A KÖZJEGYZŐ FELADATAI A PÉNZMOSÁS MEGAKADÁLYOZÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGÉSBEN


A pénzmosás elleni küzdelmet mind a nemzetközi szervezetek, mind az állam kiemelten fontos feladatnak tartja. E küzdelem részeként egyrészt a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 399. §-a szigorú büntetési tételeket állapít meg a pénzmosás bűncselekményének elkövetése esetére, másrészt pedig a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (Pmt.) különféle kötelezettségeket ír elő a gazdasági élet szereplői és az egyes hatóságok részére. A Pmt. a közjegyzők vonatkozásában speciális szabályokat fogalmaz meg a pénzmosás elleni küzdelem terén. A közjegyző eljárása ugyanakkor csak a törvényben meghatározott bizonyos korlátozásokkal tartozik a Pmt. hatálya alá.

Milyen tevékenység folytatása során terhelik a közjegyzőt a törvényből eredő kötelezettségek?

A Pmt. szerint a közjegyzőt, illetve a közjegyzőhelyettest ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettség terheli. Ennek esetei, ha a közjegyző, illetve a közjegyzőhelyettes

1. bizalmi őrzést végez,

2. a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvényben (Kjtv.) meghatározott közjegyzői tevékenységet végez a következő jogügyletek előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatban:

a) gazdasági társaságban vagy egyéb gazdálkodó szervezetben lévő vagyonrész (részesedés) vétele, eladása,

b) ingatlan vétele, eladása,

c) gazdasági társaság vagy egyéb gazdálkodó szervezet alapítása, működtetése, megszűnése.

A fenti kötelezettség a közjegyzőt nem terheli, ha

a) a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény az eljárás megindításának a szükségességével összefüggésben végzett jogi tanácsadás során jutott a tudomására,

b) a közjegyző nemperes eljárást (fizetési meghagyásos eljárást, hagyatéki eljárást, egyéb nemperes eljárást) folytat le; továbbá akkor sem, ha

c) a kért szolgáltatás közjegyző általi előzetes egyeztetését követően az üzleti kapcsolat nem jön létre, vagy

d) a közreműködést a Kjtv. 5. §-a alapján megtagadja.

Az itt taxatíve felsorolt ügyleteknél minden közreműködés (ideértve aláírási címpéldányon aláírás hitelesítését is) értékre tekintet nélkül a Pmt. hatálya alá tartozik, és kötelezettséget ró a közjegyzőre.

A Pmt. által előírt ügyfél-átvilágítási kötelezettség

A közjegyző az ügyfél-átvilágítást köteles alkalmazni az üzleti kapcsolat létesítésekor, illetve ha a korábban rögzített adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétsége merül fel. Az ügyfél-átvilágítás magába foglalja:

– az ügyfél azonosítását és a személyazonosságot igazoló ellenőrzését,

– a tényleges tulajdonos azonosítását és személyazonosságot igazoló ellenőrzését,

– az üzleti kapcsolat céljának és tervezett jellegének feltárását,

– az üzleti kapcsolatra vonatkozó adatok (a szerződés típusának, tárgyának és időtartamának, illetve a Pmt. 9. §-ának (2) bekezdésében meghatározott esetekben a teljesítés körülményeinek) rögzítését.

A személyazonosságot igazoló ellenőrzés során a közjegyzőnek a természetes személy személyazonosító okmányát és annak érvényességét, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén harminc napnál nem régebbi – a Pmt.-ben meghatározott – okiratot kell ellenőriznie.

A Pmt. által előírt bejelentési kötelezettség

Bejelentkezési kötelezettség akkor terheli a közjegyzőt, ha a Pmt. által érintett közreműködése során pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény merül fel. A bejelentést a közjegyző teljesíti, a bejelentésnek a területi közjegyzői kamara részére való megküldésével. A területi közjegyzői kamara elnöke által kijelölt személy továbbítja a közjegyzőtől érkezett bejelentést a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak, azaz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatala Pénzmosás Elleni Információs Irodájának.

A közjegyző bejelentési kötelezettségének teljesítése nem tekinthető a Kjtv.-n alapuló titoktartási kötelezettsége megsértésének. A Pmt. alkalmazásában a közjegyzőt nem terheli a Kjtv. 3. §-ának (2) bekezdésében előírt kötelezettség, azaz aggályos körülmény észlelése esetén nem kell erre felhívnia a fél figyelmét.