Az eljárás akkor indul, amikor a jegyző a halottvizsgálati bizonyítvány alapján, ennek hiányában a holtnak nyilvánító vagy a halál tényét megállapító végzés alapján, vagy olyan személynek a bejelentése alapján, akinek a hagyatéki eljárás megindításához jogi érdeke fűződik, vagy az ingatlanügyi hatóság bejelentése alapján az örökhagyó haláláról értesül, majd a jegyző a hozzá becsatolt iratok alapján és a felek meghallgatása után elkészíti a hagyatéki leltárt.

Az eljárás célja, hogy az ember halálával bekövetkező hagyatékátszállást tanúsítsa. Figyelemmel kell lenni arra, hogy amennyiben a hagyatéki eljárás hagyatékátadó végzéssel zárul, a hagyatékátadó végzés nem bizonyíthatja sem a hagyatékként leltározott vagyontárgy hagyatékhoz tartozását, sem a létét. Magyarán csak abban az esetben tudja a hagyatékátadó végzés alapján a neki átadott vagyontárgyat az örökös birtokba venni, ha az valóban az örökhagyó tulajdona volt. A hagyatékátadó végzés csak azt tanúsítja, hogy az örökhagyó jogutóda kicsoda, de azt nem, hogy az örökhagyó valóban tulajdonos volt.

Az eljárás lefolytatására az a közjegyző illetékes, akinek a székhelyén az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye, lakóhely hiányában az utolsó belföldi tartózkodási helye volt; ezek hiányában, akinek a székhelyén az örökhagyó belföldi elhalálozásának helye található, ezek hiányában a hagyatéki vagyon fekvésének helye szerinti, vagy bármelyik hiánya esetén a Magyar Országos Közjegyzői Kamara – az öröklésben érdekelt hozzá benyújtott kérelme alapján történő – kijelölése szerinti közjegyző az illetékes. A felsoroltak egymást követő és kizáró sorrendben állnak fenn.

A közjegyző feladata, hogy függetlenül és pártatlanul folytassa le a hagyatéki eljárást, az érdekelteket tájékoztassa eljárási jogaikról és kötelezettségeikről. A közjegyző a jegyző által elvégzett hagyatéki leltározást követően, a jegyző által a közjegyzőnek megküldött hagyatéki leltár alapján megteszi a szükséges intézkedéseket.

A közjegyző a hagyatékot – amennyiben a törvény nem írja elő a tárgyalás megtartásának a kötelezettségét – tárgyalás nélkül adja át.

Amennyiben a jogszabály alapján tárgyalást kell tartani, a közjegyző a megküldött hagyatéki leltár megküldése után megkezdi a tárgyalás előkészítését. A közjegyző csak akkor tűzi ki a tárgyalást, ha az ügy tárgyalásra alkalmassá válik, ha a tényállás tisztázásához szükséges minden adat rendelkezésre áll. Tekintettel arra, hogy a tárgyalás előkészítése során általában a közjegyzőnek több szervet is meg kell keresnie, amely több hónapot is igénybe vehet, ezért erre kifejezett törvényi határidő nincs.

A közjegyző a tárgyalásra a hagyatéki eljárásban érdekelteket megidézi. Ha a tárgyaláson az idézett szabályszerű idézés ellenére sem személyesen, sem képviselője útján nem jelenik meg, az a tárgyalás megtartásának és a hagyaték átadásának vagy az eljárást befejező más végzés meghozatalának nem akadálya, a külföldön lakó örökös részére ez esetben a közjegyző a hagyatékátadó végzést hirdetményi úton kézbesíti.

A hagyatéki eljárásban történő képviseletre adható meghatalmazás. A meghatalmazás lehet lehet ügyvédi meghatalmazás vagy azt közjegyzői okiratba, közjegyző által hitelesített magánokiratba, vagy két tanú előtt aláírt teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A tanúk nevét és lakóhelyét – ennek hiányában tartózkodási helyét – olvashatóan is fel kell tüntetni az okiraton. A meghatalmazott az eredeti írásbeli meghatalmazását vagy annak hitelesített másolatát az első jelentkezése alkalmával köteles az iratokhoz csatolás végett a közjegyzőnek átadni. A szembenálló, egymással jogügyletre lépni kívánó, vagy egymással ellentétesen érdekelt felek az eljárásban egymást nem képviselhetik, valamint az eljárásban az ilyen feleknek nem lehet ugyanaz a személy a képviselője.

A külföldön kiállított meghatalmazáson, szerződésen a meghatalmazó/megbízó aláírását konzuli hitelesítéssel kell ellátni. Ugyancsak elfogadható, ha a nyilatkozattevő aláírását az adott külföldi ország illetékes hatósága vagy hitelesítésre jogosult szerve olyan módon hitelesítette, hogy az az adott ország és Magyarország között érvényben lévő nemzetközi egyezményeknek vagy uniós jogforrásoknak megfelelően szükség esetén felülhitelesítésre került (Apostille tanúsítvány vagy diplomáciai felülhitelesítés). Az idegen nyelven kiállított meghatalmazás hiteles magyar fordítását, ha ezt a közjegyző szükségesnek tartja, be kell mutatni.

Az örökösnek a hagyatéki tárgyaláson módjában áll a hagyatékot vagy annak egy részét örököstársára, a hagyatéki eljárásban közvetlenül nem érdekelt örökösre, vagy hagyatéki hitelezőre átruházni. Az örökösnek érdekében áll, hogy a szerző fél a tárgyaláson megjelenjék, illetve annak nyilatkozatát becsatolják. Ennek hiányában a közjegyző az átruházást nem veszi figyelembe.

A felek (a hagyatéki eljárásban érdekeltek) és a képviselők az eljárásban a jogaikat jóhiszeműen kötelesek gyakorolni, és az eljárásbeli kötelezettségeiknek kötelesek eleget tenni. A felek kötelesek a tényállításaikat, nyilatkozataikat – az ügy állása szerint – a gondos és az eljárást elősegítő ügyvitelnek megfelelő időben előadni, illetve előterjeszteni.

A tárgyaláson az elhangzott nyilatkozatok és a rendelkezésre álló iratok alapján a közjegyző megállapítja a hagyaték átadásához szükséges tényállást, az öröklés konkrét ügyben irányadó rendjét, valamint azt, hogy ki és milyen jogcímen támasztott igényt a hagyatékkal szemben. A tényállás tisztázása keretében meg kell állapítani a törvényes örökösként fellépő személy és az örökhagyó között fennálló hozzátartozói, illetve rokoni kapcsolatot is.

A közjegyző a hagyatéki tárgyalás berekesztését követően kihirdeti a hagyatékátadó végzést, mely ellen a közjegyző székhelye szerint illetékes törvényszéken fellebbezésnek van helye.

A hagyatéki eljárás költsége elsősorban a közjegyzőt a közjegyzői díjszabásról szóló jogszabály szerint megillető munkadíj és költségtérítés összege (közjegyzői díjazás). A közjegyzői díjazást annak kell viselnie, aki örököl; ilyen személy hiányában annak, aki a hagyatékra igényt terjesztett elő. Ha a hagyatéki eljárás díjának előlegezésére, illetve viselésére többen kötelesek, e kötelezettség őket egyetemlegesen terheli.

Annak a kérelmére, aki valószínűsíti, hogy jogainak érvényesítéséhez vagy megóvásához az örökhagyó utáni öröklési rend igazolása szükséges, a közjegyző a hagyatékban vagy annak egy részében érvényesülő öröklési rendet (az örökös személyét, a hagyatékban való részesülése jogcímét és a hagyatékban való részesülése arányát) öröklési bizonyítvánnyal állapítja meg.

Öröklési bizonyítvány kiállításának akkor van helye, ha az örökhagyó után hagyatéki vagyon nem maradt vagy a hagyaték tárgya kizárólag külföldi ingatlan vagy olyan külföldön lévő ingóság, melynek átadására vonatkozóan a közjegyzőnek nincs joghatósága. Ha az örökhagyó hagyatéki eljárása hagyatékátadó végzéssel már lezárult, öröklési bizonyítvány kiadásának már nincs helye, a hagyatékátadó végzés ugyanis az általános jogutódi minőséget is igazolja, az átadott vagyon öröklésén felül.

Ha a hagyatéki eljárás (alaphagyatéki eljárás) befejezése után kerül elő a hagyatékhoz tartozó valamilyen vagyontárgy, póthagyatéki eljárásnak van helye. A póthagyatéki eljárásra a hagyatéki eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni, tehát azt a jegyzőnél kell megindítani a hagyatéki leltár felvétele végett, melyet aztán az alaphagyatéki eljárásnak megfelelően a jegyző küld meg a közjegyzőnek.

Lényeges, hogy az alaphagyatéki eljárásban tett nyilatkozatok és elvégzett eljárási cselekmények – az örökség visszautasításától vagy a visszautasítás jogáról való lemondástól eltekintve – a póthagyatéki eljárásra nem hatnak ki, tehát ott akár más öröklési rend szerint is örökölhetnek az örökösök. A közjegyző a hagyatékátadó végzés meghozatalát megelőzően hivatalból intézkedik az alaphagyatéki iratok beszerzése érdekében.

Igen. A hagyatéki eljárást érdemben befejező jogerős végzés ellen a hagyatéki eljárás megismétlése iránti kérelmet lehet előterjeszteni, amennyiben az öröklésben érdekelt olyan tényre hivatkozik, amelyet a hagyatéki eljárásban nem bíráltak el, feltéve, hogy az – elbírálás esetén – az öröklés rendjének vagy az öröklés jogcímének, továbbá ezekhez kapcsolódóan a hagyatékban való részesedés arányának megváltoztatását eredményezhette volna.

Az eljárás megismétlésének azonban határideje van: a kérelmet az érdemi végzést hozó közjegyzőnél kell jegyzőkönyvbe mondani vagy írásban benyújtani a hagyatéki eljárást érdemben befejező jogerős végzés jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül; e határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye, az érdekelt igényét ezt követően csak polgári perrel érvényesítheti.

Az eljárás díjköteles, amelyről bővebben A közjegyzői díjszabás menüpont alatt olvashat.