A fizetési meghagyásos (FMH) eljárás a kisebb értékű pénzkövetelések gyors és hatékony érvényesítésére szolgál. Hárommillió forintig ezzel az eljárással lehet érvényesíteni a tartozásokat, három- és harmincmillió forint közötti összegnél pedig fizetési meghagyásos eljárással vagy peres eljárással lehet. Ennél nagyobb összeg esetén csak a bírósági út járható. A fizetési meghagyásos eljárás általában egyszerűbb és gyorsabb megoldás a peres eljárásnál. Ha a kötelezett, aki felszólítanak a fizetésre, nem vitatja a követelést, már néhány héten belül végrehajthatóvá válik a követelés, és visszaszerezhető a tartozás. A jogerős fizetési meghagyás bíróság bevonása nélkül, közvetlenül végrehajtható.

A fizetési meghagyásos eljárás általában egyszerűbb és gyorsabb megoldás a peres eljárásnál. Ha a kötelezett, aki felszólítanak a fizetésre, nem vitatja a követelést, már néhány héten belül végrehajthatóvá válik a követelés, és visszaszerezhető a tartozás. A jogerős fizetési meghagyás bíróság bevonása nélkül, közvetlenül végrehajtható.

A fizetési meghagyásos eljárást egy kérelemnyomtatvány kitöltésével lehet kezdeményezni, gyakran választják például vissza nem adott kölcsön, meg nem fizetett bérleti díj, munkabér vagy egyéb tartozás érvényesítésére. Fizetési meghagyást kizárólag pénzkövetelések érvényesítésére lehet kezdeményezni, akinek más típusú követelése is van, bírósághoz kell fordulnia.

Fizetési meghagyásos eljárással a tartozás mellett a járulékokat (pl. kamatokat) és eljárási költségeket is lehet követelni. Egy vissza nem fizetett kölcsön esetén például a kölcsönadott összeg lesz a főkövetelés, emellett a szerződésben rögzített kamatot, késedelmi kamatot, de még az ügyvédi díjat és a fizetési meghagyásos eljárás költségét is követelni lehet a kötelezettől.

Ugyanakkor fontos, hogy kizárólag pénzkövetelést szabad feltüntetni a költségek között is, mert például egy tárgy vagy cég részesedésének követelése automatikusan a kérelem visszautasításával jár.

Fizetési meghagyást legfeljebb harmincmillió forintos követelésig lehet kezdeményezni, efelett már csak bírósághoz lehet fordulni.

Fizetési meghagyást egy formanyomtatvány kitöltésével lehet kezdeményezni.

A kérelmet személyesen, postai úton és online is be lehet nyújtani.

Főszabály szerint nem lehet mellékletet csatolni a kérelemhez, ezért nincs szükség a követelést alátámasztó dokumentumokra, bizonyítékokra a fizetési meghagyásos eljárás elindításához. Ezek meglétét ugyanakkor meg lehet jelölni a kérelmen. Bár az eljárás kezdeményezéséhez nincs szükség bizonyítékokra, nem árt, ha a fizetési meghagyásos eljárás kezdeményezője szükség esetén alá tudja támasztani a követelése jogosságát. Amennyiben ugyanis a kötelezett ellentmond a követelésnek, az eljárás bíróságon folytatódhat, és ott már szükség lesz a bizonyítékokra.

A formanyomtatványban az eljárást megindító jogosultnak meg kell adnia a nevét és lakcímét (szervezet esetén székhelyét), továbbá a saját személyes adatokat, így a születési helyét, idejét és az anyja nevét, szervezet esetén pedig a nyilvántartó hatóságot és nyilvántartási számot (cégjegyzékszámot), valamint adószámot. A másik félnek (kötelezettnek) pedig legalább a nevét és a pontos, naprakész címét kell feltüntetni. Ha szervezettel szemben indul az eljárás, akkor annak nevét, székhelyét, valamint adószámát, törvényes képviselőjének nevét és kézbesítési címét is meg kell adni.

Fontos tudni, hogy a felsorolt adatoknak a megszerzése mindig az eljárást megindító fél feladata. A közjegyző nem derít ki hivatalból ilyen információkat, és a cég kötelezettek kivételével nem tudja ellenőrizni, hogy a kérelmező pontos adatokat adott-e meg, ezek helyességéért a fél felel.

Természetes személyek adataiért a jogosult meg tudja keresni a kormányhivatalt, cégek és más szervezetek esetén pedig a cégnyilvántartásból vagy egyéb nyilvántartásból szerezhetők be az információk. A felek adatai mellett a követelésre vonatkozó információkat, a kérelem indokait kell még megadni a dokumentumban.

Az eljárást online az fmh.mokk.hu oldalon vagy papíralapon az ország bármelyik közjegyzőjénél lehet kezdeményezni, személyesen és postai úton is benyújtható a kérelem formanyomtatványa. E-mailben nem lehet kérelmet benyújtani.

Fontos tudni, hogy a Magyar Országos Közjegyzői Kamarához (MOKK) nem lehet sem papíralapú, sem szóbeli kérelmet benyújtani, a kamara csak az ehhez szükséges informatikai alkalmazást működteti, de az eljárást mindig egy adott közjegyző folytatja le.

A fizetési meghagyásos eljárást megindító kérelem előterjesztéséért eljárási díjat kell fizetni, ami a díjalap három százaléka, de minimum tizenkétezer forint és maximum háromszázezer forint.

A díj nem lehet kevesebb annyiszor ezerhatszáz forintnál, ahány fél érintett az eljárásban. Amennyiben a kötelezett ellentmond a követelésnek, és az eljárás perré alakul, lehetséges, hogy a bíróságnak további illetéket kell fizetni, ennek összegét a közjegyző határozata tartalmazni fogja. Az eljárási díjat ugyanakkor bele lehet foglalni a fizetési meghagyásba, így az is követelhető a kötelezettől. Amennyiben nem biztos az eljárási díj összegében, kérjen segítséget az eljáró közjegyzőtől.

Nem kell megelőlegezniük az eljárás díját a leginkább rászorulóknak: törvény határozza meg, ki élhet az úgynevezett díjfeljegyzési jog lehetőségével. A kedvezményhez külön kérelmet kell benyújtani az FMH-kérelemmel egyidejűleg. A díjfeljegyzési jog igénybevételéhez szükséges feltételekről ebben a cikkben olvashat bővebben.

Fizetési meghagyásos eljárást alapvetően háromféle módon lehet kezdeményezni: szóban, papíralapon és elektronikusan, az FMH-rendszerben. A szóbeli kérelmet a közjegyzőnél kell előterjeszteni, előzetes bejelentkezést követően. A papíralapon kitöltött formanyomtatványt postai úton lehet megküldeni a közjegyzőnek, vagy személyesen is be lehet adni.

Elektronikusan kizárólag a MOKK által működtetett rendszerben lehet kezdeményezni a fizetési meghagyásos eljárást, ehhez regisztráció és minősített elektronikus aláírás és minősített időbélyegző használata szükséges. E-mailben vagy ügyfélkapun nem lehet beadni a kérelmet.

Ha a közjegyző mindent rendben talál a kérelemben, az elektronikus kérelem alapján három munkanapon belül, a papíralapú kérelem alapján tizenöt napon belül kibocsátja a fizetési meghagyást.

A kötelezettnek az átvételtől számítva tizenöt napja van ellentmondani a fizetési meghagyásnak vagy megfizetni azt. Ha nem mond ellent, a fizetési meghagyás jogerőssé válik. Ilyenkor a kezdeményező kérheti a végrehajtás megindítását.

Ha a fizetési meghagyás kötelezettje nem rendezi a követelést, de nem is mond ellent annak, körülbelül egy-másfél hónapon belül pénzéhez juthat a kérelmező.

Nem lehet fizetési meghagyásos eljárást kezdeményezni, ha a követelés meghaladja a harmincmillió forintot, ilyen esetben muszáj bírósághoz fordulni. Szintén nem lehet fizetési meghagyást indítani akkor, ha a kötelezettnek nincs belföldi lakóhelye, tartózkodási helye, székhelye vagy más megfelelő kézbesítési címe. Nem indítható fizetési meghagyás, ha még nem járt le az adott követelés, és nem lehet fizetési meghagyással zálogjogból fakadó igényt zálogkötelezettel szemben érvényesíteni.

Bizonyítékot, például kölcsönszerződést nem lehet csatolni a kérelemhez, de meg lehet jelölni annak meglétét.

A bizonyíték akkor lesz fontos, ha az eljárás perré alakul, mert a bíróságon már bizonyítani kell, hogy valóban tartozik a másik fél.

Ha a kötelezett vitatja a követelést, és a megadott határidőn belül ellentmond, akkor perré alakul az eljárás.

A fizetési meghagyásos eljárás kezdeményezője ebben az esetben kap egy felhívást a közjegyzőtől, amelyben részletesen le van írva, hogy mit és hol kell benyújtania az eljárás folytatásához. Amennyiben e felhívásnak a jogosult nem tesz eleget határidőben, a bíróság meg fogja szüntetni az eljárást.

Az egyik legfontosabb az ítélkezési szünet, amely minden évben július 15-től augusztus 20-ig, valamint december 24-től január 1-ig tart. Ezek az időszakok nem számítanak bele a határidőbe, ilyenkor hosszabb idő áll rendelkezésre például az ellentmondásra, így az igényérvényesítés is elhúzódhat. Fontos, hogy amennyiben hiánypótlási felhívás érkezik a közjegyzőtől, azt a dokumentumban foglalt határidőn belül kell teljesíteni. Perré alakulás esetén a közjegyzőtől kapott értesítés kézbesítésétől számított 15 napon belül kell a keresetet tartalmazó iratot a közjegyző határozatában megjelölt bíróságnál benyújtani és megfizetni a kiegészítő illetéket.

Az alábbi linkre kattintva megtalálhatóak az üzemzavarral érintett napok, évek szerint csoportosítva, melyek nem számítanak bele a törvény által meghatározott határidőbe:

Ha a fizetési meghagyás (legalább részben) jogerőre emelkedett, akkor a jogosult kérheti annak a végrehajtását. A végrehajtás csak annál a közjegyzőnél kérhető, akinél jogerőre emelkedett a fizetési meghagyás. A fizetési meghagyás végrehajtását nem muszáj a teljes összegre kérni, annál kevesebbre is lehet, mint amennyire jogerőre emelkedett.

A végrehajtás elrendelése is díjköteles, amit a kérelem előterjesztésekor köteles megfizetni a végrehajtást kérő. Mértéke a végrehajtandó követelés járulékok nélkül számított összegének (díjalap) 1%-a, minimum 12.000 forint, de maximum 150.000 forint. Ha az ugyanazon fizetési meghagyásban ugyanazon követelésben marasztalt egyetemleges adóstársakkal szemben a végrehajtást kérő egyidejűleg kéri a végrehajtás elrendelését, akkor a teljes díjat csak az egyikük után kell megfizetni, a további egyetemleges adóstársak után csak 12.000 – 12.000 Ft a végrehajtási díj.

Figyelem! Ez csak a végrehajtás elrendelésének eljárási díja. A végrehajtónál további eljárási költségek merülnek fel, melyet a végrehajtást kérőnek előlegeznie kell.

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara elérhetőségei A Területi Közjegyzői Kamara elérhetőségei MOKK Közjegyzői Levéltár
© 2023 Magyar Országos Közjegyzői Kamara MOKK.HU Minden jog fenntartva.
Skip to content