A fizetési meghagyásos eljárás közjegyzői hatáskörbe tartozó eljárás; a pénzkövetelések behajtásának gyors és hatékony eszköze. Ha valakinek tartoznak, akár néhány héten belül pénzéhez juthat ezzel az eljárással. Az „fmh” a fizetési meghagyás rövidítése, eljárási szabályait a 2009. évi L. törvény tartalmazza.

Ha a követelés összege a hárommillió forintot nem haladja meg, pénz fizetésére irányul és lejárt, feltéve, hogy nem tartozik a kizárt esetek közé.

Nincs helye az eljárásnak, ha:

a) a feleknek (a jogosultnak vagy a kötelezettnek) nincs ismert belföldi kézbesítési címe (azaz lakó- vagy tartózkodási helye, illetve székhelye vagy képviselete),

b) b) a pénzkövetelés a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény alapján létesített jogviszonyból, közalkalmazotti jogviszonyból, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyból, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyból, szolgálati jogviszonyból, közfoglalkoztatási jogviszonyból, a sporttörvény alapján kötött munkaszerződéses jogviszonyból, szakképzési munkaszerződés alapjául szolgáló jogviszonyból, nemzeti felsőoktatási törvény szerinti hallgatói munkaszerződésből eredő jogviszonyból, illetve szociális szövetkezettel és foglalkoztatási szövetkezettel létesített tagi munkavégzési jogviszonyból, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvényben (a továbbiakban: Kp.) meghatározott közszolgálati vagy közigazgatási szerződéses jogviszonyból ered és az ügy tárgya nem a jogviszony keletkezése, módosulása, megszűnése vagy a jogviszonyból származó kötelezettségeknek a munkavállaló által történt vétkes megszegése miatt alkalmazott jogkövetkezmény, illetve fegyelmi vétség miatt alkalmazott jogkövetkezmény,

c) a követelés összege a 30 millió forintot meghaladja,

d) a követelés zálogjogi jogviszonyból ered,

e) az eljárásban több jogosult vagy több kötelezett szerepel és a főkövetelések között több (nem azonos) követelés szerepel.

Ezekben az esetekben a követelés peres úton, bíróság előtt történő érvényesítése lehetséges

A fizetési meghagyásos eljárásban a közjegyző az ország egész területére illetékes. Ez azt jelenti, hogy bármelyik közjegyzőhöz benyújthatjuk a papíralapú fmh kibocsátása iránti kérelmet, illetve valamennyi közjegyzőtől kaphatunk fmh-t.

A jogi személy és az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény) alapján elektronikus ügyintézésre kötelezett egyéb személy beadványát kizárólag elektronikus úton terjesztheti elő, kivéve, ha az Fmhtv. 10. § (3) bekezdése alapján beadványához papíralapú mellékletet csatol. A MOKK elektronikus rendszere, melyen a beadványok benyújthatók, a https://fmh.mokk.hu/ honlapról elérhető el. A beadvány benyújtásához azt minősített elektronikus aláírással kell ellátni. Természetes személy fél a beadványát az erre alkalmas e-személyi igazolvánnyal is benyújthatja.

A kérelmet a jogi képviselő nélkül eljáró természetes személyek, valamint azok a jogi képviselő nélkül eljáró társasházak, amelyeknek a közös képviselői az E-ügyintézési törvény alapján nem minősülnek elektronikus ügyintézésre kötelezett személynek, írásban (papíralapon vagy elektronikusan) és szóban is előterjeszthetik. Az írásbeli forma mindkét esetben űrlap kitöltését jelenti. Az űrlapok elérhetők a Kérelmek, kitöltési útmutatók menüpont alatt.

Az eljárás díjköteles, amit a kérelem benyújtásakor köteles megfizetni a jogosult. Mértéke a pénzkövetelés eljárás megindításakor fennálló, járulékok nélkül számított összegének (díjalap) 3%-a, minimum 8.000 forint, illetve annyiszor 1.600 forint, ahány fél az eljárásban részt vesz, de maximum 300.000 forint. Az eljárási díjról további információt A közjegyzői díjszabás A közjegyzői díjszabás menüpont alatt olvashat.

Az eljáró közjegyző a papíralapon vagy szóban előterjesztett kérelem alapján a fizetési meghagyást legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül, az elektronikus úton előterjesztett kérelem alapján pedig 3 munkanapon belül bocsátja ki.

Amennyiben a kötelezett a jogosult követelését elismeri vagy arra nem nyilatkozik, a fizetési meghagyás a kézhezvételt követő tizenhatodik napon jogerőssé válik. Ha a jogerő ellenére a kötelezett nem fizet, a jogosult végrehajtást kezdeményezhet a fizetési meghagyásban megjelölt összeg tekintetében.

Ha a kötelezett a jogosult követelését nem ismeri el, azaz annak kellő időben (akár részben) ellentmond, az eljárás az ellentmondással érintett részben perré alakul. Ekkor az eljárás kikerül a közjegyző hatásköréből, s mint peres eljárás, a bíróságon folyik tovább. Az ellentmondást az eljáró közjegyzőhöz kell megküldeni a fizetési meghagyás kézhezvételét követő tizenöt napon belül.

Amennyiben az iratot a fél nem vette át, azaz postai kézbesítés esetén „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza a közjegyzőhöz, azt az ellenkező bizonyításáig a kézbesítés második megkísérlését követő 5. munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. Amennyiben az irat az „átvételt megtagadta” jelzéssel érkezik vissza, a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni azt. Ezt nevezzük kézbesítési fikciónak.

A címzett a kézbesítési fikció beálltáról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül, de csak a kézbesítési fikció beállta napjától számított 3 hónapon belül kézbesítési kifogást terjeszthet elő a közjegyzőnél, amennyiben a kézbesítés nem volt szabályszerű, illetve a címzett más önhibáján kívüli okból nem vette át az iratot. A szabályszerűtlen kézbesítést igazolni kell a közjegyzőnél (pl. nem a címhely a kötelezett bejelentett lakó- vagy tartózkodási helye), míg az egyéb önhibán kívüli okot részletesen elő kell adni a közjegyzőnek írott beadványban.

Ha a kötelezett elismeri, hogy a jogosult követelése vele szemben fennáll, de nem tud fizetni, akkor kérheti a követelt összeg részletekben való megfizetésének, illetve a teljesítési határidő halasztásának az engedélyezését. Erre kizárólag az ellentmondásra nyitva álló határidőben, azaz az fmh kézhezvételtől számított tizenöt napon belül van lehetősége.

Ha a jogosult hozzájárul a kötelezett kérelméhez, vagy az a felek méltányos érdekeit a közjegyző döntése alapján nem sérti, a közjegyző kivételesen helyt ad a kötelezett kérelmének. Ha a kötelezett bármely részletet elmulasztja megfizetni, az egész tartozás esedékessé válik, és a jogosult végrehajtási eljárást indíthat a meg nem fizetett követelés végrehajtására.

A részletfizetés, illetve a fizetésre halasztás iránti kérelem is díjköteles beadvány. A kötelezettnek a díjalap 1%-át, de minimum 8.000, maximum 15.000 forintot kell megfizetnie a MOKK részére.

Ha a fizetési meghagyás (legalább részben) jogerőre emelkedett, akkor a jogosult kérheti annak a végrehajtását. A végrehajtás csak annál a közjegyzőnél kérhető, akinél jogerőre emelkedett a fizetési meghagyás. A fizetési meghagyás végrehajtását nem muszáj a teljes összegre kérni, annál kevesebbre is lehet, mint amennyire jogerőre emelkedett. Fontos tudni, hogy ha a fél jogi képviselővel jár el, és hiányos kérelmet terjeszt elő, azt hiánypótlásra visszaadni nem lehet, hanem vissza kell utasítani.

A végrehajtás elrendelése is díjköteles, amit a kérelem előterjesztésekor köteles megfizetni a végrehajtást kérő. Mértéke a végrehajtandó követelés járulékok nélkül számított összegének (díjalap) 1%-a, minimum 8.000 forint, de maximum 150.000 forint. Ha az ugyanazon fizetési meghagyásban ugyanazon követelésben marasztalt egyetemleges adóstársakkal szemben a végrehajtást kérő egyidejűleg kéri a végrehajtás elrendelését, akkor a teljes díjat csak az egyikük után kell megfizetni, a további egyetemleges adóstársak után csak 8.000 – 8.000 Ft a végrehajtási díj.

Figyelem! Ez csak a végrehajtás elrendelésének eljárási díja. A végrehajtónál további eljárási költségek merülnek fel, melyet a végrehajtást kérőnek előlegeznie kell.