cégjegyzés valódiságának tanúsításáért aláírásonként 1 000 Ft munkadíj jár.

3. Az eljárás során készült irat nem hiteles másolatáért a közjegyzőnek oldalanként 100 Ft másolati díj jár.

Ha a fél a közjegyző által a díjjegyzékben feltüntetett munkadíj és költségtérítés összegét kifogásolja, egyeztetés végett a közjegyző székhelye szerinti területi közjegyzői kamara elnökségéhez fordulhat. Ha az egyeztetés eredményeként a fél és a közjegyző között egyezség jött létre, az elnöksége ezt jegyzőkönyvbe foglalja.

21. Végrendelet letétbe helyezése (megőrzése)
A közjegyzői díjak közös szabályai

A közjegyzői díjakat elsősorban a közjegyzői díjszabásról szóló 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet (a továbbiakban: díjrendelet) határozza meg, de vannak más jogszabályok is, amelyek egyes eljárások díjairól rendelkeznek. A közjegyzői díjazás tehát nem alku kérdése, hanem jogszabályban meghatározott tételekből tevődik össze, és annak megfizetése kötelezettség, amelytől a közjegyző sem térhet el.

Továbbá a közjegyző díja nem illeték, így e vonatkozásban sem alkalmazható az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény. Előfordul, hogy egy közjegyző előtti eljárás során illetéklerovásra hívják fel a felet, ám ez mindig akkor történik, ha bíróság elé kerül az ügy, például fellebbezés folytán.

Általában a közjegyzői díj a következő tételek összegéből áll:

- a közjegyzői munkadíj (ügyérték vagy a tevékenységre fordított idő alapján) és

- a költségtérítés (költségátalány valamint a készkiadások) összegéből.

A közjegyzői díj a közjegyzői tevékenység befejezésekor esedékes, de a közjegyző esetenként előlegre tarthat igényt, amelytől a kérelemre induló eljárás megkezdését függővé teheti. Az előleg összege természetesen beleszámít a közjegyzői díjba.

A közjegyzőt a törvény alapján végzett közjegyzői tevékenységéért munkadíj és költségtérítés illeti meg, amit az eljárás kezdeményező, hivatalból indult eljárás esetén az abban érdekelt fél köteles megfizetni (több fél esetén a fizetési kötelezettség egyetemleges). A közjegyzői díj várható összegéről a tevékenység megkezdésekor a felet a közjegyző tájékoztatja.

Amennyiben a közjegyző eljárása – rajta kívül álló okból – befejezetlen marad, úgy a díjára a ténylegesen elvégzett munka arányában tarthat igényt.

A következő összefoglaló csak tájékoztató jellegű, nem terjed ki minden részletkérdésre!

A közjegyzői munkadíj végrendelet letétbe helyezése (megőrzése) esetén

A közjegyzőt írásbeli magánvégrendelet letétbe helyezéséért (megőrzéséért) az okirat-szerkesztési eljárásban érvényesülő szabályok szerint, az ügyérték alapján megállapítható közjegyzői munkadíj fele illeti meg. Ha a megőrzés időtartama a tizenkét hónapot meghaladja, a közjegyzőt e munkadíj kétszerese illeti meg.

Költségtérítés

A közjegyzői költségtérítés a közjegyzői díj része (a közjegyzői munkadíj mellett), amely készkiadásokból és költségátalányból áll.

Készkiadások a közjegyzői tevékenység ellátásával kapcsolatban merülnek fel az adott ügyben, pl. utazási, szállás-, postaköltség stb. Ezek különösen az irodán kívüli munkavégzés, illetve a felmerült és igazolt postaköltségek kapcsán jelentkezhetnek.

Az eddig említett költségeken felül a közjegyzőt a munkadíj 40%-a költségátalányként megilleti.

Ha a fél a közjegyző által a díjjegyzékben feltüntetett munkadíj és költségtérítés összegét kifogásolja, egyeztetés végett a közjegyző székhelye szerinti területi közjegyzői kamara elnökségéhez fordulhat. Ha az egyeztetés eredményeként a fél és a közjegyző között egyezség jött létre, az elnöksége ezt jegyzőkönyvbe foglalja.

22. Végrendeletek Országos Nyilvántartása (VONY)

A Végrendeletek Országos Nyilvántartásába a közjegyző bejegyzi a nála letétbe helyezett írásbeli magánvégrendelet, az általa készített közvégrendelet, valamint a visszavett végrendeletek szükséges adatait. Ezeknek a bejegyzésnek nincs külön fizetendő díja.



23. Zálogjogi Nyilvántartás (ZONY)
A közjegyzői díjak közös szabályai

A közjegyzői díjakat elsősorban a közjegyzői díjszabásról szóló 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet (a továbbiakban: díjrendelet) határozza meg, de vannak más jogszabályok is, amelyek egyes eljárások díjairól rendelkeznek. A közjegyzői díjazás tehát nem alku kérdése, hanem jogszabályban meghatározott tételekből tevődik össze, és annak megfizetése kötelezettség, amelytől a közjegyző sem térhet el.

Továbbá a közjegyző díja nem illeték, így e vonatkozásban sem alkalmazható az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény. Előfordul, hogy egy közjegyző előtti eljárás során illetéklerovásra hívják fel a felet, ám ez mindig akkor történik, ha bíróság elé kerül az ügy, például fellebbezés folytán.

Általában a közjegyzői díj a következő tételek összegéből áll:

- a közjegyzői munkadíj (ügyérték vagy a tevékenységre fordított idő alapján) és

- a költségtérítés (költségátalány valamint a készkiadások) összegéből.

A közjegyzői díj a közjegyzői tevékenység befejezésekor esedékes, de a közjegyző esetenként előlegre tarthat igényt, amelytől a kérelemre induló eljárás megkezdését függővé teheti. Az előleg összege természetesen beleszámít a közjegyzői díjba.

A közjegyzőt a törvény alapján végzett közjegyzői tevékenységéért munkadíj és költségtérítés illeti meg, amit az eljárás kezdeményező, hivatalból indult eljárás esetén az abban érdekelt fél köteles megfizetni (több fél esetén a fizetési kötelezettség egyetemleges). A közjegyzői díj várható összegéről a tevékenység megkezdésekor a felet a közjegyző tájékoztatja.

Amennyiben a közjegyző eljárása – rajta kívül álló okból – befejezetlen marad, úgy a díjára a ténylegesen elvégzett munka arányában tarthat igényt.

A következő összefoglaló csak tájékoztató jellegű, nem terjed ki minden részletkérdésre!

A közjegyzői díj a Zálogjogi Nyilvántartás vezetése esetén

A Zálogjogi Nyilvántartásban végzett változásbejegyzésért és törlésért a közjegyzői díj az okirat-szerkesztési eljárásra vonatkozó, az ügyérték alapján, míg a Nyilvántartásból történő lekérdezés, illetve a Nyilvántartásba történő betekintés esetén pedig a tevékenységre fordított idő szerint kérhető közjegyzői munkadíj.

Költségtérítés

A közjegyzői költségtérítés a közjegyzői díj része (a közjegyzői munkadíj mellett), amely készkiadásokból és költségátalányból áll.

Készkiadások a közjegyzői tevékenység ellátásával kapcsolatban merülnek fel az adott ügyben, pl. utazási, szállás-, postaköltség stb. Ezek különösen az irodán kívüli munkavégzés, illetve a felmerült és igazolt postaköltségek kapcsán jelentkezhetnek. A készkiadások keretében változásbejegyzés és törlés esetén 5000 Ft, lekérdezés és betekintés esetén 1000 Ft költségtérítés is felmerül.

Az eddig említett költségeken felül a közjegyzőt a munkadíj 40%-a költségátalányként megilleti.

Ha a fél a közjegyző által a díjjegyzékben feltüntetett munkadíj és költségtérítés összegét kifogásolja, egyeztetés végett a közjegyző székhelye szerinti területi közjegyzői kamara elnökségéhez fordulhat. Ha az egyeztetés eredményeként a fél és a közjegyző között egyezség jött létre, az elnöksége ezt jegyzőkönyvbe foglalja.