A MOKK legfőbb szerve a 30 tagú választmány, amelynek tagja a területi kamara elnökségének tagjai közül az elnök, valamint az elnökségbe megválasztott, legtöbb szavazatot kapott 4 közjegyző és 1 közjegyzőhelyettes. Mandátumuk a közjegyzők esetén négy, a közjegyzőhelyettesek esetén két évre szól. A választmány megválasztja az országos elnököt, két elnökhelyettest, pénztárost és három elnökségi tagot, akik a MOKK országos elnökségét alkotják. Az országos elnökség intézi azokat az ügyeket, amelyekben az országos elnök önállóan nem intézkedhet, és elbírálja a területi elnökség határozata ellen benyújtott jogorvoslati kérelmeket.
A MOKK köztestület, amely mint legfőbb önkormányzati szerv képviseli a közjegyzői kart és szervezeteit. A hatáskörébe tartozik különösen:
- jogszabályok kezdeményezése, közreműködés azok előkészítésében, különösen a közjegyzőket érintő kérdésekben,
- meghatározza a területi kamarák anyagi hozzájárulását,
- meghatározza az országos kamara éves költségvetését, ellenőrzi és elfogadja a költségvetési beszámolót,
- központi nyilvántartásokat hozhat létre, így különösen a végintézkedések országos nyilvántartását, és a zálogjogi nyilvántartást, az élettársi nyilatkozatok nyilvántartását és működteti a fizetési meghagyások elektronikus eljárásához szükséges számítógépes rendszert,
- ellátja a közjegyzők képviseletét a belföldi és a külföldi szakmai szervezetekkel való kapcsolatokban,
- egyeztetést végez a különböző területi kamarákhoz tartozó közjegyzők és területi kamarák közötti vitás ügyekben,
- felkérésre szakvéleményt ad konkrét ügyben,
- statisztikai adatszolgáltatást végez,
- működteti a közjegyzői levéltárat és az elektronikus levéltárat,
- a közjegyzőkről szóló törvényben vagy más jogszabályban hatáskörébe utalt feladatok ellátásához közjegyzői hozzájárulás fizetésére kötelezi a közjegyzőt,
- a területi kamara tagjai részére szakmai oktatást, szakmai továbbképzést szervez,
- kiállítja és nyilvántartja a közjegyzők által készített, illetve hitelesített okiratok tekintetében a külföldi felhasználáshoz szükséges tanúsítványt [Apostille – 1973. évi 11. tvr. 3. § (1) bek. b) pont]
- vezeti az elektronikus letéti tárat.
A választmány iránymutatást bocsáthat ki, amelynek megtartása a közjegyzők kötelessége, az iránymutatásban foglaltak megszegése fegyelmi eljárást vonhat maga után. Az iránymutatás a közjegyzői működéssel kapcsolatos részletszabályokat határozza meg, például magatartási normák, irodavizsgálatok eljárási szabályai stb.
A közjegyző kinevezésével, a közjegyzőhelyettes és közjegyzőjelölt pedig a kamarai névjegyzékbe történő bejegyzésével válik a kamara tagjává. A közjegyzők teljes körű aktív és passzív választójoggal rendelkeznek, a közjegyzőhelyettesek aktív választójoga teljes körű, de a kamara elnökévé vagy elnökhelyettesévé nem választhatóak.
A területi kamara legfőbb szerve a területi kamara ülése, melyet évente legalább egyszer össze kell hívni. Az ülés dönt a területi kamara költségvetéséről, a kamarai hozzájárulásról, a kamara munkatervéről, négyévente megválasztja a területi kamara elnökségét, elnökét, elnökhelyetteseit, illetve kétévente annak közjegyzőhelyettes tagjait. A területi kamara a tevékenységét a legalább havonta ülést tartó elnökségen keresztül fejti ki.
Az elnökség kizárólagos feladatkörébe tartozik különösen az, hogy
- felügyeletet gyakorol a területi kamarához tartozó közjegyzők, közjegyzőjelöltek és közjegyzőhelyettesek ügyvitele, hivatali működése és magatartása felett,
- dönt a területi kamara ülésének összehívásáról,
- megválasztja a közjegyzői fegyelmi bíróságok közjegyző tagjait és a vizsgálóbiztosokat,
- fegyelmi eljárást kezdeményez a közjegyző ellen,
- közreműködik a közjegyzői állások betöltésében,
- javaslatot tesz az új közjegyzői székhelyre pályázó közjegyzők közül a kinevezendő új közjegyzőre,
- intézi a panaszügyeket.
Mint az a fentiekből következik, az egyes közjegyzőkkel szembeni panaszokat az ügyfelek a közjegyző székhelye szerint illetékes területi kamaránál kezdeményezhetik. A területi kamarák illetékessége elsősorban a törvényszékek illetékességi területéhez (lényegében a megyehatárokhoz) igazodnak.