VÉGRENDELETI ÖRÖKLÉS – ÖRÖKLÉS VÉGINTÉZKEDÉS ALAPJÁN


A végintézkedés egy gyűjtőfogalom, a jogszabály szerint magában foglalja a végrendeletet, az öröklési szerződést és a halál esetére szóló ajándékozást.


Mi a teendő, ha valaki nem akarja, hogy halála esetén a törvényes öröklés érvényesüljön, mert vagyonát egyéb módon szeretné hátrahagyni?


Amennyiben vagyonáról halála esetére rendelkezne, ezt végintézkedésekkel megteheti, mert ha az örökhagyó után végintézkedés maradt, az öröklés rendjét ez határozza meg.


Mi a végrendelet?


Az örökhagyó halála esetére, vagyonáról vagy annak egy részéről végrendelettel az örökösei hozzájárulása vagy tudta nélkül, szabadon rendelkezhet. Végrendelkezni csak személyesen lehet.


Végrendelkezni közjegyző által készített közokiratban vagy írásbeli magánvégrendelettel lehet; szóbeli végrendelkezésnek csak a Polgári Törvénykönyvben meghatározott rendkívül kivételes esetben van helye. Írásbeli magánvégrendelet közjegyzőnél letétbe is helyezhető.


A közjegyző által készített végrendelet közokirat, ezért a tartalmi és a keletkezésének körülményei tekintetében mindig törvényi vélelem áll amellett, hogy a végrendelet a jogszabályok megtartásával készült. A közjegyző a végintézkedés elkészítése során ügyel és felel az előírt alaki követelmények betartására. A közjegyző által készített végrendelet felvételre kerül a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által működtetett Végrendeletek Országos Nyilvántartásába.


Közjegyzői közreműködés szükséges írásbeli magánvégrendelet közjegyzői letétbe helyezéséhez. Ez bármely közjegyzőnél megtehető, nyílt vagy zárt borítékban. A letét nagy jelentősége, hogy a közjegyzőnél őrzött végrendelet is felvételre kerül a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által működtetett Végrendeletek Országos Nyilvántartásába.


A végrendelet a visszavonással hatálytalanná válik. A visszavonásra – ha a Polgári Törvénykönyv eltérően nem rendelkezik – a végrendelet tételére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ha az örökhagyó újabb írásbeli végrendeletet tesz, a korábbi végrendeletet visszavontnak kell tekinteni.


Mik a végrendelet elkészítésének legfontosabb formai és tartalmi követelményei?


A végrendelet az örökhagyó olyan végintézkedése, amelyben vagyonáról vagy annak egy részéről halála esetére rendelkezik. Az öröklés szabályait a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hetedik könyve szabályozza, amely szerint örökölni végintézkedés alapján vagy törvény szerint lehet. Magyarországon a végintézkedésen alapuló öröklés élvez elsőbbséget, hiszen ha az örökhagyó után végintézkedés maradt, az öröklés rendjét ez határozza meg.


Végrendelkezni csak személyesen, közjegyző által készített közokiratban vagy írásbeli magánvégrendelettel lehet; szóbeli végrendelkezésnek pedig csak a Polgári Törvénykönyvben meghatározott kivételes esetben van helye.


Az írásbeli magánvégrendeletnek három fajtája: a) a saját kezűleg írt (holográf), b) a más által írt (allográf) és c) a közjegyzőnél letett magánvégrendelet.


Mindhárom típusú írásbeli magánvégrendelet érvényességének közös feltétele, hogy magából az okiratból kitűnjék annak végrendeleti minősége, keltének ideje, és hogy azt az örökhagyó saját kezűleg aláírja.


Az írásbeli magánvégrendeletet olyan nyelven lehet érvényesen tenni, amelyet a végrendelkező ért, és amelyen saját kezűleg írt végrendelet esetén írni, más által írt végrendelet esetén olvasni tud. Gyorsírással vagy a közönséges írástól eltérő egyéb jel- vagy számjegyírással készült magánvégrendelet érvénytelen.


A saját kezűleg írt (holográf) írásbeli magánvégrendelet - a közös feltételek megléte esetén - akkor érvényes, ha azt a végrendelkező elejétől végig maga írja és aláírja. A gépírás akkor sem számít saját írásnak, ha magától a végrendelkezőtől származik. A több különálló lapból álló saját kezűleg írt írásbeli magánvégrendelet akkor érvényes, ha minden lapját folyamatos sorszámozással látták el.


A más által írt (allográf) írásbeli magánvégrendelet - a már ismertetett közös feltételek megléte mellett - akkor érvényes, ha a végrendelkező azt két tanú együttes jelenlétében aláírja, vagy ha azt már aláírta, az aláírást két tanú előtt a magáénak ismeri el, és a végrendeletet mindkét esetben a tanúk is - e minőségük feltüntetésével - aláírják. A több különálló lapból álló más által írt írásbeli magánvégrendelet akkor érvényes, ha minden lapját folyamatos sorszámozással látták el, továbbá ha minden lapját a végrendelkező és mindkét tanú aláírta. A végrendelet mással való íratásának is feltétele azonban, hogy a végrendelkező jogosult legyen írásbeli magánvégrendelet tételére.


A közjegyzőnél letett írásbeli magánvégrendelet akkor érvényes, ha annak végrendeleti minősége, keltének ideje magából az okiratból kitűnik, továbbá, ha a végrendelkező azt aláírja és akár nyílt, akár zárt iratként bármely közjegyzőnél személyesen letétbe helyezi azzal a kijelentéssel, hogy az okirat a végrendeletét tartalmazza. Az eljáró közjegyző a letétbe helyezésről jegyzőkönyvet készít, az átvett végrendeletet pedig a jegyzőkönyvhöz fűzi. A közjegyző a végrendelet átvételéről a félnek elismervényt ad, a végrendeletet pedig elzárva őrzi. A letét nagy jelentősége, hogy a közjegyzőnél őrzött végrendelet felvételre kerül a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által működtetett Végrendeletek Országos Nyilvántartásába.


Az örökhagyó a legnagyobb biztonságot akkor élvezheti, ha végrendeletét közjegyzői okiratba foglaltatja, mivel a közjegyző által készített végrendelet közokirat, így a tartalmi és a keletkezésének körülményei tekintetében törvényi vélelem áll amellett, hogy a végrendelet a jogszabályok megtartásával készült.


A közjegyző által készített végrendelet is felvételre kerül a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába. A hagyatéki eljárás során e nyilvántartás segítségével az eljáró közjegyző bizonyosan tudomást szerez a végrendeletről, így biztosítva annak feltétlen érvényesülését.


Mi az öröklési szerződés?


Öröklési szerződésben az örökhagyó a vele szerződő felet a magának, illetve a szerződésben meghatározott harmadik személynek nyújtandó tartás, életjáradék, illetve gondozás ellenében – vagyona, annak egy meghatározott része vagy meghatározott vagyontárgyak tekintetében – örökösévé nevezi; a másik fél pedig kötelezettséget vállal a tartás, életjáradék, illetve gondozás teljesítésére. A törvény az öröklési szerződés érvényességét szigorú alaki feltételekhez köti.


Az öröklési szerződés a tartási szerződéshez hasonló jogintézmény, azonban fontos különbség köztük, hogy az öröklési szerződés végintézkedés, és az örökhagyó (eltartott) tulajdonjoga csak annak halála esetén száll át a szerződéses örökösre (eltartóra). A szerződéses örökös javára e joga biztosítására az ingatlan-nyilvántartásba elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni.


Mi a halál esetére szóló ajándékozás?


Az örökhagyó és a megajándékozott között még az örökhagyó életében írásban kötött szerződés. Az ajándékozás azzal a feltétellel történik, hogy a megajándékozott az ajándékozót túléli.


Mi a kötelesrész és kik a kötelesrészre jogosultak?


A törvény bizonyos hozzátartozók javára korlátozza az örökhagyó végrendelkezési szabadságát, meghatározott részt biztosítva számukra a hagyatékból.


Kötelesrész jogcímén igényt támaszthatnak az örökhagyó leszármazói, házastársa és a szülő. Kötelesrész címén a kötelesrészre jogosultat annak harmada illeti meg, ami neki mint törvényes örökösnek jutna. A kötelesrész iránti igény öt év alatt elévül.


Nem jár kötelesrész annak, akit az örökhagyó végintézkedésében érvényesen kitagadott. A kitagadás akkor érvényes, ha a végintézkedés annak okát kifejezetten megjelöli.


Hogyan örökölhet az élettárs?


Fontos tudni, hogy a Polgári Törvénykönyv szerint az örökhagyó élettársa nem törvényes örökös, így az élettárs csak végintézkedés alapján örökölhet. Aki élettársát kívánja hagyatékából részben vagy egészben juttatásban részesíteni, mindenképp végintézkedést kell készítenie.


Végrendeletek Országos Nyilvántartása


A Végrendeletek Országos Nyilvántartása a közjegyzői okiratba foglalt és a közjegyzőnél letétbe helyezett végintézkedések jogszabályban meghatározott adatainak és a központi, számítógépes program használatával történő kezelésük során keletkezett adatainak összessége.


A közjegyző őrizetében lévő végintézkedés nem veszhet el, nem kerülhet illetéktelen kezekbe.


A közjegyzőnél őrzött végintézkedés ténye felvételre kerül a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által működtetett nyilvántartásába, amelyet a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző minden esetben kötelezően ellenőriz, így biztosítva a végintézkedés feltétlen érvényre jutását.


Öröklés-tervezés


Az említett szabályok csak rövid áttekintést adnak a végintézkedések részletes és szigorú törvényi szabályairól. Az öröklés tervezése fontos és szakértő bevonását igénylő kérdés. Az örökhagyó végakarata maradéktalan érvényesüléséhez szükség lehet arra, hogy az öröklés tervezése során leendő örököseit bevonja a végintézkedés folyamatába. Számos olyan kérdés merülhet fel, amely a különböző jogintézmények kombinálásával oldható meg (pl. végrendelet és mellette lemondás az öröklésről), a jogi útvesztőben való kiigazodás legjobb módja pedig a közjegyző segítsége.


Felelős döntésével az örökhagyó hozzátartozóit kellemetlen helyzetektől, elnyúló öröklési perektől óvhatja meg. A házilag szerkesztett végintézkedés hiányos vagy alaki okok miatt érvénytelen lehet. A közjegyzővel folytatott részletes megbeszélés kiküszöbölhet számos tévedést, s ezzel az örököst mentesíti a költséges és hosszadalmas pereskedéstől.


Az Önt érintő öröklési kérdésekben, illetve további felvilágosításért forduljon közjegyzőhöz. A közjegyzők elérhetősége megtalálható az interneten a www.mokk.hu oldalon.