A közhitelesség letéteményesei a magyar történelem során többször változtak. A XIII. századig a poroszló, majd a hiteleshelyek, a XIV. századtól a hiteleshelyek mellett a közjegyzők látták el ezt a feladatot.
Anjou-házi királyaink uralkodása alatt jelenik meg hazánkban a közjegyzőség intézménye. A Nápolyból hozzánk érkező Anjou család hatalmát megszilárdítandó, a hazánkba küldött Gentilis bíboros kíséretében több közjegyzőt is találhatunk. Ezek a közjegyzők – követve a bíborost – sorra készítik a különböző okleveleket. Közjegyzői okirat készül Károly Róbert királlyá koronázásáról, valamint Csák Máté azon nyilatkozatáról, mellyel az Anjou uralkodót Gentilis rábeszélésére királynak ismeri el.
A közjegyzőség hazánkban 1526 előtt igazi jelentőséget magának csak az egyházi bíróságok eljárása során nyert. A pecsét tekintélye és a hiteleshelyek kielégítő működése idegenné tette a közjegyzői okiratot, melyre sokszor pecsétet függesztettek.
A XV. században a közjegyzői okirat már eléggé elterjed és magyar közjegyzők is szerkesztenek okiratokat. Az oklevelet az intézkedő nevében fogalmazták meg, aki ráteszi az okiratra pecsétjét, és a közjegyző csak a szokásos záradékban szólal meg. Gyakran találkozunk a hiteleshelyek és közjegyzők együttműködésével, azaz a hiteleshely által elkészített okiraton a közjegyző záradékot helyez el és ezáltal az alkalmas lesz mind az egyházi, mind a világi bíróságok előtti felhasználásra.
A közjegyző alapvetően kétfajta okiratot készített. Az egyiket mint közhiteles személy (publica persona), a másikat mind az egyházi bíróság jegyzője állítja ki. Ez utóbbit a bíróság elnöke is megerősíti, a másikon a közhitelességet egyedül a közjegyzői kézjegy és záradék jelenti.
A közjegyzők kinevezésüket csak kivételes esetben nyerték közvetlenül a pápától vagy a császártól, általában egy pápai vagy császári felhatalmazott nevezte ki őket. A közjegyzői tisztségre emelés ünnepélyes külsőségek között zajlott le. A jelöltek először esküt tettek arra, hogy hűek lesznek kinevezőjükhöz, a reájuk bízott titkokat megőrzik és hamis dolgokról nem szerkesztenek okiratot. Az eskü után a megbízott átnyújtotta nekik foglalkozásuk jelképeit; a gyűrűt, a tollat és tintatartót és a kegyelem csókjával felhatalmazta őket a szabad működésre. A kinevezettek valószínűleg a közjegyzők tanítványai közül kerültek ki.
Hazánkban a közjegyzők nem tömörültek Németországhoz hasonlóan kollégiumokba, valószínűleg azért, mert itt is elsősorban a klerikusok közül kerülnek ki. A közjegyzők városi jegyzőként, az egyházi pereket intéző szentszékek mellett delegált egyházi bírák mellett, mint jegyzők és pápai követek kíséretében működtek.
A mohácsi vész után a közjegyzőség intézménye csak az 1849 utáni szomorú, de a jogfejlődés szempontjából termékeny időszakban bukkan fel újra. Császári nyíltparancs terjesztette ki 1858. február 7-én az 1855. évi osztrák közjegyzői rendtartás hatályát Magyarországra is.
A közjegyzői rendtartás legfőbb érdeme az volt, hogy meghonosította hazánkban is a közjegyzőséget. A francia közjegyzőség bizonyos elemei találhatók meg benne, de csak felemás módon átvéve. Szervezeti, önkormányzati része oly gyenge, hogy szinte szóra sem érdemes. A rendtartásnak nem volt ideje meggyökereznie a magyar talajban, mert alig másfél év után, 1861. február 15-én az Országbírói értekezlet hatályon kívül helyezte azt, visszaállítva a hiteleshelyek régi jogait Erdély és Fiume kivételével, ahol 1875. augusztus 1-ig, hatályban maradt az 1858. évi közjegyzői rendtartás.
Az országbírói értekezletet követően a gazdasági élet képviselői javasolták a közjegyzőség intézményének újbóli meghonosítását. Az országgyűlésben a törvényjavaslatot hosszú vita 1874-ben sikerült csak elfogadni, mint XXXV. törvénycikket, a közjegyzői okirati kényszer híveinek győzelmével.
Az elfogadott 1874. évi XXXV. törvényt hamarosan módosította az 1896.évi VII. törvénycikk a gyakorlat igényeinek megfelelően. A módosított 1874. évi XXXV. törvény 1949-ig meghatározta a közjegyzők működésének kereteit. A törvény szerint közjegyzőket az igazságügy-miniszter nevezte ki (a javaslatban még a császár szerepelt a bírákhoz hasonlóan). Az állások betöltését pályázat előzte meg. A közjegyzőséghez szükség volt jogi végzettségre, és az ügyvédi- bírói vizsgán is túl kellett lennie a jelöltnek. Közjegyző csak teljes jogú magyar állampolgár lehetett, aki feddhetetlen jellemű, csőd vagy gondnokság alatt nem áll, bírja az állam hivatalos nyelvét és legalább két éves közjegyzői gyakorlatot igazol. A törvény részletesen szabályozta az összeférhetetlenségi szabályokat, de az elfogultság eseteiről nem szólt.
A közjegyzők számát és székhelyét az illetékes közjegyzői kamara meghallgatása után az igazságügy-miniszter határozta meg. Az állások betöltése pályázat útján történt, majd a kinevezés után a közjegyző biztosítékot tett le / Budapesten 7000 Ft értékben/. Az illetékes törvényszék nyilvános ülésén hivatali esküt tett, bemutatta pecsétjét és hitelesített névaláírását, s végül közzétette irodája megnyitásának napját.
A kinevezés a közjegyzőt a közokiratoknak csak magyar nyelven való kiállítására jogosította fel, más nyelvre megfelelő nyelvtudás alapján az igazságügy-miniszter adhatott engedélyt. A kar utánpótlását a közjegyzőjelöltek képezték. A közjegyzőjelöltség feltételéül szabták a jogvégzettséget és legalább az első jogtudományi szigorlat letételét. A már ügyvédi vagy bírói vizsgát tett jelölt egy, illetve két évi gyakorlat után, a közjegyzői kamara jóváhagyásával főnökét távollét vagy betegség esetén teljes hatáskörrel helyettesíthette. Akadályoztatás esetén a kamara rendelt helyettest. A jelölteket attól függően sorolták két csoportba, hogy tettek-e szakvizsgát és megfelelő közjegyző-helyettesi gyakorlati idővel rendelkeznek-e vagy sem. Csak az a helyettes járhatott el teljes jogkörben a közjegyző helyett, aki megfelel a közjegyzővé válás követelményeinek.
Az 1874. évi XXXV. tc. elrendelte, hogy a közjegyzők területi közjegyzői kamarákba tömörüljenek. A törvénycikk szerint a kamarák számát és székhelyeit az érdekelt közjegyzők meghallgatása után az igazságügy-miniszter állapítja meg. Az 1875. évi XXXV. tc. kimondotta, hogy a közjegyzők összessége alkotja a közjegyzői testületet, amelynek érdekképviseleti, felügyeleti és igazgatási szerve a közjegyzői kamara.
A közjegyzői kamarák száma eleinte megegyezett az ítélőtáblák számával, és a közjegyzői kamara területi illetékessége azonos volt az ítélőtáblai kerülettel. Ez azonban a későbbiekben módosult. A kamara igazgatási és felügyeleti hatásköre alapján eljárt a közjegyzői állások betöltése érdekében: pályázati hirdetményt tett közzé, összegyűjtötte és véleményre felterjesztette az igazságügy-miniszterhez a beérkezett pályázatokat, átvette és őrizte a közjegyzői biztosítékot. Jegyzéket vezetett a közjegyzőkről, helyetteseikről és a közjegyzőjelöltekről, minősítéseket készített és kinevezés esetén a közjegyzők ünnepélyes fogadalmát kivette. A kamara engedélye volt szükséges a közjegyzők helyettesítéséhez, székhelyről való távozásukhoz. A kamara biztosította a közjegyzői munka folyamatosságát és ennek érdekében, szükség esetén, hivatalból küldött ki helyettest. A kamara felügyelte a törvényszabta követelmények betartását is, ha a közjegyzők valamelyike érdemtelenné vált megbízatására, úgy a kamara kezdeményezte az elmozdításához szükséges eljárást. A kamara felügyeleti jogköre alapján évente ellenőrizte a közjegyzők ügyvitelét, irodáját és irattárát. Szabálytalanságok esetén a kamara kezdeményezte az elmozdításához szükséges eljárást. Kisebb szabálytalanság esetén a kamara intést vagy pénzbírságot állapíthatott meg. Fegyelmi ügyekben a kamara volt a kezdeményező, mivel a közjegyzői mulasztásokkal kapcsolatos összes bejelentés a kamarához érkezett be. A közjegyző fegyelmi tanácsban, amely a kamara két tagjából állt, indult meg a mulasztó közjegyző ellen az eljárás. A fegyelmi tanács határozata ellen másod- és utolsó fokú fellebbezést a Kúria fegyelmi bíróságához lehetett benyújtani.
A közjegyzői kamara szervezetileg független volt az államapparátustól, az általa ellátott igazgatási, felügyeleti és fegyelmi tevékenység mégis bizonyos hatósági jelleget adott a kamarának. A kamarához tartozás minden közjegyzőre kötelező volt és a tagság kinevezéssel vagy áthelyezéssel keletkezett. A kamarai tagoknak vagy a közgyűlésnek a kamara szervezetének megváltoztatásához, a kamara feloszlatásához joguk nem volt. A kamara feletti felügyeletet az igazságügy-miniszter látta el.
A közjegyzői kamara feloszlatására a közjegyzői intézmény 1950-ben bekövetkezett átszervezésekor került sor. 1945. után a közjegyzők az addigi jogszabályok alapján folytatták működésüket. Változást, az intézmény újjászervezését csak a 4.090/1949. / VI.14./ Kor. sz. rendelet hozott. Az eddigi magánközjegyzői intézmény megszűnt, a közjegyzői és közjegyzőhelyettesi állások állami közszolgálati állásoknak minősültek. Ezzel egyidejűleg megszüntették a közjegyzői kamarákat, a közjegyzők és helyetteseik a járásbíróságok ítélőbíráival estek a felügyelet és a fegyelmi jog szempontjából egy tekintet alá. A rendelet újra szabályozta a közjegyzői és helyettesi kinevezések feltételeit és lefektette azt az elvet is, hogy a közjegyzőt az igazságügy-miniszter más közjegyzői állásra beleegyezése nélkül is áthelyezheti.
1949-től – a kormányrendelet végrehajtása tárgyában kiadott 76.000/1949. /IX.27./ IM. sz. rendeletben foglaltak alapján – a közjegyzők a járásbíróságok mellett működtek, a fővárosi kerületi bíróságokhoz kinevezett közjegyzők pedig 1956-tól összevont irodában, a Budapesti Állami Közjegyzők Irodájában tevékenykedtek. Illetékességük a főváros egész területére kiterjedt. A közjegyzők helyzetét nagyon szerteágazóan szabályozták, törvényi szinten csak deklaratív jelleggel (1972. évi IV. törvény), elrejtve a lényeges rendelkezéseket a könnyebben változtatható alacsonyabb rendű jogszabályokba.
A magyar közjegyzőség történetében az 1991. évi XLI. törvény hozott gyökeres fordulatot, visszaállítva a latin típusú közjegyzőség intézményét, újra megteremtve a hagyományos kamarai rendszert. A közjegyzőség ma, a hagyományos közjegyzői tevékenységeken kívül a magánjogi gyakorlat minden területén részt vesz a jogéletben. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara megteremtette a Végrendeletek Országos Nyilvántartását, vezeti az ingókon és vagyonon alapított zálogjogok közhiteles nyilvántartását.
A közjegyzőség az elmúlt években visszaszerezte régi tekintélyét, újra megtalálta helyét a jogalkalmazók között a jogkereső közönség teljes megelégedésére.
A törvény közhitelességgel ruházza fel a közjegyzőt, hogy a jogviták megelőzése érdekében pártatlan jogi szolgáltatást nyújtson ügyfeleinek. A közjegyzői kar célja az, hogy minden, hatáskörébe tartozó ügyben a jog vita nélküli érvényesülését segítse elő.
A közjegyző a jogszabály által meghatározott hatáskörében az állam igazságszolgáltató tevékenysége részeként jogszolgáltató hatósági tevékenységet végez. A közjegyző a hatáskörébe utalt eljárásokkal kapcsolatban – az esélyegyenlőség biztosításával – kioktatással segíti az ügyfeleket a jogaik gyakorlásában és kötelezettségeik teljesítésében.
A közjegyző tehát olyan felkészült jogász szakember, aki a jogszabályoknak megfelelően, az ügyfelek jogainak vitán felül álló érvényesítése érdekében fejti ki tevékenységét. Az ország egész területén működő közjegyzői kar munkája során a függetlenség, pártatlanság, szakszerűség érvényesülése mellett a jogviták peren kívül történő elintézéséért tevékenykedik, mindezt a közjegyzői kar jelmondata is tükrözi: Jog vita nélkül.
A közjegyzői szolgálat
A közjegyzőt az igazságügyi miniszter nevezi ki határozatlan időre. A közjegyzői kinevezés előfeltétele az állam- és jogtudományi egyetemi végzettség, a jogi szakvizsga és a megfelelő szakmai gyakorlat. Minden közjegyző kötelezően rendelkezik tehát a hivatásához szükséges jogi ismeretekkel, eljárása során csak a törvénynek van alávetve, és nem utasítható. Több érdekelt fél esetén a közjegyző egyik felet sem képviseli, hanem valamennyi fél pártatlan tanácsadójaként jár el, ugyanakkor még erre irányuló felkérés esetén sem nyújthat segítséget jogszabályba ütköző vagy tisztességtelen ügyletekben.
A közjegyző tehát olyan független és pártatlan hatóság, aki a jogszabályoknak megfelelően, az ügyfelek jogainak vitán felül álló érvényesítése érdekében fejti ki tevékenységét.
A közjegyzők működésének felügyelete
A közjegyzők tevékenységét az igazságügyi szervek, illetve igazgatási jogkörben eljárva a területi közjegyzői kamarák ellenőrzik. Ennek megfelelően, a közjegyző eljárásának törvényességét a közjegyző székhelye szerint illetékes törvényszék elnöke felügyeli, melynek keretében elrendelheti a közjegyző tevékenységének kamarai vizsgálatát. A közjegyzők ügyvitelének, hivatali működésének és magatartásának rendszeres ellenőrzése a területi közjegyzői kamara elnökségének feladata.
Közhitelesség
Az állam főhatalmának egy részét a közjegyzőségre ruházta, amely a közjegyzői tevékenység vonatkozásában a valódiság fennállásának vélelmét jelenti, vagyis azt, hogy a közjegyzői tevékenység eredményét – például a közokirat vagy közhiteles nyilvántartás tartalmát – nem kell vizsgálni, meg lehet bízni a benne foglaltakban, valódinak kell elfogadni.
Teljes körű jogi szolgáltatás
A közjegyzői okiratba foglalt jognyilatkozatokkal vagy jogügyletekkel összefüggésben az esetek nagy részében a közjegyzőnek még további teendői is vannak, amennyiben az előtte kötött jogügyletek létrejöttéhez más szervek (földhivatal, cégbíróság, gyámhatóság és más közigazgatási hatóságok) eljárása is szükséges.
A közjegyzői szolgáltatás teljeskörűsége tehát azt jelenti, hogy a közjegyző a hatósági eljárásokban is képviseli az ügyfelet, így elkerülhető a hosszas utánajárás, a fáradságos ügyintézés.
Közjegyzői díjak
A közjegyzői díjszabásról szóló 22/2018. (VIII. 23.) IM rendelet a közjegyzők részére a díjtételek kötelező alkalmazását írja elő, ami garantálja az ügyfelek védelmét. Emellett bizonyos eljárásokban (pl.: fizetési meghagyásos eljárás, Hitelbiztosítéki Nyilvántartással kapcsolatos eljárások) az adott eljárásra vonatkozó külön jogszabály határozza meg a közjegyző díját.
A közjegyzői díjak általában az ügyértéktől (például vételár, bérleti díj, kölcsönösszeg stb.) függenek. Minél magasabb az ügyérték, annál alacsonyabb a díj százalékban megjelölt értéke. Ha az ügyérték nem állapítható meg, úgy a munkadíjat a közjegyzői tevékenységre fordított idő alapulvételével kell megállapítani. A díjakról részletesebben az egyes eljárások kapcsán a közjegyzői díjszabás menüpontban olvashat.
Titoktartás
Ami személyes, az egyúttal bizalmas is. A közjegyző az eljárásai során teljes körű titoktartás mellett gondoskodik arról, hogy ami személyes, az bizalmas maradjon.
A közjegyzőt és munkatársait az eljárás során tudomásukra jutott minden adat és tény tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. Ez a kötelezettség a közjegyzői működés megszűnése után is fennáll. A közjegyző az eljárása során tudomására jutott titkot – még a hatóságoknak is – alapvetően csak az ügyfelek hozzájárulásával szolgáltathatja ki.
Közreműködés megtagadása
A közjegyző köteles megtagadni a közreműködését, ha az kötelességeivel nem egyeztethető össze, így különösen, ha közreműködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul, illetőleg amelynek célja tiltott vagy tisztességtelen.
Ha a közjegyző az eljárása során aggályos körülményt észlel, de a közreműködés megtagadására nincs ok, köteles e körülményre a fél figyelmét felhívni és ezt az iratban feltüntetni. Ha a fél ez ellen tiltakozik, a közjegyző a közreműködést megtagadja.
A törvény így garantálja azt, hogy a közjegyző kizárólag olyan jogügyletek esetén működjön közre, amelyek mindenben megfelelnek a hatályos jogszabályoknak.
A közjegyző által készített irat: közokirat
A közjegyzők legfontosabb feladatai közé tartozik a különböző szerződések (például kölcsön-, öröklési-, tartási-, házassági vagyonjogi-, ajándékozási-, adásvételi-, vagy éppen bérleti szerződések, stb.), továbbá a jognyilatkozatok (például végrendeletek, tartozáselismerő- és egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatok, meghatalmazások stb.) közjegyzői okiratba foglalása. Okirat-szerkesztési eljárás és a végrehajtás elrendelése. A közjegyzői okirat nem selejtezhető, így az nem is veszhet el.
A közjegyzői okiratba foglalt szerződés alapján közvetlen bírósági végrehajtásnak van helye, ha a kötelezett nem teljesít. Amennyiben a szerződéses partner nem teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségét, úgy a hosszadalmas bírósági eljárás helyett közvetlenül bírósági végrehajtás kezdeményezhető az okiratot készítő közjegyzőnél. A közjegyzői okirat így alkalmas arra, hogy a feleket szerződésszerű magatartásra kényszerítse a megállapodásukban foglalt rendelkezések közvetlen végrehajtásával. A közokirattal tehát egy későbbi per kockázatát is kizárhatják a felek, ezzel pedig időt és pénzt takaríthatnak meg.
A közjegyzői okirat egyúttal különleges bizonyító erővel is bír, azaz a benne foglalt tényeket és eseményeket közhitelesen tanúsítja. A közjegyzői okirat, mint közokirat teljes körűen bizonyítja a benne foglalt rendelkezéseket, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozatok megtételét, idejét és módját.
A közjegyzői okiratnak tehát különleges bizonyító ereje van arra nézve is, hogy a szerződéses nyilatkozatot az okiratban szereplő személy megtette, mégpedig akkor, ott és olyan módon, ahogyan az a közokiratban szerepel.
Végintézkedések
A közjegyző különösen jártas a végintézkedések elkészítésében.
A közjegyzőnél őrzött végintézkedés garancia a végrendelet biztos előkerülésére és a végrendelkező akaratának feltétlen érvényesülésére.
A közjegyző által készített és letétbe vett végintézkedés ténye bekerül a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába ( Végrendeletek Országos Nyilvántartása (VONY), amely elektronikus rendszert a Magyar Országos Közjegyzői Kamara működteti. A hagyatéki ügyben eljáró közjegyző a rendszer lekérdezésével tudomást szerez az örökhagyói végintézkedés létéről és intézkedik annak beszerzése iránt. A közjegyzői okiratba foglalt végintézkedés biztosan érvényesül.
Hitelesítés, tanúsítványok
A közjegyző aláírást és másolatot is hitelesít, aláírási címpéldányt készít, közhiteles nyilvántartások tartalmát tanúsítja, vagyis cégkivonatot és egyéb társasági iratokat, tulajdoni lapot, zálogjogi- vagy élettársi kapcsolatra vonatkozó tanúsítványt állít ki.
A közjegyző a fenti hitelesítések mellett az egyéb jogi jelentőségű tényeket is közhitelesen tanúsítja, így a közjegyző által készített tanúsítványok segítségével a közjegyző jelenlétében történt tények és események is közokirati bizonyító erővel igazolhatóak. Legyen szó testületi ülésen történt események, például gazdasági társaság közgyűlésének tanúsításáról, árverésről, versenytárgyalásról, sorsolásról, váltóóvásról, vagy éppen egy adott személy életben létének tanúsításáról: a közjegyzői tanúsítványok segítségével felidézhetőek és rögzíthetőek a gyorsan múló tények.
Hagyatéki eljárás, öröklési bizonyítvány
A hagyatéki eljárás lefolytatása szintén közjegyzői hatáskörbe tartozik. A hagyatéki eljárásban a közjegyző eljárása a bíróság eljárásával azonos hatályú, melynek során az ember halálával bekövetkező hagyatéki vagyon átszállását – az örökösként érdekelt személyeknek és a hagyaték egyes vagyontárgyaira való öröklési jogcímüknek a megállapításával – a közjegyző által hozott végzések biztosítják.
A hagyatéki eljárás célja tehát az, hogy az örökléssel kapcsolatos valamennyi kérdés jogvita nélkül rendeződjék, és ehhez az érdekeltek a kellő jogi tájékoztatást is megkapják.
A törvényben előírt feltételek fennállása esetén a közjegyző öröklési bizonyítványt is kiállíthat, ha csak az ügyfelek örökösi minőségét kell igazolni.
Okirat, pénz és értékpapír megőrzése
A közjegyzőt a törvény okirat (Okirat bizalmi őrzése), pénz és értékek megőrzésére (Pénz, értéktárgy és értékpapír bizalmi őrzése) hatalmazza fel. Pénz és érték bizalmi őrzésére a közjegyző akkor jogosult, ha erre az ügyfelek a közjegyzői okirat készítése során, azzal összefüggésben megbízást adtak a részére.
A bizalmi őrzés intézménye a szerződési feltételek teljesítésének biztosítéka. A közjegyző az őrizetében lévő értékek kezeléséről szigorú nyilvántartást vezet, az értékek kezelését pedig a területi közjegyzői kamara folyamatosan ellenőrzi.
Nemperes eljárások
Az okiratszerkesztési és a hagyatéki eljárás mellett a közjegyző számos további nemperes eljárás lefolytatására is jogosult:
a bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyző általi megszüntetése (Bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetése),
a hitelbiztosítéki nyilvántartásba a felek regisztrációja és a nyilatkozatok rögzítése (Hitelbiztosítéki Nyilvántartás (HBNY)),
a közjegyző előtti egyezségi eljárás,
a közjegyző előtti előzetes bizonyítás (Előzetes bizonyítás), igazságügyi szakértő kirendelése (Igazságügyi szakértő kirendelése),
a közjegyző letéti eljárása (Közjegyzői letét) (Teljesítési letét) (gkZONY – Egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dolgok zálogjogi nyilvántartása),
Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásának vezetése (Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása (ÉNYNY)),
értékpapír és okirat semmissé nyilvánítása (Értékpapír és okirat semmissé nyilvánítása),
Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Elektronikus Nyilvántartásának vezetése (Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Nyilvántartása (HÉVSZENY)),
Magyar és európai fizetési meghagyásos eljárás (Európai fizetési meghagyásos eljárás (EUFMH)),
végrehajtás közjegyző általi elrendelése (Végrehajtás elrendelése közjegyző által),
Végrendeletek Országos Nyilvántartásának vezetése (Végrendeletek Országos Nyilvántartása (VONY)),
valamint
Zálogjogi Nyilvántartás vezetése (Zálogjogi Nyilvántartás (ZONY)).
Tájékoztató a közjegyző által kiállított számviteli bizonylattal kapcsolatban
A közjegyző tevékenysége közhatalmi tevékenység, az az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (ÁFA tv.) 7. § (1) bekezdés hatálya alá tartozik, ezért nem köteles számlát kibocsátani. Ez a tény minden számviteli bizonylaton feltüntetésre kerül.
Az ÁFA tv. 7. § (1) bekezdése szerint ugyanis nem gazdasági tevékenység és nem eredményez adóalanyiságot a Magyarország Alaptörvénye által, illetőleg az annak felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján közhatalom gyakorlására jogosított személy, szervezet által ellátott közhatalmi tevékenység [vö. ÁFA tv. 159. § (1) bek., 7. § (1) bek.].
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 166. § (1) bekezdése szerint számviteli bizonylat minden olyan a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány (számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat) – függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától -, amely a gazdasági esemény számviteli elszámolását (nyilvántartását) támasztja alá.
Fentiek alapján az ügyfél nem kérheti számla kibocsátását a közjegyzőtől közhatalmi tevékenysége körében.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 166-169. §-ai rendelkeznek a számviteli bizonylatokról, ezen belül a 167. § írja elő a könyvviteli elszámolást közvetlenül alátámasztó bizonylat általános alaki és tartalmi kellékeit. E rendelkezések alapján a számviteli bizonylaton a vevő adószáma nem kerül feltüntetésre, mivel ezen adat nem kötelező eleme a számviteli bizonylatnak.
A közjegyző a közhatalmi tevékenységével összefüggésben tehát nem állít ki számlát, e gazdasági esemény elszámolására a számviteli bizonylat szolgál. A közjegyzőnek technikailag sincsen lehetősége számla kibocsátására e tevékenység keretében, mert a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 54. § (1) bekezdés q) pontja értelmében kötelezően és kizárólagosan használandó számlázó program ezt a fentiek miatt nem is teszi lehetővé.
A közjegyzői díjszabás 2019. június 30-ig
Az itt található információk csupán tájékoztató jellegűek!
Figyelem! Az alábbi szabályok a 2019. június 30. napjáig indult eljárások tekintetében alkalmazhatóak.
Az Ön eljárásáért fizetendő díj konkrét összegét minden esetben az eljáró közjegyző tudja – adott esetben az eljárás végén – meghatározni. A fizetendő összeg kapcsán keresse az eljáró közjegyzőt, mivel az itt feltüntetettekhez képest az alacsonyabb vagy magasabb is lehet!
A közjegyző részére fizetendő díj nem minősül illetéknek, így az illetékekre vonatkozó szabályok, kedvezmények a közjegyzői díjak esetén nem érvényesülnek!
Válassza ki az adott közjegyzői eljárást!
1. Bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetése
A közjegyzői díjak közös szabályai
A közjegyzői díjakat elsősorban a közjegyzői díjszabásról szóló 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet (a továbbiakban: díjrendelet) határozza meg, de vannak más jogszabályok is, amelyek egyes eljárások díjairól rendelkeznek. A közjegyzői díjazás tehát nem alku kérdése, hanem jogszabályban meghatározott tételekből tevődik össze, és annak megfizetése kötelezettség, amelytől a közjegyző sem térhet el.
Továbbá a közjegyző díja nem illeték, így e vonatkozásban sem alkalmazható az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény. Előfordul, hogy egy közjegyző előtti eljárás során illetéklerovásra hívják fel a felet, ám ez mindig akkor történik, ha bíróság elé kerül az ügy, például fellebbezés folytán.
Általában a közjegyzői díj a következő tételek összegéből áll:
- a közjegyzői munkadíj (ügyérték vagy a tevékenységre fordított idő alapján) és
- a költségtérítés (költségátalány valamint a készkiadások) összegéből.
A közjegyzői díj a közjegyzői tevékenység befejezésekor esedékes, de a közjegyző esetenként előlegre tarthat igényt, amelytől a kérelemre induló eljárás megkezdését függővé teheti. Az előleg összege természetesen beleszámít a közjegyzői díjba.
A közjegyzőt a törvény alapján végzett közjegyzői tevékenységéért munkadíj és költségtérítés illeti meg, amit az eljárás kezdeményező, hivatalból indult eljárás esetén az abban érdekelt fél köteles megfizetni (több fél esetén a fizetési kötelezettség egyetemleges). A közjegyzői díj várható összegéről a tevékenység megkezdésekor a felet a közjegyző tájékoztatja.
Amennyiben a közjegyző eljárása – rajta kívül álló okból – befejezetlen marad, úgy a díjára a ténylegesen elvégzett munka arányában tarthat igényt.
A következő összefoglaló csak tájékoztató jellegű, nem terjed ki minden részletkérdésre!
A közjegyzői munkadíj bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetésére irányuló eljárás esetén
A bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetésére irányuló eljárásért a közjegyző részére közjegyzői munkadíjként 12 000 Ft összegű munkadíj számítható fel.
Költségtérítés
A közjegyzői költségtérítés a közjegyzői díj része (a közjegyzői munkadíj mellett), amely készkiadásokból és költségátalányból áll.
Készkiadások a közjegyzői tevékenység ellátásával kapcsolatban merülnek fel az adott ügyben, pl. utazási, szállás-, postaköltség stb. Ezek különösen az irodán kívüli munkavégzés, illetve a felmerült és igazolt postaköltségek kapcsán jelentkezhetnek. Ilyennek minősül az ún. archiválási díj is, amely 1500 Ft.
Az eddig említett költségeken felül a közjegyzőt a munkadíj 40%-a költségátalányként megilleti.
Ha a fél a közjegyző által a díjjegyzékben feltüntetett munkadíj és költségtérítés összegét kifogásolja, egyeztetés végett a közjegyző székhelye szerinti területi közjegyzői kamara elnökségéhez fordulhat. Ha az egyeztetés eredményeként a fél és a közjegyző között egyezség jött létre, az elnöksége ezt jegyzőkönyvbe foglalja.
2. Európai öröklési bizonyítvány
A közjegyzői díjak közös szabályai
Az Európai Öröklési Bizonyítvány kiállításáért a lentebb kifejtett módon kell eljárási díjat fizetni. Ha tehát a hagyaték értéke megállapítható, akkor az ügyértékhez igazodó munkadíj összegének fele illeti meg a közjegyzőt, ha nem állapítható meg, akkor a munkadíj összege 2000 Ft.
Ennek a díja is a közjegyzői díj általános képlete szerint áll össze: közjegyzői munkadíj ügyérték vagy ráfordított idő alapján + a 40%-os költségátalány + a készkiadások.
A közjegyzői díjakat elsősorban a közjegyzői díjszabásról szóló 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet (a továbbiakban: díjrendelet) határozza meg, de vannak más jogszabályok is, amelyek egyes eljárások díjairól rendelkeznek. A közjegyzői díjazás tehát nem alku kérdése, hanem jogszabályban meghatározott tételekből tevődik össze, és annak megfizetése kötelezettség, amelytől a közjegyző sem térhet el.
Továbbá a közjegyző díja nem illeték, így e vonatkozásban sem alkalmazható az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény. Előfordul, hogy egy közjegyző előtti eljárás során illetéklerovásra hívják fel a felet, ám ez mindig akkor történik, ha bíróság elé kerül az ügy, például fellebbezés folytán.
Általában a közjegyzői díj a következő tételek összegéből áll:
- a közjegyzői munkadíj (ügyérték vagy a tevékenységre fordított idő alapján) és
- a költségtérítés (költségátalány valamint a készkiadások) összegéből.
A közjegyzői díj a közjegyzői tevékenység befejezésekor esedékes, de a közjegyző esetenként előlegre tarthat igényt, amelytől a kérelemre induló eljárás megkezdését függővé teheti. Az előleg összege természetesen beleszámít a közjegyzői díjba.
A közjegyzőt a törvény alapján végzett közjegyzői tevékenységéért munkadíj és költségtérítés illeti meg, amit az eljárás kezdeményező, hivatalból indult eljárás esetén az abban érdekelt fél köteles megfizetni (több fél esetén a fizetési kötelezettség egyetemleges). A közjegyzői díj várható összegéről a tevékenység megkezdésekor a felet a közjegyző tájékoztatja.
Amennyiben a közjegyző eljárása – rajta kívül álló okból – befejezetlen marad, úgy a díjára a ténylegesen elvégzett munka arányában tarthat igényt.
A következő összefoglaló csak tájékoztató jellegű, nem terjed ki minden részletkérdésre!
Közjegyzői munkadíj és költségtérítés
Munkadíj az ügyérték alapján
Amennyiben a közjegyzői tevékenység tárgyának értéke (azaz az ügyérték) megállapítható, a közjegyző munkadíját ennek alapján kell kiszámítani. A munkadíj alapja a tevékenység tárgyának a munkadíj esedékességekor fennálló, terhek figyelembevétele nélkül számított értéke.
Az ügyértékhez igazodó munkadíj összege:
a) 20 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 1000 Ft;
b) 20 000 Ft feletti, de 50 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 1000 Ft, valamint a 20 000 Ft feletti rész 4%-a;
c) 50 000 Ft feletti, de 100 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 2200 Ft, valamint az 50 000 Ft feletti rész 3%-a;
d) 100 000 Ft feletti, de 500 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 3700 Ft, valamint a 100 000 Ft feletti rész 2%-a;
e) 500 000 Ft feletti, de 5 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 11 700 Ft és az 500 000 Ft feletti rész 1%-a;
f) 5 000 000 Ft feletti, de 10 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 56 700 Ft, valamint az 5 000 000 Ft feletti rész 0,5%-a;
g) 10 000 000 Ft feletti ügyérték esetén 81 700 Ft, valamint a 10 000 000 Ft feletti rész 0,25%-a.
Munkadíj a tevékenységre fordított idő alapján
Amennyiben az ügyérték nem állapítható meg, úgy a tevékenységre fordított idő alapján kell a munkadíjat megállapítani. Ebbe beleszámít az előkészítéshez, lebonyolításhoz, valamint az esetleges utazáshoz szükséges idő is.
A munkadíj összege minden megkezdett óra után 1500 Ft. Ennek a munkadíjnak (2-től 5-szöröséig terjedően) a többszöröse is felszámítható az ügy jellegéből következően, amelyet a díjrendelet határoz meg.
Költségtérítés
A közjegyzői költségtérítés a közjegyzői díj része (a közjegyzői munkadíj mellett), amely készkiadásokból és költségátalányból áll.
Készkiadások a közjegyzői tevékenység ellátásával kapcsolatban merülnek fel az adott ügyben, pl. utazási, szállás-, postaköltség stb. Ezek különösen az irodán kívüli munkavégzés, illetve a felmerült és igazolt postaköltségek kapcsán jelentkezhetnek. Ilyennek minősül az ún. archiválási díj, amely 1500 Ft.
Ha a fél a közjegyző által a díjjegyzékben feltüntetett munkadíj és költségtérítés összegét kifogásolja, egyeztetés végett a közjegyző székhelye szerinti területi közjegyzői kamara elnökségéhez fordulhat. Ha az egyeztetés eredményeként a fél és a közjegyző között egyezség jött létre, az elnöksége ezt jegyzőkönyvbe foglalja.
3. Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása (ÉNYNY)
A közjegyzői díjak közös szabályai
A közjegyzői díjakat elsősorban a közjegyzői díjszabásról szóló 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet (a továbbiakban: díjrendelet) határozza meg, de vannak más jogszabályok is, amelyek egyes eljárások díjairól rendelkeznek. A közjegyzői díjazás tehát nem alku kérdése, hanem jogszabályban meghatározott tételekből tevődik össze, és annak megfizetése kötelezettség, amelytől a közjegyző sem térhet el.
Továbbá a közjegyző díja nem illeték, így e vonatkozásban sem alkalmazható az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény. Előfordul, hogy egy közjegyző előtti eljárás során illetéklerovásra hívják fel a felet, ám ez mindig akkor történik, ha bíróság elé kerül az ügy, például fellebbezés folytán.
Általában a közjegyzői díj a következő tételek összegéből áll:
– a közjegyzői munkadíj (ügyérték vagy a tevékenységre fordított idő alapján) és
– a költségtérítés (költségátalány valamint a készkiadások) összegéből.
A közjegyzői díj a közjegyzői tevékenység befejezésekor esedékes, de a közjegyző esetenként előlegre tarthat igényt, amelytől a kérelemre induló eljárás megkezdését függővé teheti. Az előleg összege természetesen beleszámít a közjegyzői díjba.
A közjegyzőt a törvény alapján végzett közjegyzői tevékenységéért munkadíj és költségtérítés illeti meg, amit az eljárás kezdeményező, hivatalból indult eljárás esetén az abban érdekelt fél köteles megfizetni (több fél esetén a fizetési kötelezettség egyetemleges). A közjegyzői díj várható összegéről a tevékenység megkezdésekor a felet a közjegyző tájékoztatja.
Amennyiben a közjegyző eljárása – rajta kívül álló okból – befejezetlen marad, úgy a díjára a ténylegesen elvégzett munka arányában tarthat igényt.
A következő összefoglaló csak tájékoztató jellegű, nem terjed ki minden részletkérdésre!
A közjegyzői munkadíj az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásának vezetése esetén
4. Előzetes bizonyítás
A közjegyzői díjak közös szabályai
A közjegyzői díjakat elsősorban a közjegyzői díjszabásról szóló 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet (a továbbiakban: díjrendelet) határozza meg, de vannak más jogszabályok is, amelyek egyes eljárások díjairól rendelkeznek. A közjegyzői díjazás tehát nem alku kérdése, hanem jogszabályban meghatározott tételekből tevődik össze, és annak megfizetése kötelezettség, amelytől a közjegyző sem térhet el.
Továbbá a közjegyző díja nem illeték, így e vonatkozásban sem alkalmazható az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény. Előfordul, hogy egy közjegyző előtti eljárás során illetéklerovásra hívják fel a felet, ám ez mindig akkor történik, ha bíróság elé kerül az ügy, például fellebbezés folytán.
Általában a közjegyzői díj a következő tételek összegéből áll:
– a közjegyzői munkadíj (ügyérték vagy a tevékenységre fordított idő alapján) és
– a költségtérítés (költségátalány valamint a készkiadások) összegéből.
A közjegyzői díj a közjegyzői tevékenység befejezésekor esedékes, de a közjegyző esetenként előlegre tarthat igényt, amelytől a kérelemre induló eljárás megkezdését függővé teheti. Az előleg összege természetesen beleszámít a közjegyzői díjba.
A közjegyzőt a törvény alapján végzett közjegyzői tevékenységéért munkadíj és költségtérítés illeti meg, amit az eljárás kezdeményező, hivatalból indult eljárás esetén az abban érdekelt fél köteles megfizetni (több fél esetén a fizetési kötelezettség egyetemleges). A közjegyzői díj várható összegéről a tevékenység megkezdésekor a felet a közjegyző tájékoztatja.
Amennyiben a közjegyző eljárása – rajta kívül álló okból – befejezetlen marad, úgy a díjára a ténylegesen elvégzett munka arányában tarthat igényt.
A következő összefoglaló csak tájékoztató jellegű, nem terjed ki minden részletkérdésre!A közjegyzői munkadíj előzetes bizonyítás esetén
Az előzetes bizonyítás iránti kérelem előterjesztéséért a közjegyző részére közjegyzői munkadíjként a tevékenységre fordított idő alapján egy órára megállapítható összeg (1500 Ft) háromszorosa számítható fel.Költségtérítés
A közjegyzői költségtérítés a közjegyzői díj része (a közjegyzői munkadíj mellett), amely készkiadásokból és költségátalányból áll.
Készkiadások a közjegyzői tevékenység ellátásával kapcsolatban merülnek fel az adott ügyben, pl. utazási, szállás-, postaköltség stb. Ezek különösen az irodán kívüli munkavégzés, illetve a felmerült és igazolt postaköltségek kapcsán jelentkezhetnek. Ilyennek minősül az ún. archiválási díj is, amely 1500 Ft.
Az eddig említett költségeken felül a közjegyzőt a munkadíj 40%-a költségátalányként megilleti.
Ha a fél a közjegyző által a díjjegyzékben feltüntetett munkadíj és költségtérítés összegét kifogásolja, egyeztetés végett a közjegyző székhelye szerinti területi közjegyzői kamara elnökségéhez fordulhat. Ha az egyeztetés eredményeként a fél és a közjegyző között egyezség jött létre, az elnöksége ezt jegyzőkönyvbe foglalja.
5. Értékpapír, okirat semmissé nyilvánítása
A közjegyzői díjak közös szabályai
A közjegyzői díjakat elsősorban a közjegyzői díjszabásról szóló 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet (a továbbiakban: díjrendelet) határozza meg, de vannak más jogszabályok is, amelyek egyes eljárások díjairól rendelkeznek. A közjegyzői díjazás tehát nem alku kérdése, hanem jogszabályban meghatározott tételekből tevődik össze, és annak megfizetése kötelezettség, amelytől a közjegyző sem térhet el.
Továbbá a közjegyző díja nem illeték, így e vonatkozásban sem alkalmazható az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény. Előfordul, hogy egy közjegyző előtti eljárás során illetéklerovásra hívják fel a felet, ám ez mindig akkor történik, ha bíróság elé kerül az ügy, például fellebbezés folytán.
Általában a közjegyzői díj a következő tételek összegéből áll:
– a közjegyzői munkadíj (ügyérték vagy a tevékenységre fordított idő alapján) és
– a költségtérítés (költségátalány valamint a készkiadások) összegéből.
A közjegyzői díj a közjegyzői tevékenység befejezésekor esedékes, de a közjegyző esetenként előlegre tarthat igényt, amelytől a kérelemre induló eljárás megkezdését függővé teheti. Az előleg összege természetesen beleszámít a közjegyzői díjba.
A közjegyzőt a törvény alapján végzett közjegyzői tevékenységéért munkadíj és költségtérítés illeti meg, amit az eljárás kezdeményező, hivatalból indult eljárás esetén az abban érdekelt fél köteles megfizetni (több fél esetén a fizetési kötelezettség egyetemleges). A közjegyzői díj várható összegéről a tevékenység megkezdésekor a felet a közjegyző tájékoztatja.
Amennyiben a közjegyző eljárása – rajta kívül álló okból – befejezetlen marad, úgy a díjára a ténylegesen elvégzett munka arányában tarthat igényt.
A következő összefoglaló csak tájékoztató jellegű, nem terjed ki minden részletkérdésre!A közjegyzői munkadíj értékpapír, okirat semmissé nyilvánítása esetén
Az értékpapír vagy más okirat semmissé nyilvánítása iránti kérelem előterjesztéséért a közjegyző részére közjegyzői munkadíjként – ha az ügyérték megállapítható, úgy – az okirat-szerkesztési eljárásban érvényesülő szabályok szerint megállapítható közjegyzői munkadíj fele illeti meg. Ha az ügyérték nem állapítható meg, a közjegyzői munkadíj 2000 Ft.Költségtérítés
A közjegyzői költségtérítés a közjegyzői díj része (a közjegyzői munkadíj mellett), amely készkiadásokból és költségátalányból áll.
Készkiadások a közjegyzői tevékenység ellátásával kapcsolatban merülnek fel az adott ügyben, pl. utazási, szállás-, postaköltség stb. Ezek különösen az irodán kívüli munkavégzés, illetve a felmerült és igazolt postaköltségek kapcsán jelentkezhetnek. Ilyennek minősül az ún. archiválási díj is, amely 1500 Ft.
Az eddig említett költségeken felül a közjegyzőt a munkadíj 40%-a költségátalányként megilleti.
Ha a fél a közjegyző által a díjjegyzékben feltüntetett munkadíj és költségtérítés összegét kifogásolja, egyeztetés végett a közjegyző székhelye szerinti területi közjegyzői kamara elnökségéhez fordulhat. Ha az egyeztetés eredményeként a fél és a közjegyző között egyezség jött létre, az elnöksége ezt jegyzőkönyvbe foglalja.
6. Európai fizetési meghagyásos eljárás (EUFMH)
Az európai fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztésének díja a díjalap 3%-a, de legalább 5000 forint, legfeljebb pedig 300 000 forint. Továbbá a díj legalább annyiszor 1000 forint, ahány fél van. Ha a jogosult a kérelmétől a fizetési meghagyás kibocsátása előtt eláll, úgy a fizetendő eljárási díj az eljárásért egyébként fizetendő díj 10%-a, de minimum 2000 Ft.
Iratmásolatok igénylése esetén a közjegyző részére az irat nem hiteles másolatáért megfizetendő másolati díj összege oldalanként 100 Ft, az adatok törlésével készült másolat esetén oldalanként 400 Ft.
7. Fizetési meghagyásos eljárás (FMH) és annak végrehajtása (FMHVH)
A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztésének díja a díjalap 3%-a, de legalább 8000 forint, legfeljebb pedig 300 000 forint. Továbbá a díj legalább annyiszor 1600 forint, ahány fél van. Ha a jogosult a kérelmétől a fizetési meghagyás kibocsátása előtt eláll, úgy a fizetendő eljárási díj az eljárásért egyébként fizetendő díj 10%-a, de minimum 3200 Ft.
Fizetési meghagyásos eljárás során kezdeményezett részletekben való teljesítés, fizetésre halasztás iránt kezdeményezett eljárás díja a főkövetelés 1%-a, de legalább 8000, legfeljebb pedig 15 000 forint.
Iratmásolatok igénylése esetén a közjegyző részére az irat nem hiteles másolatáért megfizetendő másolati díj összege oldalanként 100 Ft, az adatok törlésével készült másolat esetén oldalanként 400 Ft.
A fizetési meghagyás végrehajtása elrendelésének a díja a végrehajtandó követelés 1%-a, de legalább 8000 forint, legfeljebb pedig 150 000 forint. Ha a végrehajtást kérő a végrehajtási kérelmét a végrehajtás elrendelése előtt, vagy az ügy áttétele tárgyában hozott határozat meghozatala előtt visszavonja, a végrehajtási díj az egyébként fizetendő díj 10%-a, de legalább 8000 Ft, illetve ha az az ügyben már történt valamilyen közjegyzői intézkedés (pl. hiánypótlási felhívás), úgy az egyébként fizetendő díj 50%-a, de legalább 8000 Ft.
A biztosítási intézkedés elrendelésének a díja a díjalap 1%-a, de legalább 8000 forint, legfeljebb pedig 30 000 forint. Ha a végrehajtást kérő a biztosítási intézkedés elrendelése iránti kérelmét annak elrendelése előtt, vagy az ügy áttétele tárgyában hozott határozat meghozatala előtt visszavonja, a végrehajtási díj az egyébként fizetendő díj 10%-a, de legalább 8000 Ft, illetve ha az az ügyben már történt valamilyen közjegyzői intézkedés (pl. hiánypótlási felhívás), úgy az egyébként fizetendő díj 50%-a, de legalább 8000 Ft.
8. GKZONY – egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dolgok zálogjogi nyilvántartása
Változásbejegyzés
A közjegyzőt a gépjármű értékének alapulvételével meghatározott munkadíj és költségtérítés illeti meg.
I. A bejegyzési és változásbejegyzési eljárás kérelmezőt (kivéve a II. pont alatti) terhelő költségei:
| ügyérték (Ft-ban) | eljárási költség (Ft-ban) | ||
| minimum | maximum | közjegyzői díj | költségtérítés |
| 1 | 500 000 | 2 500 | 2 500 |
| 500 001 | 1 000 000 | 3 500 | 2 500 |
| 1 000 001 | 1 500 000 | 4 500 | 2 500 |
| 1 500 001 | 2 000 000 | 6 500 | 2 500 |
| 2 000 001 | 2 500 000 | 9 500 | 3 500 |
| 2 500 001 | 3 000 000 | 10 500 | 3 500 |
| 3 000 001 | 3 500 000 | 12 500 | 3 500 |
| 3 500 001 | 4 000 000 | 14 500 | 3 500 |
| 4 000 001 | 4 500 000 | 16 500 | 4 500 |
| 4 500 001 | 5 000 000 | 18 500 | 4 500 |
| 5 000 001 | 6 000 000 | 20 000 | 5 500 |
| 6 000 001 | 7 500 000 | 24 500 | 5 500 |
| 7 500 001 | 10 000 000 | 28 000 | 6 500 |
| 10 000 001 | – | 32 500 | 6 500 |
II. Bejegyzési és változásbejegyzési eljárás kérelmezőt terhelő költségei, ha a zálogkötelezett főtevékenységként gépjármű forgalmazással foglalkozó és e minőségét a külön jogszabály rendelkezései szerint bejelentő gazdasági társaság regisztrált felhasználó:
| ügyérték (Ft-ban) | eljárási költség (Ft-ban) | ||
| minimum | maximum | közjegyzői díj | költségtérítés |
| 0 | 500 000 | 2 500 | 2 500 |
| 500 001 | 1 000 000 | 3 000 | 2 500 |
| 1 000 001 | 1 500 000 | 3 500 | 2 500 |
| 1 500 001 | 2 000 000 | 4 250 | 2 750 |
| 2 000 001 | 2 500 000 | 5 250 | 2 750 |
| 2 500 001 | 3 000 000 | 6 000 | 3 000 |
| 3 000 001 | 3 500 000 | 7 000 | 3 000 |
| 3 500 001 | 4 000 000 | 8 000 | 3 000 |
| 4 000 001 | 4 500 000 | 9 000 | 3 000 |
| 4 500 001 | 5 000 000 | 12 000 | 3 500 |
| 5 000 001 | 6 000 000 | 12 500 | 4 000 |
| 6 000 001 | 7 500 000 | 14 500 | 4 500 |
| 7 500 001 | 10 000 000 | 17 000 | 5 500 |
| 10 000 001 | – | 22 500 | 5 500 |
Törlés
A törlési eljárás költségei megegyeznek az I., illetve a II. pontban foglalt eljárási költségekkel azzal az eltéréssel, hogy a költségtérítés összege az ügyérték összegétől függetlenül egységesen 2500 Ft.
A zálogjogosult vagy az ellenérdekű felek által együttesen előterjesztett törlési kérelem esetén a II. pontban meghatározott közjegyzői díj összegéből egységesen 1000 Ft további kedvezmény illeti meg a kérelmezőt, ha
a) a zálogkötelezett gépjármű-forgalmazással főtevékenységként foglalkozó és e minőségét a külön jogszabály rendelkezései szerint bejelentő gazdasági társaság regisztrált felhasználó, és
b) a törlési nyilatkozaton akként nyilatkozik, hogy a törlendő ranghelyen új zálogjog bejegyzését nem kéri, továbbá a ranghelyfenntartás jogáról lemond.
Tanúsítvány készítése
Az egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dolgok zálogjogi nyilvántartásának adattartalmát a közjegyző tanúsíthatja. Ilyen tanúsítvány készítése esetén a közjegyzői munkadíj a tevékenységre fordított idő alapján kerül meghatározásra, a költségtérítés keretében pedig a 40%-os költségátalány és leírási díj is felmerül.
9. Hagyatéki eljárás
A közjegyzői díjak közös szabályai
A hagyatéki eljárásért a lentebb kifejtett módon kell eljárási díjat fizetni. Ha tehát az eljárás tárgyának értéke megállapítható, akkor az ügyértékhez igazodó munkadíj összegének fele illeti meg a közjegyzőt, ha nem állapítható meg, akkor a munkadíj összege 2000 Ft.
A hagyatéki eljárás díja is a közjegyzői díj általános képlete szerint áll össze: közjegyzői munkadíj ügyérték vagy ráfordított idő alapján + a 40%-os költségátalány + a készkiadások. A hagyatéki eljárás díja magában foglalja az eljárás során történő letétkezelés díját és költségét; a letétbevétellel kapcsolatos készkiadások az általános szabályok szerint felszámíthatóak. A közjegyző viszont a letét után kamatot nem fizet.
A közjegyzői díjakat elsősorban a közjegyzői díjszabásról szóló 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet (a továbbiakban: díjrendelet) határozza meg, de vannak más jogszabályok is, amelyek egyes eljárások díjairól rendelkeznek. A közjegyzői díjazás tehát nem alku kérdése, hanem jogszabályban meghatározott tételekből tevődik össze, és annak megfizetése kötelezettség, amelytől a közjegyző sem térhet el.
Továbbá a közjegyző díja nem illeték, így e vonatkozásban sem alkalmazható az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény. Előfordul, hogy egy közjegyző előtti eljárás során illetéklerovásra hívják fel a felet, ám ez mindig akkor történik, ha bíróság elé kerül az ügy, például fellebbezés folytán.
Általában a közjegyzői díj a következő tételek összegéből áll:
– a közjegyzői munkadíj (ügyérték vagy a tevékenységre fordított idő alapján) és
– a költségtérítés (költségátalány valamint a készkiadások) összegéből.
A közjegyzői díj a közjegyzői tevékenység befejezésekor esedékes, de a közjegyző esetenként előlegre tarthat igényt, amelytől a kérelemre induló eljárás megkezdését függővé teheti. Az előleg összege természetesen beleszámít a közjegyzői díjba.
A közjegyzőt a törvény alapján végzett közjegyzői tevékenységéért munkadíj és költségtérítés illeti meg, amit az eljárás kezdeményező, hivatalból indult eljárás esetén az abban érdekelt fél köteles megfizetni (több fél esetén a fizetési kötelezettség egyetemleges). A közjegyzői díj várható összegéről a tevékenység megkezdésekor a felet a közjegyző tájékoztatja.
Amennyiben a közjegyző eljárása – rajta kívül álló okból – befejezetlen marad, úgy a díjára a ténylegesen elvégzett munka arányában tarthat igényt.
A következő összefoglaló csak tájékoztató jellegű, nem terjed ki minden részletkérdésre!Közjegyzői munkadíj és költségtérítés
Munkadíj az ügyérték alapján
Amennyiben a közjegyzői tevékenység tárgyának értéke (azaz az ügyérték) megállapítható, a közjegyző munkadíját ennek alapján kell kiszámítani. A munkadíj alapja a tevékenység tárgyának a munkadíj esedékességekor fennálló, terhek figyelembevétele nélkül számított értéke.
Az ügyértékhez igazodó munkadíj összege:
a) 20 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 1000 Ft;
b) 20 000 Ft feletti, de 50 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 1000 Ft, valamint a 20 000 Ft feletti rész 4%-a;
c) 50 000 Ft feletti, de 100 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 2200 Ft, valamint az 50 000 Ft feletti rész 3%-a;
d) 100 000 Ft feletti, de 500 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 3700 Ft, valamint a 100 000 Ft feletti rész 2%-a;
e) 500 000 Ft feletti, de 5 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 11 700 Ft és az 500 000 Ft feletti rész 1%-a;
f) 5 000 000 Ft feletti, de 10 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 56 700 Ft, valamint az 5 000 000 Ft feletti rész 0,5%-a;
g) 10 000 000 Ft feletti ügyérték esetén 81 700 Ft, valamint a 10 000 000 Ft feletti rész 0,25%-a.
Munkadíj a tevékenységre fordított idő alapján
Amennyiben az ügyérték nem állapítható meg, úgy a tevékenységre fordított idő alapján kell a munkadíjat megállapítani. Ebbe beleszámít az előkészítéshez, lebonyolításhoz, valamint az esetleges utazáshoz szükséges idő is.
A munkadíj összege minden megkezdett óra után 1500 Ft. Ennek a munkadíjnak (2-től 5-szöröséig terjedően) a többszöröse is felszámítható az ügy jellegéből következően, amelyet a díjrendelet határoz meg.
Költségtérítés
A közjegyzői költségtérítés a közjegyzői díj része (a közjegyzői munkadíj mellett), amely készkiadásokból és költségátalányból áll.
Készkiadások a közjegyzői tevékenység ellátásával kapcsolatban merülnek fel az adott ügyben, pl. utazási, szállás-, postaköltség stb. Ezek különösen az irodán kívüli munkavégzés, illetve a felmerült és igazolt postaköltségek kapcsán jelentkezhetnek. Ilyennek minősül az ún. archiválási díj, amely 1500 Ft.
Ha a fél a közjegyző által a díjjegyzékben feltüntetett munkadíj és költségtérítés összegét kifogásolja, egyeztetés végett a közjegyző székhelye szerinti területi közjegyzői kamara elnökségéhez fordulhat. Ha az egyeztetés eredményeként a fél és a közjegyző között egyezség jött létre, az elnöksége ezt jegyzőkönyvbe foglalja.
10. Házassági és élettársi vagyonjogi szerződések nyilvántartása (HÉVSZENY)
A közjegyzői díjak közös szabályai
A közjegyzői díjakat elsősorban a közjegyzői díjszabásról szóló 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet (a továbbiakban: díjrendelet) határozza meg, de vannak más jogszabályok is, amelyek egyes eljárások díjairól rendelkeznek. A közjegyzői díjazás tehát nem alku kérdése, hanem jogszabályban meghatározott tételekből tevődik össze, és annak megfizetése kötelezettség, amelytől a közjegyző sem térhet el.
Továbbá a közjegyző díja nem illeték, így e vonatkozásban sem alkalmazható az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény. Előfordul, hogy egy közjegyző előtti eljárás során illetéklerovásra hívják fel a felet, ám ez mindig akkor történik, ha bíróság elé kerül az ügy, például fellebbezés folytán.
Általában a közjegyzői díj a következő tételek összegéből áll:
– a közjegyzői munkadíj (ügyérték vagy a tevékenységre fordított idő alapján) és
– a költségtérítés (költségátalány valamint a készkiadások) összegéből.
A közjegyzői díj a közjegyzői tevékenység befejezésekor esedékes, de a közjegyző esetenként előlegre tarthat igényt, amelytől a kérelemre induló eljárás megkezdését függővé teheti. Az előleg összege természetesen beleszámít a közjegyzői díjba.
A közjegyzőt a törvény alapján végzett közjegyzői tevékenységéért munkadíj és költségtérítés illeti meg, amit az eljárás kezdeményező, hivatalból indult eljárás esetén az abban érdekelt fél köteles megfizetni (több fél esetén a fizetési kötelezettség egyetemleges). A közjegyzői díj várható összegéről a tevékenység megkezdésekor a felet a közjegyző tájékoztatja.
Amennyiben a közjegyző eljárása – rajta kívül álló okból – befejezetlen marad, úgy a díjára a ténylegesen elvégzett munka arányában tarthat igényt.
A következő összefoglaló csak tájékoztató jellegű, nem terjed ki minden részletkérdésre!
A közjegyzői munkadíj a Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Nyilvántartásának vezetése körében
A közjegyzőt a házassági és az élettársi vagyonjogi szerződések elektronikus nyilvántartásába történő bejegyzésére és a bejegyzett vagyonjogi szerződés módosítása, törlése, megszüntetése vagy megszűnése tényének bejegyzésére irányuló nemperes eljárás iránti kérelem előterjesztéséért és a tanúsítvány kiállításáért, ha a vagyonjogi szerződést az eljáró közjegyző készítette, a tevékenységre fordított idő alapján az egy órára megállapítható munkadíj (1500 Ft) ötszöröse illeti meg.
A közjegyzőt, ha a vagyonjogi szerződést nem az eljáró közjegyző készítette vagy azt ügyvéd által ellenjegyzett teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalták, a tevékenységre fordított idő alapján az egy órára megállapítható munkadíj (1500 Ft) ötszöröse illeti meg, azzal, hogy az nem lehet kevesebb a két órára járó munkadíj összegénél (15 000 Ft).Költségtérítés
A közjegyzőnek a Nyilvántartásba történő bármilyen tény bejegyzéséért 10 000 Ft bejegyzési költségtérítést kell fizetni, ami a Magyar Országos Közjegyzői Kamarát illeti. Betekintés esetén 1000 Ft lekérdezési költségtérítés jár a Magyar Országos Közjegyzői Kamarának.
A közjegyzőt a házassági és az élettársi vagyonjogi szerződések elektronikus nyilvántartásába történő betekintés biztosításáért (a jogosultság elbírálásáért) munkadíj és költségtérítés fejében 3000 forint illeti meg, amely összeg tovább nő, ha az ügyfél tanúsítványt is kér a Nyilvántartás tartalmáról.
A fentieken felül további költségtérítés, illetve készkiadás (pl. leírási díj) merülhet fel.
Ha a fél a közjegyző által a díjjegyzékben feltüntetett munkadíj és költségtérítés összegét kifogásolja, egyeztetés végett a közjegyző székhelye szerinti területi közjegyzői kamara elnökségéhez fordulhat. Ha az egyeztetés eredményeként a fél és a közjegyző között egyezség jött létre, az elnöksége ezt jegyzőkönyvbe foglalja.
11. Hitelbiztosítéki nyilvántartás (HBNY)
Regisztráció
A közjegyzőt a hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvényben (a továbbiakban: Hbnytv.) meghatározott azonossági nyilatkozat előterjesztéséért, a regisztrált felhasználók adataiban bekövetkezett változás átvezetéséért, valamint a hitelbiztosítéki regisztráció törlésért munkadíj és költségtérítés fejében 5000 forint illeti meg. Ha a regisztrációját kérő egy meghatározott személy vagy szervezet nevében, annak állandó képviselőjeként kíván eljárni, az azonossági nyilatkozat előterjesztéséért és a képviselt adatainak Hbnytv. 5. § (2) bekezdésben meghatározott adatainak a hitelbiztosítéki rendszerben történő rögzítéséért a közjegyzőt munkadíj és költségtérítés fejében a tevékenységre fordított idő alapján egy órára megállapítható munkadíj (1500 Ft) négyszerese illeti meg, azzal hogy az legfeljebb a három órára megállapított munkadíjnak megfelelő összegig terjedhet.
Figyelem! Ha egyéb eljárási cselekményeket is elvégez a közjegyző (pl. cégkivonat lekérése), további munkadíj merülhet fel!
Hitelbiztosítéki nyilatkozat közjegyzői rögzítése
A közjegyzőt a Hbnytv. 8. § vagy 9. §-a szerinti esetben a hitelbiztosítéki nyilatkozat rögzítésért munkadíj és költségtérítés fejében a tevékenységre fordított idő alapján egy órára megállapítható munkadíj (1500 Ft) négyszerese illeti meg, azzal hogy az legfeljebb a három órára megállapított munkadíjnak megfelelő összegig terjedhet. Hitelbiztosítéki nyilatkozat tétele esetén a Magyar Országos Közjegyzői Kamarának 7 000 Ft költségtérítés fizetendő.
Jogutódlás megállapítása halál vagy megszűnés okán
A közjegyzőt a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyzett jogosult vagy kötelezett jogutódjának megállapítására irányuló nemperes eljárás lefolytatásáért a tevékenységre fordított idő alapján egy órára megállapítható munkadíj (1500 Ft) ötszöröse illeti meg.
Ha a fél a közjegyző által a díjjegyzékben feltüntetett munkadíj és költségtérítés összegét kifogásolja, egyeztetés végett a közjegyző székhelye szerinti területi közjegyzői kamara elnökségéhez fordulhat. Ha az egyeztetés eredményeként a fél és a közjegyző között egyezség jött létre, az elnöksége ezt jegyzőkönyvbe foglalja.
12. Igazságügyi szakértő kirendelése
A közjegyzői díjak közös szabályai
A közjegyzői díjakat elsősorban a közjegyzői díjszabásról szóló 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet (a továbbiakban: díjrendelet) határozza meg, de vannak más jogszabályok is, amelyek egyes eljárások díjairól rendelkeznek. A közjegyzői díjazás tehát nem alku kérdése, hanem jogszabályban meghatározott tételekből tevődik össze, és annak megfizetése kötelezettség, amelytől a közjegyző sem térhet el.
Továbbá a közjegyző díja nem illeték, így e vonatkozásban sem alkalmazható az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény. Előfordul, hogy egy közjegyző előtti eljárás során illetéklerovásra hívják fel a felet, ám ez mindig akkor történik, ha bíróság elé kerül az ügy, például fellebbezés folytán.
Általában a közjegyzői díj a következő tételek összegéből áll:
– a közjegyzői munkadíj (ügyérték vagy a tevékenységre fordított idő alapján) és
– a költségtérítés (költségátalány valamint a készkiadások) összegéből.
A közjegyzői díj a közjegyzői tevékenység befejezésekor esedékes, de a közjegyző esetenként előlegre tarthat igényt, amelytől a kérelemre induló eljárás megkezdését függővé teheti. Az előleg összege természetesen beleszámít a közjegyzői díjba.
A közjegyzőt a törvény alapján végzett közjegyzői tevékenységéért munkadíj és költségtérítés illeti meg, amit az eljárás kezdeményező, hivatalból indult eljárás esetén az abban érdekelt fél köteles megfizetni (több fél esetén a fizetési kötelezettség egyetemleges). A közjegyzői díj várható összegéről a tevékenység megkezdésekor a felet a közjegyző tájékoztatja.
Amennyiben a közjegyző eljárása – rajta kívül álló okból – befejezetlen marad, úgy a díjára a ténylegesen elvégzett munka arányában tarthat igényt.
A következő összefoglaló csak tájékoztató jellegű, nem terjed ki minden részletkérdésre!A közjegyzői munkadíj igazságügyi szakértő kirendelése esetén
Az igazságügyi szakértő kirendelése iránti kérelem előterjesztéséért a közjegyző részére közjegyzői munkadíjként a tevékenységre fordított idő alapján egy órára megállapítható összeg (1500 Ft) háromszorosa számítható fel.Költségtérítés
A közjegyzői költségtérítés a közjegyzői díj része (a közjegyzői munkadíj mellett), amely készkiadásokból és költségátalányból áll.
Készkiadások a közjegyzői tevékenység ellátásával kapcsolatban merülnek fel az adott ügyben, pl. utazási, szállás-, postaköltség stb. Ezek különösen az irodán kívüli munkavégzés, illetve a felmerült és igazolt postaköltségek kapcsán jelentkezhetnek. Ilyennek minősül az ún. archiválási díj is, amely 1500 Ft.
Az eddig említett költségeken felül a közjegyzőt a munkadíj 40%-a költségátalányként megilleti.
Ha a fél a közjegyző által a díjjegyzékben feltüntetett munkadíj és költségtérítés összegét kifogásolja, egyeztetés végett a közjegyző székhelye szerinti területi közjegyzői kamara elnökségéhez fordulhat. Ha az egyeztetés eredményeként a fél és a közjegyző között egyezség jött létre, az elnöksége ezt jegyzőkönyvbe foglalja.
13. Közgyűjteményben elhelyezett dologra vonatkozó valószínű öröklési jogcím igazolása
A közjegyzői díjak közös szabályai
A közjegyzői díjakat elsősorban a közjegyzői díjszabásról szóló 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet (a továbbiakban: díjrendelet) határozza meg, de vannak más jogszabályok is, amelyek egyes eljárások díjairól rendelkeznek. A közjegyzői díjazás tehát nem alku kérdése, hanem jogszabályban meghatározott tételekből tevődik össze, és annak megfizetése kötelezettség, amelytől a közjegyző sem térhet el.
Továbbá a közjegyző díja nem illeték, így e vonatkozásban sem alkalmazható az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény. Előfordul, hogy egy közjegyző előtti eljárás során illetéklerovásra hívják fel a felet, ám ez mindig akkor történik, ha bíróság elé kerül az ügy, például fellebbezés folytán.
Általában a közjegyzői díj a következő tételek összegéből áll:
– a közjegyzői munkadíj (ügyérték vagy a tevékenységre fordított idő alapján) és
– a költségtérítés (költségátalány valamint a készkiadások) összegéből.
A közjegyzői díj a közjegyzői tevékenység befejezésekor esedékes, de a közjegyző esetenként előlegre tarthat igényt, amelytől a kérelemre induló eljárás megkezdését függővé teheti. Az előleg összege természetesen beleszámít a közjegyzői díjba.
A közjegyzőt a törvény alapján végzett közjegyzői tevékenységéért munkadíj és költségtérítés illeti meg, amit az eljárás kezdeményező, hivatalból indult eljárás esetén az abban érdekelt fél köteles megfizetni (több fél esetén a fizetési kötelezettség egyetemleges). A közjegyzői díj várható összegéről a tevékenység megkezdésekor a felet a közjegyző tájékoztatja.
Amennyiben a közjegyző eljárása – rajta kívül álló okból – befejezetlen marad, úgy a díjára a ténylegesen elvégzett munka arányában tarthat igényt.
A következő összefoglaló csak tájékoztató jellegű, nem terjed ki minden részletkérdésre!A közjegyzői munkadíj közgyűjteményben elhelyezett dologra vonatkozó valószínű öröklési jogcím igazolására irányuló eljárás esetén
A közjegyzői munkadíj a közgyűjteményben elhelyezett dologra vonatkozó valószínű öröklési jogcím igazolására irányuló eljárás során az okirat-szerkesztési eljárásra vonatkozó szabályok szerint, az ügyérték alapján kerül megállapításra.Költségtérítés
A közjegyzői költségtérítés a közjegyzői díj része (a közjegyzői munkadíj mellett), amely készkiadásokból és költségátalányból áll.
Készkiadások a közjegyzői tevékenység ellátásával kapcsolatban merülnek fel az adott ügyben, pl. utazási, szállás-, postaköltség stb. Ezek különösen az irodán kívüli munkavégzés, illetve a felmerült és igazolt postaköltségek kapcsán jelentkezhetnek. Ilyen a Magyar Országos Közjegyzői Kamara részére fizetendő, 10 000 Ft mértékű költségtérítés is.
Az eddig említett költségeken felül a közjegyzőt a munkadíj 40%-a költségátalányként megilleti.
Ha a fél a közjegyző által a díjjegyzékben feltüntetett munkadíj és költségtérítés összegét kifogásolja, egyeztetés végett a közjegyző székhelye szerinti területi közjegyzői kamara elnökségéhez fordulhat. Ha az egyeztetés eredményeként a fél és a közjegyző között egyezség jött létre, az elnöksége ezt jegyzőkönyvbe foglalja.
14. Közjegyző előtti egyezségi eljárás
A közjegyzői díjak közös szabályai
A közjegyzői díjakat elsősorban a közjegyzői díjszabásról szóló 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet (a továbbiakban: díjrendelet) határozza meg, de vannak más jogszabályok is, amelyek egyes eljárások díjairól rendelkeznek. A közjegyzői díjazás tehát nem alku kérdése, hanem jogszabályban meghatározott tételekből tevődik össze, és annak megfizetése kötelezettség, amelytől a közjegyző sem térhet el.
Továbbá a közjegyző díja nem illeték, így e vonatkozásban sem alkalmazható az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény. Előfordul, hogy egy közjegyző előtti eljárás során illetéklerovásra hívják fel a felet, ám ez mindig akkor történik, ha bíróság elé kerül az ügy, például fellebbezés folytán.
Általában a közjegyzői díj a következő tételek összegéből áll:
– a közjegyzői munkadíj (ügyérték vagy a tevékenységre fordított idő alapján) és
– a költségtérítés (költségátalány valamint a készkiadások) összegéből.
A közjegyzői díj a közjegyzői tevékenység befejezésekor esedékes, de a közjegyző esetenként előlegre tarthat igényt, amelytől a kérelemre induló eljárás megkezdését függővé teheti. Az előleg összege természetesen beleszámít a közjegyzői díjba.
A közjegyzőt a törvény alapján végzett közjegyzői tevékenységéért munkadíj és költségtérítés illeti meg, amit az eljárás kezdeményező, hivatalból indult eljárás esetén az abban érdekelt fél köteles megfizetni (több fél esetén a fizetési kötelezettség egyetemleges). A közjegyzői díj várható összegéről a tevékenység megkezdésekor a felet a közjegyző tájékoztatja.
Amennyiben a közjegyző eljárása – rajta kívül álló okból – befejezetlen marad, úgy a díjára a ténylegesen elvégzett munka arányában tarthat igényt.
A következő összefoglaló csak tájékoztató jellegű, nem terjed ki minden részletkérdésre!
A közjegyzői munkadíj egyezségi eljárás esetén
Az egyezségi eljárás esetén a kérelem előterjesztéséért a közjegyző részére a díjrendelet 9. §-a szerinti munkadíj, ha pedig az ügyérték nem állapítható meg, a díjrendelet 12. § (2) bekezdés d) pont szerinti munkadíjjal azonos mértékű munkadíj (azaz minden megkezdett óráért 7500 Ft) illeti meg.
Költségtérítés
A közjegyzői költségtérítés a közjegyzői díj része (a közjegyzői munkadíj mellett), amely készkiadásokból és költségátalányból áll.
Készkiadások a közjegyzői tevékenység ellátásával kapcsolatban merülnek fel az adott ügyben, pl. utazási, szállás-, postaköltség stb. Ezek különösen az irodán kívüli munkavégzés, illetve a felmerült és igazolt postaköltségek kapcsán jelentkezhetnek. Ilyennek minősül az ún. archiválási díj is, amely 1500 Ft.
Az eddig említett költségeken felül a közjegyzőt a munkadíj 40%-a költségátalányként megilleti.
Ha a fél a közjegyző által a díjjegyzékben feltüntetett munkadíj és költségtérítés összegét kifogásolja, egyeztetés végett a közjegyző székhelye szerinti területi közjegyzői kamara elnökségéhez fordulhat. Ha az egyeztetés eredményeként a fél és a közjegyző között egyezség jött létre, az elnöksége ezt jegyzőkönyvbe foglalja.
15. Közjegyzői letét (teljesítési letét)
A közjegyzői díjak közös szabályai
A közjegyzői díjakat elsősorban a közjegyzői díjszabásról szóló 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet (a továbbiakban: díjrendelet) határozza meg, de vannak más jogszabályok is, amelyek egyes eljárások díjairól rendelkeznek. A közjegyzői díjazás tehát nem alku kérdése, hanem jogszabályban meghatározott tételekből tevődik össze, és annak megfizetése kötelezettség, amelytől a közjegyző sem térhet el.
Továbbá a közjegyző díja nem illeték, így e vonatkozásban sem alkalmazható az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény. Előfordul, hogy egy közjegyző előtti eljárás során illetéklerovásra hívják fel a felet, ám ez mindig akkor történik, ha bíróság elé kerül az ügy, például fellebbezés folytán.
Általában a közjegyzői díj a következő tételek összegéből áll:
– a közjegyzői munkadíj (ügyérték vagy a tevékenységre fordított idő alapján) és
– a költségtérítés (költségátalány valamint a készkiadások) összegéből.
A közjegyzői díj a közjegyzői tevékenység befejezésekor esedékes, de a közjegyző esetenként előlegre tarthat igényt, amelytől a kérelemre induló eljárás megkezdését függővé teheti. Az előleg összege természetesen beleszámít a közjegyzői díjba.
A közjegyzőt a törvény alapján végzett közjegyzői tevékenységéért munkadíj és költségtérítés illeti meg, amit az eljárás kezdeményező, hivatalból indult eljárás esetén az abban érdekelt fél köteles megfizetni (több fél esetén a fizetési kötelezettség egyetemleges). A közjegyzői díj várható összegéről a tevékenység megkezdésekor a felet a közjegyző tájékoztatja.
Amennyiben a közjegyző eljárása – rajta kívül álló okból – befejezetlen marad, úgy a díjára a ténylegesen elvégzett munka arányában tarthat igényt.
A következő összefoglaló csak tájékoztató jellegű, nem terjed ki minden részletkérdésre!A közjegyzői munkadíj közjegyzői letét esetén
A közjegyző a Polgári Törvénykönyv 6:56. §-a szerinti letéti eljárásért
a) az okirat-szerkesztési eljárásban érvényesülő szabályok szerint, az ügyérték alapján megállapítható közjegyzői munkadíjat; ha pedig az ügyérték nem állapítható meg, a tevékenységre fordított időhöz igazodóan minden megkezdett óráért az egy órára felszámítható munkadíj (1500 Ft) kilencszeresének megfelelő mértékű munkadíjat,
b) készkiadást és
c) költségátalányt, ha pedig a letétet a MOKK őrzi, ezen felül 20 000 Ft költségátalányt számít fel.
Ha a fél a közjegyző által a díjjegyzékben feltüntetett munkadíj és költségtérítés összegét kifogásolja, egyeztetés végett a közjegyző székhelye szerinti területi közjegyzői kamara elnökségéhez fordulhat. Ha az egyeztetés eredményeként a fél és a közjegyző között egyezség jött létre, az elnöksége ezt jegyzőkönyvbe foglalja.
16. Okirat bizalmi őrzése
A közjegyzői díjak közös szabályai
A közjegyzői díjakat elsősorban a közjegyzői díjszabásról szóló 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet (a továbbiakban: díjrendelet) határozza meg, de vannak más jogszabályok is, amelyek egyes eljárások díjairól rendelkeznek. A közjegyzői díjazás tehát nem alku kérdése, hanem jogszabályban meghatározott tételekből tevődik össze, és annak megfizetése kötelezettség, amelytől a közjegyző sem térhet el.
Továbbá a közjegyző díja nem illeték, így e vonatkozásban sem alkalmazható az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény. Előfordul, hogy egy közjegyző előtti eljárás során illetéklerovásra hívják fel a felet, ám ez mindig akkor történik, ha bíróság elé kerül az ügy, például fellebbezés folytán.
Általában a közjegyzői díj a következő tételek összegéből áll:
– a közjegyzői munkadíj (ügyérték vagy a tevékenységre fordított idő alapján) és
– a költségtérítés (költségátalány valamint a készkiadások) összegéből.
A közjegyzői díj a közjegyzői tevékenység befejezésekor esedékes, de a közjegyző esetenként előlegre tarthat igényt, amelytől a kérelemre induló eljárás megkezdését függővé teheti. Az előleg összege természetesen beleszámít a közjegyzői díjba.
A közjegyzőt a törvény alapján végzett közjegyzői tevékenységéért munkadíj és költségtérítés illeti meg, amit az eljárás kezdeményező, hivatalból indult eljárás esetén az abban érdekelt fél köteles megfizetni (több fél esetén a fizetési kötelezettség egyetemleges). A közjegyzői díj várható összegéről a tevékenység megkezdésekor a felet a közjegyző tájékoztatja.
Amennyiben a közjegyző eljárása – rajta kívül álló okból – befejezetlen marad, úgy a díjára a ténylegesen elvégzett munka arányában tarthat igényt.
A következő összefoglaló csak tájékoztató jellegű, nem terjed ki minden részletkérdésre!A közjegyzői munkadíj okirat bizalmi őrzése esetén
A közjegyzőt okirat bizalmi őrzéséért az okirat-szerkesztési eljárásban érvényesülő szabályok szerint, az ügyérték megállapítható közjegyzői munkadíj fele illeti meg. Ha a bizalmi őrzés időtartama egy évnél tovább tart, a közjegyzőt e munkadíj kétszerese illeti meg.Költségtérítés
A közjegyzői költségtérítés a közjegyzői díj része (a közjegyzői munkadíj mellett), amely készkiadásokból és költségátalányból áll.
Készkiadások a közjegyzői tevékenység ellátásával kapcsolatban merülnek fel az adott ügyben, pl. utazási, szállás-, postaköltség stb. Ezek különösen az irodán kívüli munkavégzés, illetve a felmerült és igazolt postaköltségek kapcsán jelentkezhetnek.
Az eddig említett költségeken felül a közjegyzőt a munkadíj 40%-a költségátalányként megilleti.
Ha a fél a közjegyző által a díjjegyzékben feltüntetett munkadíj és költségtérítés összegét kifogásolja, egyeztetés végett a közjegyző székhelye szerinti területi közjegyzői kamara elnökségéhez fordulhat. Ha az egyeztetés eredményeként a fél és a közjegyző között egyezség jött létre, az elnöksége ezt jegyzőkönyvbe foglalja.
17. Okirat-szerkesztési eljárás
A közjegyzői díjak közös szabályai
A közjegyzői díjakat elsősorban a közjegyzői díjszabásról szóló 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet (a továbbiakban: díjrendelet) határozza meg, de vannak más jogszabályok is, amelyek egyes eljárások díjairól rendelkeznek. A közjegyzői díjazás tehát nem alku kérdése, hanem jogszabályban meghatározott tételekből tevődik össze, és annak megfizetése kötelezettség, amelytől a közjegyző sem térhet el.
Továbbá a közjegyző díja nem illeték, így e vonatkozásban sem alkalmazható az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény. Előfordul, hogy egy közjegyző előtti eljárás során illetéklerovásra hívják fel a felet, ám ez mindig akkor történik, ha bíróság elé kerül az ügy, például fellebbezés folytán.
Általában a közjegyzői díj a következő tételek összegéből áll:
– a közjegyzői munkadíj (ügyérték vagy a tevékenységre fordított idő alapján) és
– a költségtérítés (költségátalány valamint a készkiadások) összegéből.
A közjegyzői díj a közjegyzői tevékenység befejezésekor esedékes, de a közjegyző esetenként előlegre tarthat igényt, amelytől a kérelemre induló eljárás megkezdését függővé teheti. Az előleg összege természetesen beleszámít a közjegyzői díjba.
A közjegyzőt a törvény alapján végzett közjegyzői tevékenységéért munkadíj és költségtérítés illeti meg, amit az eljárás kezdeményező, hivatalból indult eljárás esetén az abban érdekelt fél köteles megfizetni (több fél esetén a fizetési kötelezettség egyetemleges). A közjegyzői díj várható összegéről a tevékenység megkezdésekor a felet a közjegyző tájékoztatja.
Amennyiben a közjegyző eljárása – rajta kívül álló okból – befejezetlen marad, úgy a díjára a ténylegesen elvégzett munka arányában tarthat igényt.
A következő összefoglaló csak tájékoztató jellegű, nem terjed ki minden részletkérdésre!Közjegyzői munkadíj és költségtérítés
Munkadíj az ügyérték alapján
Amennyiben a közjegyzői tevékenység tárgyának értéke (azaz az ügyérték) megállapítható, a közjegyző munkadíját ennek alapján kell kiszámítani. A munkadíj alapja a tevékenység tárgyának a munkadíj esedékességekor fennálló, terhek figyelembevétele nélkül számított értéke.
Visszatérő szolgáltatások, vagyoni értékű jogok értékét azok egyévi értékének alapulvételével kell figyelembe venni, s amennyiben határozatlan időre kötik a szerződést az ilyen ügyben, úgy az egyévi érték háromszorosa irányadó.
Az ügyértékhez igazodó munkadíj összege:
a) 20 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 1000 Ft;
b) 20 000 Ft feletti, de 50 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 1000 Ft, valamint a 20 000 Ft feletti rész 4%-a;
c) 50 000 Ft feletti, de 100 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 2200 Ft, valamint az 50 000 Ft feletti rész 3%-a;
d) 100 000 Ft feletti, de 500 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 3700 Ft, valamint a 100 000 Ft feletti rész 2%-a;
e) 500 000 Ft feletti, de 5 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 11 700 Ft és az 500 000 Ft feletti rész 1%-a;
f) 5 000 000 Ft feletti, de 10 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 56 700 Ft, valamint az 5 000 000 Ft feletti rész 0,5%-a;
g) 10 000 000 Ft feletti ügyérték esetén 81 700 Ft, valamint a 10 000 000 Ft feletti rész 0,25%-a.
Egyoldalú jogügylet vagy jognyilatkozat okiratba foglalásáért a fenti munkadíj fele, míg két- vagy többoldalú jogügylet okiratba foglalásáért a teljes összeg jár, minden más közjegyzői tevékenységért pedig a fenti munkadíj negyedrésze, de legalább 2000 Ft jár. Helyszíni eljárás esetén az utazásra fordított idő alapján felszámítható munkadíj is megilleti a közjegyzőt.
Munkadíj a tevékenységre fordított idő alapján
Amennyiben az ügyérték nem állapítható meg, úgy a tevékenységre fordított idő alapján kell a munkadíjat megállapítani. Ebbe beleszámít az előkészítéshez, lebonyolításhoz, valamint az esetleges utazáshoz szükséges idő is.
Ugyanígy számítandó, ha a közjegyző arra jogosult (azaz rendelkezik nyelvi jogosítvánnyal), és fordítás készítésére kérik fel. Ha fordítás hitelesítésére kérik fel, akkor az oldalanként 900 Ft.
A munkadíj összege minden megkezdett óra után 1500 Ft. Ennek a munkadíjnak (2-től 5-szöröséig terjedően) a többszöröse is felszámítható az ügy jellegéből következően, amelyet a díjrendelet határoz meg.
Költségtérítés
A közjegyzői költségtérítés a közjegyzői díj része (a közjegyzői munkadíj mellett), amely készkiadásokból és költségátalányból áll.
Készkiadások a közjegyzői tevékenység ellátásával kapcsolatban merülnek fel az adott ügyben, pl. utazási, szállás-, postaköltség stb. Ezek különösen az irodán kívüli munkavégzés, illetve a felmerült és igazolt postaköltségek kapcsán jelentkezhetnek. Ilyennek minősül az ún. archiválási díj is, amely 3500 Ft.
Az eddig említett költségeken felül a közjegyzőt a munkadíj 40%-a költségátalányként megilleti. Az élettársi kapcsolat fennállásáról szóló nyilatkozatnak az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába történő bejegyzésére irányuló eljárás esetén azonban a munkadíjnak megfelelő összegű költségátalányt kell fizetni.
Ha a fél a közjegyző által a díjjegyzékben feltüntetett munkadíj és költségtérítés összegét kifogásolja, egyeztetés végett a közjegyző székhelye szerinti területi közjegyzői kamara elnökségéhez fordulhat. Ha az egyeztetés eredményeként a fél és a közjegyző között egyezség jött létre, az elnöksége ezt jegyzőkönyvbe foglalja.Okiratokhoz kapcsolódó egyéb díjak
1. Az okiratról készült másolat, kiadmány és kivonat hitelesítésének díja oldalanként 300 Ft. Ha az okirat kizárólag vagy túlnyomórészt számokból áll, vagy idegen nyelven készült, a munkadíj kétszerese, fordításhitelesítésért a háromszorosa jár.
2. Névaláírás és cégjegyzés valódiságának tanúsításáért aláírásonként 1 000 Ft munkadíj jár.
3. Az eljárás során készült irat nem hiteles másolatáért a közjegyzőnek oldalanként 100 Ft másolati díj jár.
4. Váltó, csekk és más értékpapír óvása esetén az ügyérték szerinti munkadíj negyedrésze, de legalább 2000 Ft fizetendő. Ugyanabban az ügyben a váltó (csekk, más értékpapír) bemutatásáért vagy lakcím-tudakozódásért a tevékenységre fordított időhöz igazodó munkadíj jár a közjegyző részére.
5. Az okiratnak az elektronikus letéti tárban történő elhelyezése esetén az okiratról készült elektronikus másolat elkészítéséért oldalanként 300 Ft munkadíj, az elektronikus másolat első három évben történő megőrzéséért pedig az elektronikus másolat elkészítésére és a letéti tárba történő elhelyezésére fordított időhöz igazodó munkadíj háromszorosa számítható fel. Ha az elektronikus letéti tárban az őrzési idő meghosszabbításra kerül, az őrzésért felszámított munkadíj fele jár.A lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabály szerinti szerződések díja
A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet szerinti kamattámogatással érintett kölcsönszerződés és az azt biztosító jelzálogszerződés (ideértve a megelőlegező kölcsönszerződéseket is) közokiratba foglalásáért a közjegyzőt – az eljárás lefolytatásának helye figyelembevételével – az alábbi díj és költségátalány illeti meg. A közjegyző irodájában lefolytatott eljárás esetében a közjegyző ezen felül összesen 15 000 Ft-ot, helyszíni eljárás esetén pedig 20 000 Ft-ot számít fel az okirat készítésével egyidejűleg az okiratról készített, az ingatlan-nyilvántartási eljáráshoz szükséges két darab, és felenként további egy darab kiadmány elkészítésének és hitelesítésének díjaként, valamint költségtérítés fejében.
A közjegyzői okirat elkészítésének díja és költségátalánya összesen
a) 3 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 10 000 Ft,
b) 3 000 000 Ft feletti, de 5 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 15 000 Ft,
c) 5 000 000 Ft feletti, de 10 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 22 000 Ft,
d) 10 000 000 Ft feletti, de 15 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 28 000 Ft.
Ha a közjegyző ilyen ügyben helyszíni eljárást folytat le, a díj és költségátalány együttes összege
a) 3 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 15 000 Ft,
b) 3 000 000 Ft feletti, de 5 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 20 000 Ft,
c) 5 000 000 Ft feletti, de 10 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 28 000 Ft,
d) 10 000 000 Ft feletti, de 15 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 35 000 Ft.
18. Pénz, értéktárgy és értékpapír bizalmi őrzése
A közjegyzői díjak közös szabályai
A közjegyzői díjakat elsősorban a közjegyzői díjszabásról szóló 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet (a továbbiakban: díjrendelet) határozza meg, de vannak más jogszabályok is, amelyek egyes eljárások díjairól rendelkeznek. A közjegyzői díjazás tehát nem alku kérdése, hanem jogszabályban meghatározott tételekből tevődik össze, és annak megfizetése kötelezettség, amelytől a közjegyző sem térhet el.
Továbbá a közjegyző díja nem illeték, így e vonatkozásban sem alkalmazható az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény. Előfordul, hogy egy közjegyző előtti eljárás során illetéklerovásra hívják fel a felet, ám ez mindig akkor történik, ha bíróság elé kerül az ügy, például fellebbezés folytán.
Általában a közjegyzői díj a következő tételek összegéből áll:
– a közjegyzői munkadíj (ügyérték vagy a tevékenységre fordított idő alapján) és
– a költségtérítés (költségátalány valamint a készkiadások) összegéből.
A közjegyzői díj a közjegyzői tevékenység befejezésekor esedékes, de a közjegyző esetenként előlegre tarthat igényt, amelytől a kérelemre induló eljárás megkezdését függővé teheti. Az előleg összege természetesen beleszámít a közjegyzői díjba.
A közjegyzőt a törvény alapján végzett közjegyzői tevékenységéért munkadíj és költségtérítés illeti meg, amit az eljárás kezdeményező, hivatalból indult eljárás esetén az abban érdekelt fél köteles megfizetni (több fél esetén a fizetési kötelezettség egyetemleges). A közjegyzői díj várható összegéről a tevékenység megkezdésekor a felet a közjegyző tájékoztatja.
Amennyiben a közjegyző eljárása – rajta kívül álló okból – befejezetlen marad, úgy a díjára a ténylegesen elvégzett munka arányában tarthat igényt.
A következő összefoglaló csak tájékoztató jellegű, nem terjed ki minden részletkérdésre!A közjegyzői munkadíj pénz, értéktárgy és értékpapír bizalmi őrzése esetén
A közjegyzőt pénz, értéktárgy és értékpapír bizalmi őrzéséért – melyre a fél a közjegyzői okirat készítése során és azzal összefüggésben kérte fel a közjegyzőt a felsorolt értékeknek a másik fél vagy a feleken kívül álló (harmadik) személy részére történő átadásával, illetőleg bíróságnál vagy más hatóságnál való letétbe helyezésével – az okirat-szerkesztési eljárásban érvényesülő szabályok szerint, az ügyérték alapján megállapítható közjegyzői munkadíj fele illeti meg. Ha a bizalmi őrzés időtartama a tizenkét hónapot meghaladja, a közjegyzőt e munkadíj kétszerese illeti meg.Költségtérítés
A közjegyzői költségtérítés a közjegyzői díj része (a közjegyzői munkadíj mellett), amely készkiadásokból és költségátalányból áll.
Készkiadások a közjegyzői tevékenység ellátásával kapcsolatban merülnek fel az adott ügyben, pl. utazási, szállás-, postaköltség stb. Ezek különösen az irodán kívüli munkavégzés, illetve a felmerült és igazolt postaköltségek kapcsán jelentkezhetnek.
Az eddig említett költségeken felül a közjegyzőt a munkadíj 40%-a költségátalányként megilleti.
Ha a fél a közjegyző által a díjjegyzékben feltüntetett munkadíj és költségtérítés összegét kifogásolja, egyeztetés végett a közjegyző székhelye szerinti területi közjegyzői kamara elnökségéhez fordulhat. Ha az egyeztetés eredményeként a fél és a közjegyző között egyezség jött létre, az elnöksége ezt jegyzőkönyvbe foglalja.
19. Tanúsítvány más EU tagállamban való végrehajtáshoz
A közjegyzői díjak közös szabályai
A közjegyzői díjakat elsősorban a közjegyzői díjszabásról szóló 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet (a továbbiakban: díjrendelet) határozza meg, de vannak más jogszabályok is, amelyek egyes eljárások díjairól rendelkeznek. A közjegyzői díjazás tehát nem alku kérdése, hanem jogszabályban meghatározott tételekből tevődik össze, és annak megfizetése kötelezettség, amelytől a közjegyző sem térhet el.
Továbbá a közjegyző díja nem illeték, így e vonatkozásban sem alkalmazható az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény. Előfordul, hogy egy közjegyző előtti eljárás során illetéklerovásra hívják fel a felet, ám ez mindig akkor történik, ha bíróság elé kerül az ügy, például fellebbezés folytán.
Általában a közjegyzői díj a következő tételek összegéből áll:
– a közjegyzői munkadíj (ügyérték vagy a tevékenységre fordított idő alapján) és
– a költségtérítés (költségátalány valamint a készkiadások) összegéből.
A közjegyzői díj a közjegyzői tevékenység befejezésekor esedékes, de a közjegyző esetenként előlegre tarthat igényt, amelytől a kérelemre induló eljárás megkezdését függővé teheti. Az előleg összege természetesen beleszámít a közjegyzői díjba.
A közjegyzőt a törvény alapján végzett közjegyzői tevékenységéért munkadíj és költségtérítés illeti meg, amit az eljárás kezdeményező, hivatalból indult eljárás esetén az abban érdekelt fél köteles megfizetni (több fél esetén a fizetési kötelezettség egyetemleges). A közjegyzői díj várható összegéről a tevékenység megkezdésekor a felet a közjegyző tájékoztatja.
Amennyiben a közjegyző eljárása – rajta kívül álló okból – befejezetlen marad, úgy a díjára a ténylegesen elvégzett munka arányában tarthat igényt.
A következő összefoglaló csak tájékoztató jellegű, nem terjed ki minden részletkérdésre!Közjegyzői munkadíj és költségtérítés
Munkadíj az ügyérték alapján
Amennyiben a közjegyzői tevékenység tárgyának értéke (azaz az ügyérték) megállapítható, a közjegyző munkadíját ennek alapján kell kiszámítani. A munkadíj alapja a tevékenység tárgyának a munkadíj esedékességekor fennálló, terhek figyelembevétele nélkül számított értéke.
Visszatérő szolgáltatások, vagyoni értékű jogok értékét azok egyévi értékének alapulvételével kell figyelembe venni, s amennyiben határozatlan időre kötik a szerződést az ilyen ügyben, úgy az egyévi érték háromszorosa irányadó.
Az ügyértékhez igazodó munkadíj összege:
a) 20 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 1000 Ft;
b) 20 000 Ft feletti, de 50 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 1000 Ft, valamint a 20 000 Ft feletti rész 4%-a;
c) 50 000 Ft feletti, de 100 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 2200 Ft, valamint az 50 000 Ft feletti rész 3%-a;
d) 100 000 Ft feletti, de 500 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 3700 Ft, valamint a 100 000 Ft feletti rész 2%-a;
e) 500 000 Ft feletti, de 5 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 11 700 Ft és az 500 000 Ft feletti rész 1%-a;
f) 5 000 000 Ft feletti, de 10 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 56 700 Ft, valamint az 5 000 000 Ft feletti rész 0,5%-a;
g) 10 000 000 Ft feletti ügyérték esetén 81 700 Ft, valamint a 10 000 000 Ft feletti rész 0,25%-a.
Egyoldalú jogügylet vagy jognyilatkozat okiratba foglalásáért a fenti munkadíj fele, míg két- vagy többoldalú jogügylet okiratba foglalásáért a teljes összeg jár, de legalább 2000 Ft jár. Helyszíni eljárás esetén az utazásra fordított idő alapján felszámítható munkadíj is megilleti a közjegyzőt.
Munkadíj a tevékenységre fordított idő alapján
Amennyiben az ügyérték nem állapítható meg, úgy a tevékenységre fordított idő alapján kell a munkadíjat megállapítani. Ebbe beleszámít az előkészítéshez, lebonyolításhoz, valamint az esetleges utazáshoz szükséges idő is.
A munkadíj összege minden megkezdett óra után 1500 Ft. Ennek a munkadíjnak (2-től 5-szöröséig terjedően) a többszöröse is felszámítható az ügy jellegéből következően, amelyet a díjrendelet határoz meg.
Költségtérítés
A közjegyzői költségtérítés a közjegyzői díj része (a közjegyzői munkadíj mellett), amely készkiadásokból és költségátalányból áll.
Készkiadások a közjegyzői tevékenység ellátásával kapcsolatban merülnek fel az adott ügyben, pl. utazási, szállás-, postaköltség stb. Ezek különösen az irodán kívüli munkavégzés, illetve a felmerült és igazolt postaköltségek kapcsán jelentkezhetnek. Ilyennek minősül az ún. archiválási díj is, amely 3500 Ft.
Az eddig említett költségeken felül a közjegyzőt a munkadíj 40%-a költségátalányként megilleti.
Ha a fél a közjegyző által a díjjegyzékben feltüntetett munkadíj és költségtérítés összegét kifogásolja, egyeztetés végett a közjegyző székhelye szerinti területi közjegyzői kamara elnökségéhez fordulhat. Ha az egyeztetés eredményeként a fél és a közjegyző között egyezség jött létre, az elnöksége ezt jegyzőkönyvbe foglalja.
20. Végrehajtás elrendelése közjegyzői okirat alapján
A végrehajtási kérelem előterjesztéséért a közjegyzőnek díjat kell fizetni, melynek mértéke
a) végrehajtás elrendelése iránti kérelem esetén az ügyérték 1%-a, de legalább 5000 forint, legfeljebb 150 000 forint;
b) biztosítási intézkedés elrendelése iránti kérelem esetén az ügyérték 1%-a, de legalább 5000 forint, legfeljebb 30 000 forint;
c) ha az ügyérték nem állapítható meg, 5000 Ft.
Az ügyérték a végrehajtandó követelésnek az eljárás megindításakor fennálló, járulékok nélkül számított értéke.
Zálogjog érvényesítésére vonatkozó végrehajtási kérelem esetén ehhez a zálogjoggal biztosított követelés – eljárás megindulásakor fennálló, járulékok nélkül számított – értékét, ha pedig a zálogtárgy értéke ennél kisebb, a zálogtárgy értékét kell figyelembe venni. Az ügyérték megállapításánál a Pp. 24. §-át megfelelően alkalmazni kell.
A díjat a végrehajtást kérő előlegezi és a végrehajtás elrendelése esetén az adós, minden más esetben a végrehajtást kérő viseli; azt végrehajtási költségként kell behajtani. A fizetési meghagyás végrehajtásának elrendeléséért járó díjról külön törvény rendelkezik.
Ha a végrehajtást kérő ugyanazon közjegyzői okirat alapján, ugyanannak a követelésnek a végrehajtását több, egyetemlegesen kötelezett adóssal szemben egyidejűleg kéri, csak az egyik adóssal szemben előterjesztett végrehajtási kérelemre kell megfizetni a fenti díjat, a további adóssal szemben előterjesztett végrehajtható okirat kiállítási kérelemre 5000 Ft díjat kell adósonként megfizetni. A megfizetett összes díjat az adósokon egyenlő arányban kell behajtani.
A végrehajtás (biztosítási intézkedés) elrendeléséért további munkadíj, költségtérítés és illeték – ide nem értve a jogorvoslati eljárás illetékét – nem számítható fel.
21. Végrendelet készítése
A közjegyzői díjak közös szabályai
A közjegyzői díjakat elsősorban a közjegyzői díjszabásról szóló 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet (a továbbiakban: díjrendelet) határozza meg, de vannak más jogszabályok is, amelyek egyes eljárások díjairól rendelkeznek. A közjegyzői díjazás tehát nem alku kérdése, hanem jogszabályban meghatározott tételekből tevődik össze, és annak megfizetése kötelezettség, amelytől a közjegyző sem térhet el.
Továbbá a közjegyző díja nem illeték, így e vonatkozásban sem alkalmazható az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény. Előfordul, hogy egy közjegyző előtti eljárás során illetéklerovásra hívják fel a felet, ám ez mindig akkor történik, ha bíróság elé kerül az ügy, például fellebbezés folytán.
Általában a közjegyzői díj a következő tételek összegéből áll:
– a közjegyzői munkadíj (ügyérték vagy a tevékenységre fordított idő alapján) és
– a költségtérítés (költségátalány valamint a készkiadások) összegéből.
A közjegyzői díj a közjegyzői tevékenység befejezésekor esedékes, de a közjegyző esetenként előlegre tarthat igényt, amelytől a kérelemre induló eljárás megkezdését függővé teheti. Az előleg összege természetesen beleszámít a közjegyzői díjba.
A közjegyzőt a törvény alapján végzett közjegyzői tevékenységéért munkadíj és költségtérítés illeti meg, amit az eljárás kezdeményező, hivatalból indult eljárás esetén az abban érdekelt fél köteles megfizetni (több fél esetén a fizetési kötelezettség egyetemleges). A közjegyzői díj várható összegéről a tevékenység megkezdésekor a felet a közjegyző tájékoztatja.
Amennyiben a közjegyző eljárása – rajta kívül álló okból – befejezetlen marad, úgy a díjára a ténylegesen elvégzett munka arányában tarthat igényt.
A következő összefoglaló csak tájékoztató jellegű, nem terjed ki minden részletkérdésre!Közjegyzői munkadíj és költségtérítés
Munkadíj az ügyérték alapján
Amennyiben a közjegyzői tevékenység tárgyának értéke (azaz az ügyérték) megállapítható, a közjegyző munkadíját ennek alapján kell kiszámítani. A munkadíj alapja a tevékenység tárgyának a munkadíj esedékességekor fennálló, terhek figyelembevétele nélkül számított értéke.
Visszatérő szolgáltatások, vagyoni értékű jogok értékét azok egyévi értékének alapulvételével kell figyelembe venni, s amennyiben határozatlan időre kötik a szerződést az ilyen ügyben, úgy az egyévi érték háromszorosa irányadó.
Az ügyértékhez igazodó munkadíj összege:
a) 20 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 1000 Ft;
b) 20 000 Ft feletti, de 50 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 1000 Ft, valamint a 20 000 Ft feletti rész 4%-a;
c) 50 000 Ft feletti, de 100 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 2200 Ft, valamint az 50 000 Ft feletti rész 3%-a;
d) 100 000 Ft feletti, de 500 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 3700 Ft, valamint a 100 000 Ft feletti rész 2%-a;
e) 500 000 Ft feletti, de 5 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 11 700 Ft és az 500 000 Ft feletti rész 1%-a;
f) 5 000 000 Ft feletti, de 10 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 56 700 Ft, valamint az 5 000 000 Ft feletti rész 0,5%-a;
g) 10 000 000 Ft feletti ügyérték esetén 81 700 Ft, valamint a 10 000 000 Ft feletti rész 0,25%-a.
Egyoldalú jogügylet vagy jognyilatkozat okiratba foglalásáért a fenti munkadíj fele, míg két- vagy többoldalú jogügylet okiratba foglalásáért a teljes összeg jár, de legalább 2000 Ft jár. Helyszíni eljárás esetén az utazásra fordított idő alapján felszámítható munkadíj is megilleti a közjegyzőt.
Munkadíj a tevékenységre fordított idő alapján
Amennyiben az ügyérték nem állapítható meg, úgy a tevékenységre fordított idő alapján kell a munkadíjat megállapítani. Ebbe beleszámít az előkészítéshez, lebonyolításhoz, valamint az esetleges utazáshoz szükséges idő is.
A munkadíj összege minden megkezdett óra után 1500 Ft. Ennek a munkadíjnak (2-től 5-szöröséig terjedően) a többszöröse is felszámítható az ügy jellegéből következően, amelyet a díjrendelet határoz meg.
Költségtérítés
A közjegyzői költségtérítés a közjegyzői díj része (a közjegyzői munkadíj mellett), amely készkiadásokból és költségátalányból áll.
Készkiadások a közjegyzői tevékenység ellátásával kapcsolatban merülnek fel az adott ügyben, pl. utazási, szállás-, postaköltség stb. Ezek különösen az irodán kívüli munkavégzés, illetve a felmerült és igazolt postaköltségek kapcsán jelentkezhetnek. Ilyennek minősül az ún. archiválási díj is, amely 3500 Ft.
Az eddig említett költségeken felül a közjegyzőt a munkadíj 40%-a költségátalányként megilleti.Okiratokhoz kapcsolódó egyéb díjak
1. Az okiratról készült másolat, kiadmány és kivonat hitelesítésének díja oldalanként 300 Ft. Ha az okirat kizárólag vagy túlnyomórészt számokból áll, vagy idegen nyelven készült, a díj kétszerese, fordításhitelesítésért a háromszorosa jár.
2. Névaláírás és cégjegyzés valódiságának tanúsításáért aláírásonként 1 000 Ft munkadíj jár.
3. Az eljárás során készült irat nem hiteles másolatáért a közjegyzőnek oldalanként 100 Ft másolati díj jár.
Ha a fél a közjegyző által a díjjegyzékben feltüntetett munkadíj és költségtérítés összegét kifogásolja, egyeztetés végett a közjegyző székhelye szerinti területi közjegyzői kamara elnökségéhez fordulhat. Ha az egyeztetés eredményeként a fél és a közjegyző között egyezség jött létre, az elnöksége ezt jegyzőkönyvbe foglalja.
22. Végrendelet letétbe helyezése (megőrzése)
A közjegyzői díjak közös szabályai
A közjegyzői díjakat elsősorban a közjegyzői díjszabásról szóló 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet (a továbbiakban: díjrendelet) határozza meg, de vannak más jogszabályok is, amelyek egyes eljárások díjairól rendelkeznek. A közjegyzői díjazás tehát nem alku kérdése, hanem jogszabályban meghatározott tételekből tevődik össze, és annak megfizetése kötelezettség, amelytől a közjegyző sem térhet el.
Továbbá a közjegyző díja nem illeték, így e vonatkozásban sem alkalmazható az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény. Előfordul, hogy egy közjegyző előtti eljárás során illetéklerovásra hívják fel a felet, ám ez mindig akkor történik, ha bíróság elé kerül az ügy, például fellebbezés folytán.
Általában a közjegyzői díj a következő tételek összegéből áll:
– a közjegyzői munkadíj (ügyérték vagy a tevékenységre fordított idő alapján) és
– a költségtérítés (költségátalány valamint a készkiadások) összegéből.
A közjegyzői díj a közjegyzői tevékenység befejezésekor esedékes, de a közjegyző esetenként előlegre tarthat igényt, amelytől a kérelemre induló eljárás megkezdését függővé teheti. Az előleg összege természetesen beleszámít a közjegyzői díjba.
A közjegyzőt a törvény alapján végzett közjegyzői tevékenységéért munkadíj és költségtérítés illeti meg, amit az eljárás kezdeményező, hivatalból indult eljárás esetén az abban érdekelt fél köteles megfizetni (több fél esetén a fizetési kötelezettség egyetemleges). A közjegyzői díj várható összegéről a tevékenység megkezdésekor a felet a közjegyző tájékoztatja.
Amennyiben a közjegyző eljárása – rajta kívül álló okból – befejezetlen marad, úgy a díjára a ténylegesen elvégzett munka arányában tarthat igényt.
A következő összefoglaló csak tájékoztató jellegű, nem terjed ki minden részletkérdésre!A közjegyzői munkadíj végrendelet letétbe helyezése (megőrzése) esetén
A közjegyzőt írásbeli magánvégrendelet letétbe helyezéséért (megőrzéséért) az okirat-szerkesztési eljárásban érvényesülő szabályok szerint, az ügyérték alapján megállapítható közjegyzői munkadíj fele illeti meg. Ha a megőrzés időtartama a tizenkét hónapot meghaladja, a közjegyzőt e munkadíj kétszerese illeti meg.Költségtérítés
A közjegyzői költségtérítés a közjegyzői díj része (a közjegyzői munkadíj mellett), amely készkiadásokból és költségátalányból áll.
Készkiadások a közjegyzői tevékenység ellátásával kapcsolatban merülnek fel az adott ügyben, pl. utazási, szállás-, postaköltség stb. Ezek különösen az irodán kívüli munkavégzés, illetve a felmerült és igazolt postaköltségek kapcsán jelentkezhetnek.
Az eddig említett költségeken felül a közjegyzőt a munkadíj 40%-a költségátalányként megilleti.
Ha a fél a közjegyző által a díjjegyzékben feltüntetett munkadíj és költségtérítés összegét kifogásolja, egyeztetés végett a közjegyző székhelye szerinti területi közjegyzői kamara elnökségéhez fordulhat. Ha az egyeztetés eredményeként a fél és a közjegyző között egyezség jött létre, az elnöksége ezt jegyzőkönyvbe foglalja.
23. Végrendeletek országos nyilvántartása (VONY)
A Végrendeletek Országos Nyilvántartásába a közjegyző bejegyzi a nála letétbe helyezett írásbeli magánvégrendelet, az általa készített közvégrendelet, valamint a visszavett végrendeletek szükséges adatait. Ezeknek a bejegyzésnek nincs külön fizetendő díja.
24. Zálogjogi nyilvántartás (ZONY)
A közjegyzői díjak közös szabályai
A közjegyzői díjakat elsősorban a közjegyzői díjszabásról szóló 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet (a továbbiakban: díjrendelet) határozza meg, de vannak más jogszabályok is, amelyek egyes eljárások díjairól rendelkeznek. A közjegyzői díjazás tehát nem alku kérdése, hanem jogszabályban meghatározott tételekből tevődik össze, és annak megfizetése kötelezettség, amelytől a közjegyző sem térhet el.
Továbbá a közjegyző díja nem illeték, így e vonatkozásban sem alkalmazható az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény. Előfordul, hogy egy közjegyző előtti eljárás során illetéklerovásra hívják fel a felet, ám ez mindig akkor történik, ha bíróság elé kerül az ügy, például fellebbezés folytán.
Általában a közjegyzői díj a következő tételek összegéből áll:
– a közjegyzői munkadíj (ügyérték vagy a tevékenységre fordított idő alapján) és
– a költségtérítés (költségátalány valamint a készkiadások) összegéből.
A közjegyzői díj a közjegyzői tevékenység befejezésekor esedékes, de a közjegyző esetenként előlegre tarthat igényt, amelytől a kérelemre induló eljárás megkezdését függővé teheti. Az előleg összege természetesen beleszámít a közjegyzői díjba.
A közjegyzőt a törvény alapján végzett közjegyzői tevékenységéért munkadíj és költségtérítés illeti meg, amit az eljárás kezdeményező, hivatalból indult eljárás esetén az abban érdekelt fél köteles megfizetni (több fél esetén a fizetési kötelezettség egyetemleges). A közjegyzői díj várható összegéről a tevékenység megkezdésekor a felet a közjegyző tájékoztatja.
Amennyiben a közjegyző eljárása – rajta kívül álló okból – befejezetlen marad, úgy a díjára a ténylegesen elvégzett munka arányában tarthat igényt.
A következő összefoglaló csak tájékoztató jellegű, nem terjed ki minden részletkérdésre!A közjegyzői díj a Zálogjogi Nyilvántartás vezetése esetén
A Zálogjogi Nyilvántartásban végzett változásbejegyzésért és törlésért a közjegyzői díj az okirat-szerkesztési eljárásra vonatkozó, az ügyérték alapján, míg a Nyilvántartásból történő lekérdezés, illetve a Nyilvántartásba történő betekintés esetén pedig a tevékenységre fordított idő szerint kérhető közjegyzői munkadíj.Költségtérítés
A közjegyzői költségtérítés a közjegyzői díj része (a közjegyzői munkadíj mellett), amely készkiadásokból és költségátalányból áll.
Készkiadások a közjegyzői tevékenység ellátásával kapcsolatban merülnek fel az adott ügyben, pl. utazási, szállás-, postaköltség stb. Ezek különösen az irodán kívüli munkavégzés, illetve a felmerült és igazolt postaköltségek kapcsán jelentkezhetnek. A készkiadások keretében változásbejegyzés és törlés esetén 5000 Ft, lekérdezés és betekintés esetén 1000 Ft költségtérítés is felmerül.
Az eddig említett költségeken felül a közjegyzőt a munkadíj 40%-a költségátalányként megilleti.
Ha a fél a közjegyző által a díjjegyzékben feltüntetett munkadíj és költségtérítés összegét kifogásolja, egyeztetés végett a közjegyző székhelye szerinti területi közjegyzői kamara elnökségéhez fordulhat. Ha az egyeztetés eredményeként a fél és a közjegyző között egyezség jött létre, az elnöksége ezt jegyzőkönyvbe foglalja.
A pénzmosás elleni küzdelmet mind a nemzetközi szervezetek, mind az állam kiemelten fontos feladatnak tartja. E küzdelem részeként egyrészt a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 399. §-a szigorú büntetési tételeket állapít meg a pénzmosás bűncselekményének elkövetése esetére, másrészt pedig a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (Pmt.) különféle kötelezettségeket ír elő a gazdasági élet szereplői és az egyes hatóságok részére. A Pmt. a közjegyzők vonatkozásában speciális szabályokat fogalmaz meg a pénzmosás elleni küzdelem terén. A közjegyző eljárása ugyanakkor csak a törvényben meghatározott bizonyos korlátozásokkal tartozik a Pmt. hatálya alá.
Milyen tevékenység folytatása során terhelik a közjegyzőt a törvényből eredő kötelezettségek?
A Pmt. szerint a közjegyzőt, illetve a közjegyzőhelyettest ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettség terheli. Ennek esetei, ha a közjegyző, illetve a közjegyzőhelyettes
1. bizalmi őrzést végez,
2. a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvényben (Kjtv.) meghatározott polgári nemperes eljárást folytat le a következő jogügyletek előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatban:
a) gazdasági társaságban vagy egyéb gazdálkodó szervezetben lévő vagyonrész (részesedés) vétele, eladása,
b) ingatlan vétele, eladása,
c) gazdasági társaság vagy egyéb gazdálkodó szervezet alapítása, működtetése, megszűnése,
d) bizalmi vagyonkezelési szerződés vagy bizalmi vagyonkezelés létesítésére irányuló egyoldalú jognyilatkozat.
A fenti kötelezettség a közjegyzőt nem terheli, ha
a) a bejelentés alapjául szolgáló adat, tény vagy körülmény az eljárás megindításának a szükségességével összefüggésben a felek kioktatása során jutott a tudomására,
b) a közjegyző – a Kjtv.-ben szabályozott polgári nemperes eljárásokon kívüli – nemperes eljárást (pl. fizetési meghagyásos eljárást, hagyatéki eljárást, egyéb nemperes eljárást) folytat le; továbbá akkor sem, ha
c) a kért szolgáltatás közjegyző általi előzetes egyeztetését követően az üzleti kapcsolat nem jön létre, vagy
d) a közreműködést a Kjtv. 5. §-a alapján megtagadja.
Az itt taxatíve felsorolt ügyleteknél minden közreműködés (ideértve aláírási címpéldányon aláírás hitelesítését is) értékre tekintet nélkül a Pmt. hatálya alá tartozik, és kötelezettséget ró a közjegyzőre.
A Pmt. által előírt ügyfél-átvilágítási kötelezettség
A közjegyző az ügyfél-átvilágítást köteles alkalmazni az üzleti kapcsolat létesítésekor, illetve ha a korábban rögzített adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétsége merül fel. Az ügyfél-átvilágítás magába foglalja:
– az ügyfél azonosítását és a személyazonosságot igazoló ellenőrzését,
– a tényleges tulajdonos azonosítását és személyazonosságot igazoló ellenőrzését,
– az üzleti kapcsolat céljának és tervezett jellegének feltárását,
– az üzleti kapcsolatra vonatkozó adatok [a szerződés típusának, tárgyának és időtartamának, az ügyfél kockázati szintjének, illetve a teljesítés körülményeinek (hely, idő, mód)] rögzítését.
A személyazonosságot igazoló ellenőrzés során a közjegyzőnek a természetes személy személyazonosító okmányát és annak érvényességét, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén harminc napnál nem régebbi – a Pmt.-ben meghatározott – okiratot kell ellenőriznie.
A Pmt. által előírt bejelentési kötelezettség
Bejelentkezési kötelezettség akkor terheli a közjegyzőt, ha a Pmt. által érintett közreműködése során pénzmosásra, terrorizmus finanszírozására vagy dolog büntetendő cselekményből való származására utaló adat, tény, körülmény merül fel. A bejelentést a közjegyző teljesíti, a bejelentésnek a területi közjegyzői kamara részére való megküldésével. A területi közjegyzői kamara elnöke által kijelölt személy továbbítja a közjegyzőtől érkezett bejelentést a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak, azaz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatala Pénzmosás Elleni Információs Irodájának.
A közjegyző bejelentési kötelezettségének teljesítése nem tekinthető a Kjtv.-n alapuló titoktartási kötelezettsége megsértésének. A Pmt. alkalmazásában a közjegyzőt nem terheli a Kjtv. 3. §-ának (2) bekezdésében előírt kötelezettség, azaz aggályos körülmény észlelése esetén nem kell erre felhívnia a fél figyelmét.
A Pmt. 76/A. §-a szerinti éves jelentés
jelentés a 2020. évre vonatkozóan