Az e-Ügyintézési törvény által meghatározott ügyfelek elektronikus kapcsolattartásra kötelesek, ezért kérjük, olvassa el az elektronikus ügyintézésről szóló tájékoztatónkat!

A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 162.§-a alapján lehetőség van arra, hogy a közjegyző pénzt, értéktárgyat és közforgalomban lévő értékpapírt bizalmi őrzés céljából átvegyen, de ezt az ügyfél csak közjegyzői okirat készítése során és azzal összefüggésben kérheti a közjegyzőtől. Értéktárgy átvétele esetén a közjegyző szakértői vélemény becsatolását kérheti az ügyféltől.

A bizalmi őrzésnek a célja, hogy az őrzésbe vett értékeket a közjegyző a másik fél vagy a feleken kívül álló (harmadik) személy részére adja át, illetőleg bíróságnál vagy más hatóságnál helyezze letétbe.

A bizalmi őrzésről a közjegyző jegyzőkönyvet készít, amelyben az átvett pénz, értéktárgy és értékpapír leírása mellett többek között feltünteti az átadó személy nevét és nyilatkozatát az átadott pénz, értéktárgy értékpapír rendeltetéséről és az őrzési időt. A közjegyző az átvett pénzről, értéktárgyról és értékpapírról az átadó részére elismervényt ad.

A bizalmi őrzésbe vett pénz után kamatra az átadó vagy az átvevő személy jogosult, azonban a kezeléssel járó költségeket a közjegyző felszámíthatja. Ha a fél rendelkezése szerint a bizalmi őrzésbe vett értéket a másik fél vagy harmadik személy részére kell átadni, a fél eltérő rendelkezése hiányában a közjegyző azt 15 napon belül köteles teljesíteni. Ha ez nem lehetséges, a közjegyző a félnek az értéket visszaadja vagy bírósági (hatósági) letétbe helyezi. Ha az értéket nem a másik fél vagy harmadik személy részére kell átadni, akkor azt a közjegyzőnek bíróságnál vagy más hatóságnál kell letétbe helyezni. A közjegyző a kérelem teljesítéséről értesíti az átadót.

Az eljárás díjköteles, amelyről bővebben A közjegyzői díjszabás menüpont alatt olvashat.

Pénz, értéktárgy és értékpapír bizalmi őrzését a közjegyző kérelemre végzi, amelyet a Kérelmek, űrlapok menüpont alatt ér el.